Rész

  1  3|      szorongatod ezt a szemetet?... Te meg (itt Petihez fordult)
  2  3|            veszedelmes; ne törődjél te ezzel.~ ~Az asszony odaült
  3  3|            tőled; hisz’ inkább vagy te a fiam, mint a vőm, talán
  4  3|        Juliska-mama; soha! Azt, aki te voltál énhozzám, nem lehet
  5  3|          rendben”, azon sem én, sem te nem birunk segiteni; kár
  6  3|              az egyesegyedül csak - te lehetnél ezen a világon.~ ~-
  7  3|        rosszabb, félreértené. Hagyd te a mi dolgunkat; majd elintézzük
  8  3|       Emlékezzél csak rá, ki voltál te nekem valaha. A nemtőm voltál;
  9  3|          jött a diadalmas hangom. A te lelkeden keresztül kezdtem
 10  3|            látni, érteni, érezni; a te szived bontogatta ki a szárnyamat;
 11  3|              és - mit tagadjam? - a te szépséged ejtett meg és
 12  3|       gyullasztott első szerelemre. Te voltál nekem a legszebb
 13  3|         nekem a legszebb a világon. Te voltál nekem az asszonyok
 14  3|              Minden jutalmam csak a te tetszésed volt. Emlékezzél
 15  3|            el a szemem világa! - És te ezt csak olyan bambaságnak
 16  3|              mindig, azt, amit csak te birhattál adni a lelkemnek.
 17  3|       birhattál adni a lelkemnek. A te nagy megértésedet reméltem,
 18  3|  megértésedet reméltem, őtőle is. A te érdeklődésedet: az én másik
 19  3|            hogy ő egészen más, mint te vagy?! hogy a szépsége a
 20  3|       irásaimat viszem, - mert hisz te nem vagy itt, aki boldogan
 21  3|        sohasem mondta nekem, mint a te leányod; „csak nem olvashatom
 22  3|     vitatkozom én veled, édes uram. Te vitatkozol mivelünk.~ ~A
 23  3|          Apuskám, édes apuskám, hát te nem szerelemből házasodtál? -
 24  3|          eladón is.~ ~- Mit szólasz te mindehhez, kis leányom? -
 25  3|      édesmamának igaza van. És hogy te tanitottál meg engem arra,
 26  3|            harcolnak ellenem!... De te, kis béka, hisz neked, mint
 27  3|             De most már beszélj ám, te fruska, különben meg nem
 28  3|          titkolózni; nem is akarunk te nélküled semmit sem. De
 29  3|        nélküled semmit sem. De az a te „kérőd” nyilt szinvallásra
 30  3|         vele, hogy elnyeri. S ahogy te elvetted a tanár leányát,
 31  3|        tanár leányát, tanárnak adod te is a magad leányát; ahhoz,
 32  3|       hangon mordult fel:~ ~- Bandi te!~ ~A legény meglepve vágódott
 33  3|     kérdezte szeliden, - mit akarsz te azzal a Kovács Anicával?~ ~
 34  3|                  Hallgass csak ide, te Bandi! Hadd mondjak el neked
 35  3|             a tanyát, - iszen erről te már magad is tudsz.~ ~A
 36  3|      irigyeim, hogy «aranyparaszt»: te keresztül huznád minden
 37  3|  valamennyit félreverték volna.~ ~- Te bolond, te! - csüggedezett,
 38  3|   félreverték volna.~ ~- Te bolond, te! - csüggedezett, és dacosan
 39  3|         tépheti mellőlem semmi sem. Te nem ösmerheted ezt az asszonyt.
 40  3|       ösmerheted ezt az asszonyt. A te ajkadon nem csüggött; a
 41  3|             meg az igazságos Isten, te bübájos pokolfajzatja te;
 42  3|            te bübájos pokolfajzatja te; hogy érjen utól minden
 43  3|    bizalmasai csak igy szólitották: te vén rablóvezér. Ami azután
 44  3|       sóhajtotta a kisleány. - Mit, te?! - kérdezte Lacika türelmetlenül.~ ~-
 45  3|            Besietett a lugasba.~ ~- Te! te bolond te! Miket fecsegsz
 46  3|        Besietett a lugasba.~ ~- Te! te bolond te! Miket fecsegsz
 47  3|          lugasba.~ ~- Te! te bolond te! Miket fecsegsz itt összevissza?
 48  3|     csiptetős szempár odafordult. - Te most hallgass, Feri!~ ~Feri
 49  3|          másra vadászik most, nem a te kis libáidra. - Látod, már
 50  3|           most annyi az egész, hogy te ne csak a libáidra vigyázz,
 51  3|        szólott vissza.~ ~- Ne félts te engem, Erzsike; engem megbir
 52  3|     zsombikjáró, amilyen én vagyok; te csak várj itt és vigyázz
 53  3|         messziről kiabált vissza: - Te csak ne félj, Erzsike; mindjárt
 54  3|     törjenek. Nagyszerü legény vagy te, Gyuricám!~ ~Sipos Gyurka
 55  3|        egyet.~ ~Macskát vagyok én a te „urad”, gondolta; de nem
 56  3|     gondolta; de nem mondta. Inkább te vagy már az uram és parancsolóm,
 57  3|             az uram és parancsolóm, te kis zsarnok.~ ~A vendégek
 58  3|         jóizüen.~ ~- Házasodjál meg te is, te vén medve, addig
 59  3|               Házasodjál meg te is, te vén medve, addig pedig hallgass;
 60  3|             pogácsát pedig, amilyet te sütsz, Nyírőnek még az öregapja
 61  3|             öreg ur megszólalt:~ ~- Te Gábor...~ ~- Tessék parancsolni,
 62  3|         neki, - mondta. - Gyere ide te is, te szeleburdi.~ ~Nyírő
 63  3|          mondta. - Gyere ide te is, te szeleburdi.~ ~Nyírő Gábor
 64  3|               dadogta a legény.~ ~- Te nem ösmered a sólymot? Hogy
 65  3|       meglepte az eset.~ ~- Ki vagy te, ember, aki egy leányért
 66  3|       tudnád, hogy mit tanulsz meg? Te talán a többi madarat sem
 67  3|           nyögdicsélte.~ ~- Ki vagy te? Most rögtön mondj el mindent, -
 68  3|               Nahát nézz a tükörbe, te ugrifüles, te!~ ~És megenyhülten
 69  3|            a tükörbe, te ugrifüles, te!~ ~És megenyhülten kacagott
 70  3|       intézhetnők el, azért irok.~ ~Te türelmetlen természetü vagy
 71  3| helyzetemben mégis tulajdonképpen a te igen alárendelt kreatúrád?
 72  3|             tetszik?~ ~Lásd Károly, te a szó közönséges értelmében
 73  3|        énmellettem kaptál. - Vagy a te pénzedért nem én gondoskodtam-e
 74  3|           lenni? Vagy nem vágytál-e te is azokra a szórakozásokra,
 75  3|         végül is azt értem el, hogy te a «pénzedről» beszélhess,
 76  3|            nagybácsimnak sincsen. A te «pénzedet» is ugy utáltam
 77  3|         minden igazi igény nélkül a te «pénzedre».~ ~Hogy csóválhatod
 78  3|        zsugori volnál; hanem mert a te meggyőződésed szerint mégis
 79  3|             helyesen, amit és ahogy te megállapitottál.~ ~Bántam
 80  3|            hogy minél inkább voltál te a jogait gyakorló férj,
 81  3|             részem sem volt.~ ~Hisz te mégis csak okos, gondolkodni
 82  3|         szárad, sem meg nem fagy.~ ~Te jóravaló derék ember voltál;
 83  3|       birtam eljutni melletted. Azt te meg sem próbáltad, hogy
 84  3|         birhatok megszokni sohasem. Te csak a férj voltál, aki
 85  3|             virágos érzés fakadhat. Te a jó férj voltál, aki már
 86  3|    életemből kigyógyithatott volna. Te még csak nem is érdeklődtél
 87  3|         megváltásom abban van, amit te talán ráncolt homlokkal
 88  3|  tekintettel sem kivánta el tőlem a te becsületedet. A magaméra
 89  3|      férjhez megyek. Házasodjál meg te is minél előbb”.~ ~ ~ ~
 90  3|         Köréje csoportosultunk.~ ~- Te lőttél? - mi történt? -
 91  3|             azt mindjárt meglátjuk, te kétpofára bagós, hangoskodott
 92  3|     vágtatott tovább-tovább.~ ~- Né te né! - nyugtalankodott a
 93  3|         ráförmedt az asszonyra:~ ~- Te is mit tátod itt a szádat? -
 94  3|          kétségbeejtesz, megtanulok te érted ördög lenni... Szivtad
 95  3|          hát szeress. Szeress engem te ember!... Borzasztó, hogy
 96  3|           ott megkérdezte tőle:~ ~- Te, Miska, mivel bolonditod
 97  3|             Miska, mivel bolonditod te itt az embereket, még a
 98  3|             elmegyek farkast lesni; te pedig hazulról el ne mozdulj,
 99  3|             is Pados az asszonynak: te, ez akar itt valamit.~ ~-
100  3|           ez nem a pisztoly!...~ ~- Te sem a vastőröddel fogtad