Rész

 1  2|           kicsit meg akartak tréfálni. Mintha összemosolyognának: - Na,
 2  2|            vigyorog rám. Olyan dagadt, mintha a foga fájna.~ ~Csend van
 3  2|         befűtöttem velök. Úgy éreztem, mintha gyilkos lettem volna. A
 4  2|           állandó, remegő sóhajtása.~ ~Mintha napsugarak citeráznának
 5  2|             felhők csillanó üstökén.~ ~Mintha az erdő fái elkezdenének
 6  2|              akkordok keletkeznének.~ ~Mintha a harmatcsepp ezüstös pendüléssel
 7  3|                  A virágos mező olyan, mintha szivárvánnyal volna telehintve.~ ~
 8  3|              csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre
 9  3|             fuvolázik rajta.~ ~Valahol mintha millió pici harang csendülne
10  3|           megriadnak s összeszaladnak, mintha farkast éreznének; az egyik
11  3|                s ugy kapkodja a fejét, mintha láthatatlan kötőféken rángatnák.
12  3|        kisbojtár hozzátapad a lovához, mintha összenőtt volna vele. A
13  3|          kérdezte és rábámult Kandóra, mintha azt mondta volna vele: na
14  3|               nem a portól, sem azért, mintha rossz lett volna a szeme,
15  3|                Jucika olyat sikoltott, mintha kiszakadni készült volna
16  3|         ácsorgó, álmodozó ember arcát, mintha megsimogatnák, s ha valahol
17  3|          feszes, egy kicsit zárkózott, mintha az egész világ iránt bizalmatlan
18  3|               szőtte egybe a sorsukat, mintha regényhősök lettek volna,
19  3|                a fia ugy csüggött már, mintha nem is a tanitója, hanem
20  3|          vagyok! suttogta gondolatban, mintha két lénye lett volna, akik
21  3|               felejti a tekintetét; és mintha ott lebegne az ajkán valami,
22  3|             Pár pillanatig ugy érezte, mintha meg akarna szakadni benne
23  3|               Azután ugy rémlett neki, mintha zakatoló gyorsvonat robogna
24  3|                 Belemélyedt az arcába, mintha a gondolatát akarná ellesni.~ ~-
25  3|                 És lesütötte a szemét, mintha most szólott volna hozzá
26  3|                  Olyan itt, folytatta, mintha rózsaligetben volnánk.~ ~
27  3|             süppedő szines párnácskák, mintha valaki mindig csak a földön
28  3|             látomány egyszerre eltünt, mintha álom lett volna.~ ~- Ki
29  3|                olyanná váljék a fülke, mintha menyasszonyt várna, akinek
30  3|              emelgessen szekérrudakat, mintha sétapálcákkal játszott volna.~ ~
31  3|                s hallgatott. Ugy tett, mintha nem is sejtené, mi lappang
32  3|                 kérdezte olyan hangon, mintha nem hinne a saját fülének.~ ~
33  3|                alja ugy megfehéredett, mintha lágy hó boritaná.~ ~A havas
34  3|            élet.~ ~A kicsattanó bimbók mintha ici-pici tündér-gyerekek
35  3|         almavirágos napernyő résein.~ ~Mintha fehér bárányfelhők ereszkedtek
36  3|                Az egybeolvadó zümmögés mintha messziről erre szálló halk
37  3|             ügyetlenül lóbálta; azután mintha nagyon megörült volna az
38  3|        egyszerre olyan más ember lett, mintha kicserélték volna. Bátran
39  3|              piros volt. A hangja meg, mintha prédikált volna, ugy csengett.~ ~-
40  3|                  és én borultam le rá, mintha az anyám ölébe hajtottam
41  3|        csendült a Boros Gáspár fülébe, mintha azt a sok-sok harangot valamennyit
42  3|       szakasztott mása vagyok kendnek, mintha ugy köpött volna ki erre
43  3|             hogy olyan köd ereszkedik, mintha mindjárt éjszaka akarna
44  3|                kietlen, ködös erdőben, mintha farkasüvöltés lett volna.
45  3|         szeméből.~ ~Elkezdte mormolni, mintha a feleségének felelne: -
46  3|             erőszakkal, csak azért is, mintha perbe akart volna szállani
47  3|            került elő, akkor hirtelen, mintha fejbe csapták volna, térdre
48  3|             Megtartom! - bizonykodott, mintha esküdött volna.~ ~Azután
49  3|              jobban meg tudott győzni, mintha esküdözött volna. - Kérdezd
50  3|                  Ugy éreztem, barátom, mintha szigoru cenzor előtt ülnék,
51  3|        examinálni, az jobban megizzad, mintha a szupécsárdást elejétől
52  3|              doktor Mariskának”.~ ~*~ ~Mintha végszóra történt volna,
53  3|    pajzsmirigyével? Olyan mereven néz, mintha basedovos volna.~ ~Mereven
54  3|            kell a vadludtojás!~ ~A fiu mintha nem is hallotta volna. Indult
55  3|               gondolataiban. Ugy volt, mintha Árgirus királyfi ment volna
56  3|                aki ugy libbent előtte, mintha láthatatlan szárnya lett
57  3|             nézték őket elcsudálkozva, mintha azt kérdezték volna: hát
58  3|           hajnali szemleutról megjött, mintha semmi sem történt volna.
59  3|                ugy meg volt illetődve, mintha őt lőtték volna meg. A leányzó
60  3|                egész világ olyan volt, mintha füsttengerben usznék. Vastag,
61  3|        botjával közé csapkod a ködnek, mintha oszlatni akarná. Hiába!
62  3|                enged; ugy veszi körül, mintha el akarná nyelni.~ ~Indul...
63  3|           ugyan nem jóval kevesebbe, - mintha legényéletedet élve akartad
64  3|               is rejtegeted, titkolod; mintha baj lehetne, ha tudom, és
65  3|              ugy felpattant a lócáról, mintha csak egyszer lett volna
66  3|               foltjára; az olyan volt, mintha ezer meg ezer kanárimadár
67  3|           mozogtak a gyönge szellőtől, mintha rebbenős madárkák szárnyai
68  3|               tovább haladt, ugy volt, mintha a bokrok egymásnak adogatnák,
69  3|              lehet tévedni.~ ~Sietett. Mintha röppent volna egyet minden
70  3|             odaért, ugy tetszett neki, mintha a nevén szólitanák, hivnák.
71  3|            János.~ ~Menyus ugy mondta, mintha titkolódznék.~ ~- Nincsenek
72  3| megkönnyebbülten.~ ~Menyus ugy érezte, mintha kezdene a talaj kisiklani
73  3|          sallangos szerszámukat; hanem mintha királykisasszonyért repülne
74  3|                fel és le, összevissza, mintha egyik sem akart volna lejutni
75  3|                 sohasem fáradnak el és mintha szárnyok volna, ugy repülnek.~ ~
76  3|          művelete elől. Ugy óbégattak, mintha kacagtak volna. Amikor az
77  3|               volt, sem ragyogott igy. Mintha az ég is megfagyott volna,
78  3|               A kerülőnek ugy rémlett, mintha az erdő szélén sötét árnyak
79  3|         vonagló anyával és ugy érezte, mintha az egész világ rászakadna.~ ~
80  3|                ültünk le a vacsorához, mintha semmi sem történt volna.~ ~
81  3|         lépvesszőre ugy száll a madár, mintha delej vonzaná.~ ~Nekem pompásan