Rész

4001  3|                      sem sok vizet zavart.~ ~A környéken csak ugy emlegették,
4002  3|                   csak ugy emlegették, hogy «a medveölő».~ ~Egyszer egypár
4003  3|                      éjjel ki akarta bontani a kukoricagóré léces oldalát.
4004  3|              elcsipte őket. Elkezdte egyiket a másikhoz ütögetni. A két
4005  3|                 egyiket a másikhoz ütögetni. A két cigány jajgatott, ahogy
4006  3|                      cigány jajgatott, ahogy a torkán kifért. Arra megjelentek
4007  3|                     kifért. Arra megjelentek a kuvaszok. Tóth Miska odalökte
4008  3|                    Tóth Miska odalökte nekik a morékat. Azok egymás alá
4009  3|                  egymás alá igyekeztek bujni a nadrágszabás művelete elől.
4010  3|                 Amikor az intéző megelégelte a mulatságot, szétcsörditett
4011  3|                   mulatságot, szétcsörditett a karikásával a kuvaszok közt.
4012  3|                 szétcsörditett a karikásával a kuvaszok közt. Azok rögtön
4013  3|             Megösmertek-e máskor? - kérdezte a megtáncoltatott morékat.~ ~
4014  3|             honnan-honnan nem, már hallották a hirét.~ ~- Jáj! a medveélé!
4015  3|                  hallották a hirét.~ ~- Jáj! a medveélé! csókoljuk kezsit-lábát!...~ ~-
4016  3|                      nem gondolom magamat.~ ~A cigányok kámforrá váltak.~ ~
4017  3|                  cigányok kámforrá váltak.~ ~A tarvölgyi pusztának még
4018  3|                      nagyobb imposztor, mint a másik. - felforgatták a
4019  3|                      a másik. - felforgatták a pusztát. Az ő szemökben
4020  3|                   bácsi már olyan volt, mint a Cooper Vadölője. - Rettenthetetlen
4021  3|                 bátorságu, regényes alak. Ez a két fiu mindig ott settenkedett
4022  3|                     Miska bácsit is levették a lábáról. Megszerette őket
4023  3|                 Megszerette őket és megnyilt a szive előttök. Elmondta
4024  3|                      előttök. Elmondta nekik a medvés eseteit.~ ~Az még
4025  3|                     még hagyján volt, amikor a lelőtt medvékről beszélt,
4026  3|                     mind ugy hemperedtek fel a lövésére, mint a nyul. Hanem
4027  3|             hemperedtek fel a lövésére, mint a nyul. Hanem a három megfojtott
4028  3|                 lövésére, mint a nyul. Hanem a három megfojtott medve történetétől
4029  3|                     intéző elmutogatta nekik a fogásait, amelyekkel a medvéket
4030  3|                 nekik a fogásait, amelyekkel a medvéket a másvilágra küldte.
4031  3|              fogásait, amelyekkel a medvéket a másvilágra küldte. Az egyik
4032  3|                küldte. Az egyik beleharapott a vállába; a másik végigkarmolta
4033  3|                      beleharapott a vállába; a másik végigkarmolta a hátát.
4034  3|               vállába; a másik végigkarmolta a hátát. Meg is mutogatta
4035  3|                      hátát. Meg is mutogatta a sebeit. Félmeztelenre vetkezett
4036  3|                      Félmeztelenre vetkezett a fiuk előtt. Azok láthatták
4037  3|                   fiuk előtt. Azok láthatták a mély forradásokat.~ ~Könyörögtek,
4038  3|                       hogy mutassa meg nekik a medveölőpuskát.~ ~- Majd
4039  3|                      De mindig dolga volt.~ ~A fiuk pedig már nem birtak
4040  3|                      amikor az intéző kiment a határba és tudhatták, hogy
4041  3|                  titokban mégis megnézik azt a puskát.~ ~Elcsenték az édesanyjok
4042  3|                      hátha nyitja valamelyik a szekrényt, meg a ládát.~ ~
4043  3|                  valamelyik a szekrényt, meg a ládát.~ ~A szekrénnyel könnyen
4044  3|                    szekrényt, meg a ládát.~ ~A szekrénnyel könnyen boldogultak.
4045  3|               Mindezt hamar szemügyre vették a gyerekek és aztán nekiestek
4046  3|                  gyerekek és aztán nekiestek a ládának.~ ~Azzal már nehezen
4047  3|                      csináltok ti itt?!...~ ~A fiuk pirulva vallottak meg
4048  3|                     meg mindent.~ ~Elmondták a medvéskalandokat és hogy
4049  3|             mindenáron látni szerették volna a medveölő puskát.~ ~Vasady
4050  3|              megszidta és kikergette őket.~ ~A fiuk hosszu orral sompolyogtak
4051  3|                     sirva csatlakozott ehhez a kéréshez.~ ~- Magam is restelném,
4052  3|                     te itt az embereket, még a fiamat is? Hallom, hogy
4053  3|              kacagott egyet, amióta itt volt a pusztán.~ ~- Ugyan, kérlek,
4054  3|                    valamivel imponálni ennek a sok félbetyárnak! Ha azt
4055  3|                    lőttem én medvét sohasem; a szabadban még csak nem is
4056  3|                      még csak nem is láttam. A sebhelyeim szurások, vágások,
4057  3|            srapnellsebek; de ilyenek ezeknek a bicskásoknak is vannak;
4058  3|                      nem respektálják. Hanem a medve, az más, mert azt
4059  3|                 medveölő puskám sincsen. Azt a veszett kutyát a revolveremmel
4060  3|                sincsen. Azt a veszett kutyát a revolveremmel lőttem agyon,
4061  3|                     agyon, két lépésnyiről s a revolvert rögtön eldugtam
4062  3|                    revolvert rögtön eldugtam a hátulsó zsebembe. Nem látták
4063  3|                   hogy az ablakból lőttem ki a medveölő puskával. Ennyi
4064  3|                      Véglegesen alkalmazlak. A medveölő puskádat pedig
4065  3|                    Az uradalmi erdőkerülőház a felső faluvégen volt. Onnan
4066  3|                   amelyet az őszi sarak, meg a téli hóolvadások járhatatlanná
4067  3|                   járhatatlanná tettek. Azon a néhány fahordó szekeren,
4068  3|           megfordultak, nem is járt erre más a kerülőn kivül, mert a fatolvajok
4069  3|                    más a kerülőn kivül, mert a fatolvajok titkos utakon
4070  3|                      orvvadász pedig, akiről a környéken tudtak, nem is
4071  3|                   oda, ahol vadat sejtett.~ ~A szegény nemes vadnak rajta
4072  3|                  vadnak rajta kivül még csak a farkasok voltak az élő ellenségei.
4073  3|                     hogy az erdőségeiben sok a «toportyánféreg». Télen
4074  3|        toportyánféreg». Télen bemerészkedtek a bestiák a faluba is, kikaparták
4075  3|                     bemerészkedtek a bestiák a faluba is, kikaparták a
4076  3|                      a faluba is, kikaparták a disznóólak alját, ugy garázdálkodtak;
4077  3|                   alját, ugy garázdálkodtak; a házi kuvaszokat megfojtották,
4078  3|                      elhurcolták, felfalták; a viskójában szorongó oláh
4079  3|                   volt, mindenki félt tőlök. A jámbor falusiak keresztet
4080  3|                       ha azt hallották, hogy a «lupuj» megint levágta ennek
4081  3|                     levágta ennek vagy annak a gazdának a borját, csikaját,
4082  3|                  ennek vagy annak a gazdának a borját, csikaját, kecskéjét.
4083  3|                    Pados Péter nem félt. Sőt a krasznabélteki erdész ur
4084  3|                     leste éjszakának évadján a kóborló fenevadakat, minthogy
4085  3|            sikertelen volt rájok. Kevés volt a nagy erdőkhöz mérten a vadász;
4086  3|                  volt a nagy erdőkhöz mérten a vadász; meg a hajtó is.
4087  3|                erdőkhöz mérten a vadász; meg a hajtó is. Az óvatos farkas
4088  3|                      kicsuszott köztök.~ ~Ez a Pados olyan negyvenes, tagbaszakadt,
4089  3|                     békességben élt, mert az a jó asszony minden cselédi
4090  3|                     cselédi munkát elvégzett a ház körül s Péter bátran
4091  3|                     magányossága miatt, hogy a legsürgősebben megházasodott
4092  3|                 perszónával akadt össze, aki a különben módos kérőt azzal
4093  3|                   különben módos kérőt azzal a gondolattal látta szivesen,
4094  3|                  kedvében járjon, tartott is a háznál attól fogva egy szolgalegényt,
4095  3|           tizennégy-tizenötéves kamaszt, aki a tehenet, meg a malacot etesse,
4096  3|                  kamaszt, aki a tehenet, meg a malacot etesse, fát vágjon,
4097  3|        végigsepregesse; egyszóval: elvégezze a házi dolgok nehezét, amig
4098  3|                     nehezét, amig az asszony a falut járta s hol itt pletykált,
4099  3|              pletykált, hol amott, ugy lopta a napot.~ ~Farkasordittató
4100  3|                   estefelé elindult hazulról a döghöz, hogy ott lesse az
4101  3|                bekecsét összegombolta magán; a puskáját, tarisznyáját a
4102  3|                     a puskáját, tarisznyáját a nyakába kanyaritotta; fejszének
4103  3|                  fejszének is beillő fokosát a hóna alá kapta; a süvegét
4104  3|                    fokosát a hóna alá kapta; a süvegét a fülére huzta,
4105  3|                    hóna alá kapta; a süvegét a fülére huzta, végül rágyujtott
4106  3|                       mert még megtalál enni a farkas. Majd csak éjfél
4107  3|                   jövök meg. Miskával rakass a bubosba, mert félig hótt
4108  3|                 urából. Kacagott. Olyan volt a kacagása, mint a gerlicéé.
4109  3|                  Olyan volt a kacagása, mint a gerlicéé. Pados hümmögött
4110  3|                     hümmögött és megcsóválta a fejét.~ ~Azután elindult.~ ~*~ ~
4111  3|                  Azután elindult.~ ~*~ ~Ment a ropogós havon az erdő alá,
4112  3|                     havon az erdő alá, ahová a «csalétket» - egy kimult
4113  3|                     volt. Kivitte szekerén s a megfelelő helyen ráforditotta
4114  3|                megfelelő helyen ráforditotta a puszta hóra. A szekeret
4115  3|                  ráforditotta a puszta hóra. A szekeret visszabillentette.
4116  3|                  szekeret visszabillentette. A bokrok közt, ahol lesni
4117  3|               magának. Egy kéve szalmát tett a hóra, hogy arra ráülhessen.
4118  3|             ráülhessen. Azután majd jöhetnek a farkasok.~ ~Mialatt a leshelye
4119  3|               jöhetnek a farkasok.~ ~Mialatt a leshelye felé ballagott,
4120  3|                ballagott, ráért gondolkodni. A farkasok nem jönnek korán;
4121  3|                   lesz. Addig is világit már a hó. Meg lehet látni a farkast,
4122  3|                    már a hó. Meg lehet látni a farkast, ha a döghöz vetemedik.~ ~
4123  3|                    lehet látni a farkast, ha a döghöz vetemedik.~ ~Ment-mendegélt
4124  3|               vetemedik.~ ~Ment-mendegélt és a gondolatai visszaszállottak
4125  3|                  Otthon marad-e? Vagy bemegy a tanitóékhoz; talán a jegyzőékhez,
4126  3|                  bemegy a tanitóékhoz; talán a jegyzőékhez, akik szivesen
4127  3|                     akik szivesen hallgatták a meséit Pestről. Más nántüi
4128  3|                  megcáfolni senki sem tudta. A dolog magyarázata abban
4129  3|                      homályos sejtelme erről a bizonytalanságról; de alaposan
4130  3|                       hogy titokban megkérte a szomszédját, az asztalost -
4131  3|                 nincs otthon, tartsa szemmel a házatájékát; figyelje meg,
4132  3|                     hogy azt mondja: mozgott a szék lába, azt reparálta
4133  3|              reparálta meg. Igaz volt-e, azt a megigazitott székláb nem
4134  3|                     akar itt valamit.~ ~- Mi a csudát akarna? - pattogott
4135  3|                Elmondta? - hüledezett bambán a kerülő.~ ~- El hát. Mit
4136  3|                           Ravasz! - vágta ki a menyecske és elfordult;
4137  3|                      elfordult; ugy riszálta a derekát, dacosan.~ ~Pados
4138  3|                   dacosan.~ ~Pados majd hogy a föld alá nem sülyedt. Érezte,
4139  3|                      másról kezdjen beszélni a nyelves asszony. Ő a világért
4140  3|                beszélni a nyelves asszony. Ő a világért sem folytatta volna.~ ~
4141  3|                   szuszogta ki magából, mint a fujó bika. Az asztalos megint
4142  3|               hebegett, hogy ő nem is; hanem a segédjegyző szeret erre
4143  3|                     Ugy-e bizony?~ ~Most meg a segédjegyzőtől zugott a
4144  3|                      a segédjegyzőtől zugott a kerülő feje. De amig rajta
4145  3|                  uton is, mert eszébe jutott a segédjegyző. Minden eszébe
4146  3|           segédjegyző. Minden eszébe jutott. A régi jó csendes élete is
4147  3|                    feleségével, akihez ugyan a fene sem járt; még ő maga
4148  3|                     Azzal békessége volt. Ez a második pedig csupa nyugtalanitás.
4149  3|                      is, takaros is; most is a pesti ruháiban jár; olyan,
4150  3|                találkozik vele, köszön neki; a segédjegyző is városi gyerek,
4151  3|                       szivesen szóba állogat a menyecskékkel.~ ~*~ ~Péter
4152  3|                     megérkezett leshelyéhez. A lótetem ott sötétlett a
4153  3|                      A lótetem ott sötétlett a fehér havon, vagy negyven
4154  3|                      lépésnyire tőle. Amikor a bokor megzörrent a bekecse
4155  3|                    Amikor a bokor megzörrent a bekecse surlódásától, egy
4156  3|               kiszemtelenkedő róka ugrott el a dög mellől. Arra most kár
4157  3|                     Arra most kár lett volna a lövés. Hadd menjen. Jöjjenek
4158  3|                 lövés. Hadd menjen. Jöjjenek a farkasok...~ ~A zsupszalma
4159  3|                     Jöjjenek a farkasok...~ ~A zsupszalma párnásan kinálta
4160  3|            zsupszalma párnásan kinálta magát a bokor alatt. Pados vigyázva
4161  3|                  azután lassan leereszkedett a szalmára. Ugy ült le rá,
4162  3|                     Várt és hallgatódzott.~ ~A pipáját már kiszivta; itt
4163  3|                  rágyujtani nem volt szabad. A füst áruló. A farkas amugy
4164  3|                   volt szabad. A füst áruló. A farkas amugy is nagyon óvatos,
4165  3|                    elriad. Nem igaz az, hogy a bátor emberre is veszedelmes.
4166  3|                    koponyalékelő fokos is.~ ~A hold már feljött. A hómező
4167  3|                    is.~ ~A hold már feljött. A hómező egyszerre tündéri
4168  3|                      Borzasztóan hideg volt. A csalétek mégis éreztette
4169  3|                     csalétek mégis éreztette a szagát, mert már oszlásnak
4170  3|                      már oszlásnak indult, s a kerülő, amikor itt kitette,
4171  3|                    hogy mozdulatlan maradjon a helyén.~ ~Leste az erdőt;
4172  3|               elterülő lankás pusztát; várta a farkasokat. Nézte az eget,
4173  3|                   olyan dermedt volt minden, a levegő is, amikor a kóválygó
4174  3|                  minden, a levegő is, amikor a kóválygó szél elállott.~ ~
4175  3|                    kóválygó szél elállott.~ ~A kerülőnek ugy rémlett, mintha
4176  3|                 figyelnének. Teljesen fedték a bokrok, meg az a hósánc,
4177  3|                      fedték a bokrok, meg az a hósánc, amelyet még reggel
4178  3|                   amelyet még reggel épitett a szalmás bokrok köré. Itt
4179  3|                  köré. Itt meg nem láthatják a bestiák, csak megérezhetik;
4180  3|                      csak megérezhetik; mert a szaglásuk kitünő. De a szél
4181  3|                  mert a szaglásuk kitünő. De a szél jó; tudniillik az erdő
4182  3|                tudniillik az erdő felől fuj; a farkast nem figyelmeztetheti,
4183  3|                     figyelmeztetheti, amikor a hazájából kilép s a sikságra
4184  3|                   amikor a hazájából kilép s a sikságra merészkedik.~ ~
4185  3|                      Csend, - halálos csend. A hómező messzire nyulik a
4186  3|                     A hómező messzire nyulik a Kraszna völgye felé; kietlen
4187  3|                  most. Egyik negyedóra telik a másik után; nincs nesz,
4188  3|                     nesz, nincs mozgás; csak a néha-néha felnyögő szél
4189  3|                    felnyögő szél rezditi meg a bokrokat.~ ~Pados egyet
4190  3|                   gondol. Óvatosan hajtja le a fejét a föld felé, két tenyeréből
4191  3|                   Óvatosan hajtja le a fejét a föld felé, két tenyeréből
4192  3|                   tenyeréből tölcsért csinál a szája elé, azután nagyot
4193  3|                  mély vonitással bőgni, mint a társait szólongató farkas.
4194  3|                    szólongató farkas. Amikor a vontatott orditás elfogy
4195  3|                     vontatott orditás elfogy a torkából, elhallgat.~ ~Egyszer
4196  3|                     az erdő felől felel neki a másik, az igazi. Messziről
4197  3|                  igazi. Messziről harsan fel a minden hangok leghátborzongatóbbja,
4198  3|                 hangok leghátborzongatóbbja, a farkasüvöltés. Ezt a kisérteties,
4199  3|   leghátborzongatóbbja, a farkasüvöltés. Ezt a kisérteties, hosszasan elnyujtott
4200  3|            közönyösen hallgatni.~ ~Pados még a száját is kitátja, ugy fülel.~ ~
4201  3|                  ujra csend. Végleges csend. A tréfát megismételni nem
4202  3|                     megismételni nem szabad. A farkas a legkisebb gixert
4203  3|            megismételni nem szabad. A farkas a legkisebb gixert is rögtön
4204  3|                rögtön megérti s akkor szökik a gyanus hang elől.~ ~Pados
4205  3|                      elől.~ ~Pados vár, vár; a hold megvilágitja a nyilt
4206  3|                     vár; a hold megvilágitja a nyilt pusztát; nincs azon
4207  3|                pusztát; nincs azon élet, még a legkisebb mozgás sincs.
4208  3|                      legkisebb mozgás sincs. A farkasok még nem tudják,
4209  3|                      tudják, hogy mi van itt a számukra... Vigyázat! amott
4210  3|                 amott valami árnyék suhan át a havon... erre tart;... sunyitva
4211  3|                sompolyog; - szimatolva emeli a fejét; kinyúlik; - jön, -
4212  3|                  megáll, meg ujra indul...~ ~A farkas!~ ~Egy farkas. De
4213  3|                     gondol az asszonyra, sem a segédjegyzőre. Csak a farkast
4214  3|                    sem a segédjegyzőre. Csak a farkast lesi. Meg sem moccan;
4215  3|                farkast lesi. Meg sem moccan; a szeme se’ rebben; csak néz,
4216  3|                kicsit gyorsabban lélegzik.~ ~A farkas óvatosan közeledik.
4217  3|                   farkas óvatosan közeledik. A kerülő tapasztalt szeme
4218  3|             tapasztalt szeme már látja, hogy a bestefajzat észrevette a
4219  3|                     a bestefajzat észrevette a csalétket. A kiváncsisága
4220  3|                      észrevette a csalétket. A kiváncsisága felébredt.
4221  3|                   hogy most mi következik... A farkas körül fogja kémlelni
4222  3|                  farkas körül fogja kémlelni a dögöt; egyenesen hozzámenni
4223  3|                   mer; előbb szoktatja magát a jó reménységhez. Meggyőződik,
4224  3|                       mint ha élne az állat. A legelő, prüszkölő, vagy
4225  3|                      legelő, prüszkölő, vagy a havas mezőn áthaladó lovat
4226  3|                     lovat rögtön megtámadná. A holttetem nem sietteti,
4227  3|                     és különben is, éppen ez a halotti csendü helyzet aggasztja,
4228  3|                  helyzet aggasztja, ez teszi a legnagyobb mértékben óvatossá.
4229  3|                 vigyázzon; résen legyen...~ ~A farkas fordul és félkörben
4230  3|                 félkörben kanyarodva kullog; a fejét csak akkor forditja
4231  3|                 fejét csak akkor forditja el a lóról egy pillanatra, amikor
4232  3|                  Magamagának sem hisz. Talán a társait várja. Hadd bizonyosodjanak
4233  3|                     bizonyosodjanak meg azok a csalétek ártatlanságáról,
4234  3|                 mielőtt verekednének érte.~ ~A havas mezőn most odaér a
4235  3|                     A havas mezőn most odaér a körben járó, kémszemlét
4236  3|               kémszemlét tartó farkas, ahova a szél a ló felől a bokorban
4237  3|                   tartó farkas, ahova a szél a ló felől a bokorban rejtőző
4238  3|                      ahova a szél a ló felől a bokorban rejtőző ember szagát
4239  3|                     riasztóbb jelt nem ösmer a vadállat. Az emberszagtól
4240  3|                     minden vad menekül. Csak a legmardosóbb éhség birja
4241  3|                  legmardosóbb éhség birja rá a farkast, hogy embert támadjon
4242  3|                     fegyveres embert, akivel a puskaszag is elkeveredik;
4243  3|                   aggasztó „illatok” közt.~ ~A farkas hirtelen megtorpan;
4244  3|                   farkas hirtelen megtorpan; a fejét felkapja, fülét lesunyitja,
4245  3|                     fülét lesunyitja, farkát a lába közé huzza; egy másodpercig
4246  3|                  közé huzza; egy másodpercig a gyanus bokor felé mereszti
4247  3|                     hogy fel van fedezve. Ez a farkas ma vissza nem jön
4248  3|                    megáll, ráles egy darabig a bokorra; azután megint kanyarodik,
4249  3|                   irányba, ahonnan jött. Ott a homályban végképen eltünik.~ ~
4250  3|                homályban végképen eltünik.~ ~A kerülő morgó nyögést hallat.
4251  3|                   éppen csak igy járna. Amig a bestiák rá nem kapnak a
4252  3|                      a bestiák rá nem kapnak a dögre, addig nagyon óvatosak.
4253  3|                     róla, hogy már kikezdték a csalétket, s akkor kell
4254  3|                hidege! Brrr!~ ~Pados reszket a fázástól; ezer farkasért
4255  3|                  asszony jár az eszében; meg a segédjegyző... meg a szomszéd;
4256  3|                     meg a segédjegyző... meg a szomszéd; meg az ördög,
4257  3|                   Felpattan, megrázza magát; a nyakát behúzza a suba gallérjába;
4258  3|                      magát; a nyakát behúzza a suba gallérjába; a süveget
4259  3|                   behúzza a suba gallérjába; a süveget jól a fejébe nyomja;
4260  3|                    gallérjába; a süveget jól a fejébe nyomja; azután olyan
4261  3|                   alatt kijött.~ ~Közel érve a házához, lassudik. A keritéshez
4262  3|                    érve a házához, lassudik. A keritéshez már lopódzva
4263  3|                    udvarba; figyeli, nincs-e a házban valahol rejtett világosság.
4264  3|                    kutya, vagy éppen farkas, a kertben.~ ~Csend és békesség
4265  3|                     és békesség mindenütt.~ ~A kapuajtót a titkos zárral
4266  3|                     mindenütt.~ ~A kapuajtót a titkos zárral halkan kinyitja,
4267  3|                   ujra beteszi, bereteszeli. A csekélyke neszre felvakkan
4268  3|                   csekélyke neszre felvakkan a kuvasz az istállóban, ahol
4269  3|                  ahol Miska ugy alszik, mint a bunda. Akár őt magát is
4270  3|                     magát is ellophatnák. De a hü házőrző rögtön megismeri
4271  3|                     házőrző rögtön megismeri a gazdáját; lohogva-hehegve,
4272  3|                 csóválva jön és körülhizelgi a félig megfagyott embert.~ ~
4273  3|                azután lábujjhegyelve lép fel a tornácra. A külön kulccsal
4274  3|           lábujjhegyelve lép fel a tornácra. A külön kulccsal halkan felnyitja
4275  3|                    kulccsal halkan felnyitja a pitvarajtót, meg ujra bezárja.
4276  3|                    csak az utolsó van hátra, a konyhától balra: az udvari
4277  3|                    ahol az asszony alszik.~ ~A kerülő az ajtóban megáll
4278  3|                     van! Itthon van! Szuszog a lelkem, hogy horkolásnak
4279  3|            kölyökfarkas sem morogna különben a társára.~ ~Vigyázva, óvatosan
4280  3|                   Vigyázva, óvatosan nyit be a gazda, hogy fel ne keltse
4281  3|                   édesdeden alvó asszonyt.~ ~A bubos csakugy ontja a meleget.~ ~
4282  3|                        A bubos csakugy ontja a meleget.~ ~Idebent valóságos
4283  3|                  most farkast les odakint.~ ~A jégcsapos ember leszedegeti
4284  3|                  jégcsapos ember leszedegeti a bajuszáról a jégkölöncöket;
4285  3|                     leszedegeti a bajuszáról a jégkölöncöket; meg sem gyujtja
4286  3|               jégkölöncöket; meg sem gyujtja a lámpást; csak a süvegét,
4287  3|                      gyujtja a lámpást; csak a süvegét, ködmönét, csizmáját
4288  3|                      le, azután ráveti magát a vackára.~ ~Pár pillanat
4289  3|                               ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET...~ ~- Kéretem
4290  3|                    VÉTKEINKET...~ ~- Kéretem a nagyságos asszonyt; mondja
4291  3|                irodában várom! - parancsolta a szobaleánynak a ház ura,
4292  3|                  parancsolta a szobaleánynak a ház ura, amikor hazajövet
4293  3|                     levetette az előszobában a felsőkabátját.~ ~Az irodának
4294  3|                tejüveges ajtó választotta el a főnök külön helyiségétől.
4295  3|           helyiségétől. Hat óra már elmult s a segédek elmentek. Barnóty
4296  3|              Háboritatlanul merülhetett bele a munkájába.~ ~Vastag üveglappal
4297  3|                 boritott nagy iróasztal volt a szoba közepén, tele iratokkal,
4298  3|                       Barnóty felpattantotta a villanykörtét s a lámpát
4299  3|             felpattantotta a villanykörtét s a lámpát ugy szabályozta,
4300  3|                 lámpát ugy szabályozta, hogy a fénye az asztal tulsó oldalán
4301  3|                    elé és szórakozottan vett a kezébe egy ujságot, amelynek
4302  3|                 kezébe egy ujságot, amelynek a főcimeit sebtében átfutotta.~ ~
4303  3|                  könnyed lépések közeledtek; a főnöki szoba ajtaja halk
4304  3|                   Egy pillanat alatt megtelt a szoba az illatával.~ ~-
4305  3|               megdöbbenve és beleereszkedett a megvilágitott székbe. -
4306  3|                    szobormerevséggel fordult a férfi felé. Tüzes, sötét
4307  3|                     Lacika tegnap betöltötte a hetedik évét és most már
4308  3|                   elváljunk, Bella, - mondta a férfi egykedvü komolysággal.~ ~
4309  3|             összerezzent. Fel akart pattanni a székéről; de leküzdötte
4310  3|                 várakozást parancsolt nekem, a fiam hétéves korával megszünt,
4311  3|              megszünt, nem provokálom tovább a sorsot, hanem, hogy sokkal
4312  3|                      egész titkos levelezése a kezem közt van, Bella. Még
4313  3|                 Bella. Még nem bontottam fel a csomagot. Nem okvetetlenül
4314  3|                tudjak. Erre csak akkor kerül a sor, ha nem akarna elválni.
4315  3|                     nem akarna elválni. Azon a napon, amikor a törvény
4316  3|                elválni. Azon a napon, amikor a törvény teljesen szabaddá
4317  3|                    tesz bennünket egymástól, a leveleit sértetlenül és
4318  3|               amelyeket két év óta irogatott a háziorvosunknak s amelyek
4319  3|                     amelyet tegnapelőtt irt, a postabélyegzés szerint, -
4320  3|                    postabélyegzés szerint, - a kezem közt vannak. A doktor
4321  3|                         a kezem közt vannak. A doktor egy gyöngyházkaszettában
4322  3|                  asszony elsáppadt. Torkából a számum forró szelével tört
4323  3|                 rögtön adja ide nekem azokat a leveleket. Esküszöm, hogy
4324  3|                    de ezt nem türhetem!...~ ~A férfi szánalommal nézett
4325  3|                  csináljunk jelenetet. Annak a varázslatnak, amelyet a
4326  3|                      a varázslatnak, amelyet a saját beleegyező engedékenységem
4327  3|                      vágyó hajlamának; adtam a végképen meghódolt rabszolgát;
4328  3|              gondolatom, csak maga; eltűrtem a szeszélyeit; kielégitettem
4329  3|                     mindene meglehessen, - s a vége az lett...~ ~- A vége
4330  3|                      s a vége az lett...~ ~- A vége az lett, - vágott közbe
4331  3|                  életet maga mellett, akinek a mézesheteink óta, sőt már
4332  3|                   mint én, akit egyik napról a másikra csak az ebéd, meg
4333  3|                    másikra csak az ebéd, meg a vacsora idején láttam, és
4334  3|                      szerelmeskedni vágytam; a diadalát élvező asszony
4335  3|                     büszkén visz ide-oda, ki a világba, ahol élhet az ember,
4336  3|                   élhessen». Hogy követhesse a divatot, amelynek a hóbortjai
4337  3|               követhesse a divatot, amelynek a hóbortjai iránt nekem semmi
4338  3|                    nekem adja magát? Mire én a robotomból szabadulhattam,
4339  3|                     itthon nap-nap után csak a hült helye volt. Hova futkoshattam
4340  3|                  hova; még lóversenyekre is? A haját, azt a gyönyörü haját,
4341  3|               lóversenyekre is? A haját, azt a gyönyörü haját, amelyet
4342  3|                szerettem, ellenemre odadobta a divatnak és fius fejével
4343  3|                   provokálta magával szemben a szabadosságokat. Sohasem
4344  3|                      sok mindenért kárpótolt a fiunk. Nem voltam már fiatal
4345  3|              rosszabb az arány köztünk, mint a legtöbb mai házastárs közt,
4346  3|                      élni, amennyire énnekem a dologba, a munkába kell
4347  3|                 amennyire énnekem a dologba, a munkába kell belemerülnöm.
4348  3|                      Tudnom kellett, hogy ez a korkülönbség az esztendőkkel
4349  3|                      két év fog elválasztani a hatvan esztendőnek sok mindenről
4350  3|                 Ezért nem olvastam el azokat a leveleket. - Mit tudhatom
4351  3|                      ölnék-e embert? De ezek a levelek mégis vannak. És
4352  3|                  hanem valaki máshoz fordult a bizalmával, a szive kiöntésének
4353  3|                 máshoz fordult a bizalmával, a szive kiöntésének a vágyával.
4354  3|              bizalmával, a szive kiöntésének a vágyával. Magának tehát
4355  3|                      egy nálamnál becsesebb, a lelkéhez közelebb álló valakije.
4356  3|                   egyébre is gondolok, akkor a válásunk az egyetlen sima
4357  3|                     amig Lacika be nem tölti a hetedik évét...~ ~- Mi köze
4358  3|                   asszony.~ ~- Csak az, hogy a hétéves fiu válás esetén
4359  3|                    olyan csend volt, amilyen a földrengéseket szokta megelőzni.
4360  3|                Azután kitört az asszony:~ ~- A fiamat akarja elvenni tőlem?!... ~-
4361  3|                 akarja elvenni tőlem?!... ~- A fiamat akarom magammal vinni,
4362  3|                      el magától. Soha, soha! A fiammal akarok maradni.
4363  3|                 tördelve, megszakadó szivvel a feszület előtt, hogy visszasirja,
4364  3|                  ember, kitünő polgár; de ha a munkában elfárad, lefekszik
4365  3|                lefekszik és ugy alszik, mint a bunda. Nem hall meg semmit
4366  3|                   ami körülötte történik. De a doktor, az áldott jó doktor,
4367  3|                      Percről-percre őrködött a fiam élete felett; birkózott
4368  3|                      élete felett; birkózott a halállal és személyesen
4369  3|            személyesen verekedte vissza tőle a fiamat, nekem! Hol volna
4370  3|                     is én, olvassa el azokat a leveleket, ha már ellopatta.
4371  3|                 Hálálkodom bennök és kiöntöm a szivemet az egyetlenegy
4372  3|                     embernek, aki megváltott a megőrüléstől. Csuda volna-e,
4373  3|                      akármi volna is azokban a levelekben? Csak olvassa!
4374  3|                    olvassa!... Azután vigyen a biróság elé! Ott majd elmondok
4375  3|                     érti? És kikaparom annak a birónak a szemét, aki engem
4376  3|                    kikaparom annak a birónak a szemét, aki engem az én
4377  3|                      ledöföm!... kést mártok a szivébe, ha felakasztanak
4378  3|                     kis Lacikám!~ ~Lerogyott a székébe. Fekete haja ráomlott
4379  3|               elképpedt apa ott ült szemközt a vonagló anyával és ugy érezte,
4380  3|                    Nagy elhatározással nyult a fiókjába és kivette onnan
4381  3|                fiókjába és kivette onnan azt a gyöngyházdobozt, amely a
4382  3|                     a gyöngyházdobozt, amely a leveleket rejtette.~ ~Felkelt
4383  3|                      asztal mellől s odament a feleségéhez.~ ~- Ne sirjon,
4384  3|                mondta akadozva. - Itt vannak a levelei; fogja. - Szavamat
4385  3|                  legyen megalázva előttem az a nő, aki a feleségem volt.
4386  3|               megalázva előttem az a nő, aki a feleségem volt. De most
4387  3|                 Elválni sem. Maradjon minden a régiben; a fiunkért, akinek
4388  3|                   Maradjon minden a régiben; a fiunkért, akinek igazibb
4389  3|                  egymástól elszakitani. Mind a hárman belepusztulnának
4390  3|                    Itt van, fogja, vigye ezt a dobozt. A doktorral majd
4391  3|                   fogja, vigye ezt a dobozt. A doktorral majd beszélek;
4392  3|                    Tágra nyilt szemmel nézte a megtört, elgyengült embert.~ ~
4393  3|                   embert.~ ~Alig akart hinni a szemének meg a fülének.~ ~
4394  3|                   akart hinni a szemének meg a fülének.~ ~A dobozt átvette.
4395  3|                    szemének meg a fülének.~ ~A dobozt átvette. Nézte-nézte.
4396  3|                    meg. És engedje meg, hogy a doktorral én beszéljek;
4397  3|                    ami köztünk most történt. A levelek ügyét, a doboz nálam
4398  3|                    történt. A levelek ügyét, a doboz nálam létét, magamra
4399  3|                      lehetett visszaszerezni a saját leveleimet. Az Isten
4400  3|                 kezével...~ ~Megint leborult a széke karjára és sirt-sirt.~ ~
4401  3|                      karjára és sirt-sirt.~ ~A férfi is egy nehéz könnycseppet
4402  3|                    AZ APÁMMAL.~ ~Az édesapám a folyosón ült a nagy gyékény-zsölyeszékében
4403  3|                      édesapám a folyosón ült a nagy gyékény-zsölyeszékében
4404  3|                         Nyári délután volt s a szellős és árnyékos folyosó
4405  3|                 Szombat délután volt, amikor a diákoknak nem kellett iskolába
4406  3|                    és szombaton délután volt a szünetjök. Én akkor a gimnázium
4407  3|                   volt a szünetjök. Én akkor a gimnázium harmadik osztályába
4408  3|                   Legboldogabb érzésem éppen a szombati szabad délutánokon
4409  3|                    este is, hogy elkészüljek a hétfői leckékkel... Különben
4410  3|                     kötél szakadt, akkor még a hétfő reggeli kismise alatt
4411  3|                 kismise alatt is átfuthattam a feladatomat. Tudniillik
4412  3|                     lehet valamit tanulni.~ ~A folyosónk azért volt olyan
4413  3|                      volt olyan árnyékos még a legnagyobb nyárban is, mert
4414  3|                  legnagyobb nyárban is, mert a házunk ereszére nagy eperfák
4415  3|                    borultak, besátorozva azt a lombjaikkal.~ ~Nagyon finom
4416  3|                     eperfákon. Akkorák, mint a bütyökujjam felső izülete,
4417  3|                      fekete eprünk. Magam is a fákon lógtam értök eperérés
4418  3|                  évadján. Versenyt eprésztem a verebekkel, a seregélyekkel,
4419  3|                      eprésztem a verebekkel, a seregélyekkel, a sárgarigókkal,
4420  3|                 verebekkel, a seregélyekkel, a sárgarigókkal, meg a magtörő
4421  3|          seregélyekkel, a sárgarigókkal, meg a magtörő pintyekkel, amelyek
4422  3|                   teleraktam lószőrhurkokkal a seregélyek számára, mert
4423  3|             seregélyek számára, mert azokból a szakácsnénk pompás pörköltet
4424  3|                  biztam magamat pusztán arra a véletlenre, hogy valamelyik
4425  3|                  epertolvaj-madár belelépjen a hurokba, vagy beledugja
4426  3|                      hurokba, vagy beledugja a fejét; hanem fogtam verebet
4427  3|                      pisztolya, amelynek még a rendszerét sem tudom. Nem
4428  3|                  tudom. Nem olyan volt, mint a későbbi Flaubertek; a csővel
4429  3|                   mint a későbbi Flaubertek; a csővel vizszintesen belesrófolt
4430  3|                   serét illett bele, amelyet a töltővesszőcskével le kellett
4431  3|                     kellett nyomni, leverni, a cső alsó végéig, ahol már
4432  3|                    cső alsó végéig, ahol már a piramidli következett. A
4433  3|                     a piramidli következett. A kapszlit a rácsapódó kakas
4434  3|                      következett. A kapszlit a rácsapódó kakas sütötte
4435  3|                      elsült kapszli lökte ki a csőből az egy szem serétet,
4436  3|                  kitünően tudott bánni ezzel a kis pisztollyal. Amelyik
4437  3|                      az ritkán szabadult meg a haláltól.~ ~A kis pisztoly
4438  3|                  szabadult meg a haláltól.~ ~A kis pisztoly ott volt egy
4439  3|                       amikor én, verébtőrrel a kezemben, a folyosóra léptem,
4440  3|                      verébtőrrel a kezemben, a folyosóra léptem, hogy majd
4441  3|                  folyosóra léptem, hogy majd a kút táján, ahova a pocsolyavizre
4442  3|                      majd a kút táján, ahova a pocsolyavizre jártak a verebek
4443  3|                 ahova a pocsolyavizre jártak a verebek inni, fürödni, -
4444  3|                        Néztem az apámat, meg a kis pisztolyt és megszállott
4445  3|                     pisztolyt és megszállott a nagyzás ördöge.~ ~- Édesapám,
4446  3|                    annyi verebet, ahányat én a tőrömmel fogok, - vágtam
4447  3|                 Gondolkoztam egy kicsit.~ ~- A mai vacsoránkba! - hirtelenkedtem
4448  3|                    lombjára. Az apám ráfogta a kis pisztolyt. Csett! a
4449  3|                      a kis pisztolyt. Csett! a veréb leesett a fáról.~ ~-
4450  3|                       Csett! a veréb leesett a fáról.~ ~- Nekem már van
4451  3|                       mondta s azzal letette a kis pisztolyt a helyére
4452  3|                      letette a kis pisztolyt a helyére és tovább olvasta
4453  3|                    Rossz előérzettel siettem a kúthoz, ahol összemarkolásztam
4454  3|                ugynevezett lócitromot, amely a verébnek kedvelt csalogatója.
4455  3|                verébnek kedvelt csalogatója. A vastőrömet ebbe a masszába
4456  3|               csalogatója. A vastőrömet ebbe a masszába beleépitettem,
4457  3|                      félreállottam, elbujtam a kocsiszin mögé, onnan lestem,
4458  3|                    lestem, hogy mikor jönnek a szomjas verebek és mikor
4459  3|                  mikor ugrándozik valamelyik a tőröm felé, hogy abba belelépjen,
4460  3|                        Különös malőröm volt. A verebek jöttek, ittak, elmentek.
4461  3|                     jöttek, ittak, elmentek. A hazai citrommal egyik sem
4462  3|                   fiókveréb mégis beleugrott a tőrömbe. Ujjongva kiáltottam:
4463  3|              kiáltottam: Nekem is van egy! S a verebet beletettem a madárhálómba.~ ~
4464  3|                       S a verebet beletettem a madárhálómba.~ ~Alighogy
4465  3|                     madárhálómba.~ ~Alighogy a tőrömet ujra rendbehoztam,
4466  3|                    ujra rendbehoztam, hallom a kis pisztoly csettenését
4467  3|                     kis pisztoly csettenését a folyosón. Mindjárt utána
4468  3|                    nagyon is hamar volt. Ezt a tempót én aligha fogom győzni.
4469  3|                      én aligha fogom győzni. A vacsora még hagyján, annak
4470  3|                 hagyján, annak oda se. Hanem a restelkedés! - A hugaim
4471  3|                       Hanem a restelkedés! - A hugaim kinevetnek, kicsufolnak.
4472  3|                    csak mosolyog; de az lesz a legrosszabb. Hisz arra még
4473  3|                     még felelni sem lehet.~ ~A szerencse ugy, ahogy, megkönyörült
4474  3|           hókuszpókuszokkal varázsoltam bele a tőrömbe, hogy nekem verebeket
4475  3|             diadalkiáltásom után felcsettent a kis pisztoly. Megint egy
4476  3|                    rendületlenül tartotta.~ ~A verebek végkép eltüntek
4477  3|                      verebek végkép eltüntek a tőröm környékéről; már megtanulták,
4478  3|                   ácsorogtam még egy darabig a buvóhelyemen. Végre megszólalt
4479  3|                      magamat. - S felszedtem a tőrömet.~ ~Az apám nem csufolt
4480  3|                       még csak el sem mondta a fogadásunkat. Ugy ültünk
4481  3|                  fogadásunkat. Ugy ültünk le a vacsorához, mintha semmi
4482  3|                 eszel? - faggatott az anyám. A hugaim odáig voltak. Tudták,
4483  3|              hallgatott. Ő nem vett tudomást a dologról.~ ~- Ez a fiu beteg -
4484  3|                  tudomást a dologról.~ ~- Ez a fiu beteg - mondta az anyám.~ ~-
4485  3|                      beteg! - visszhangozták a hugaim.~ ~Majd kiugrottam
4486  3|                    hugaim.~ ~Majd kiugrottam a bőrömből.~ ~- Ha beteg,
4487  3|          komolysággal.~ ~Erre már nem birtam a szót magamba fojtani.~ ~-
4488  3|                   vállat vont. Nekem kellett a nagy faggatásra töviről-hegyire
4489  3|                       Az anyám sajnálkozott. A huncut kis hugaim kacagtak.
4490  3|                  határozottan.~ ~Megtöröltem a szájamat; felkeltem az asztaltól
4491  3|                  szerint szépen megköszöntem a vacsorát. Anyámnak, apámnak
4492  3|                     apámnak kezet csókoltam. A hugaimat pedig odakint jól
4493  3|            megboxoltam.~ ~Nekem csak az volt a lényeges, hogy az apám gyengének
4494  3|                      Ekkor már torkig voltam a bűnrecsábitással. Éreztem,
4495  3|                     apám elvárja tőlem, hogy a szavamnak álljak. Nem tilt
4496  3|                   szót sem. Nem is emlitette a fogadást. A magam eszével
4497  3|                     is emlitette a fogadást. A magam eszével okulhattam
4498  3|              fizessen.~ ~*~ ~Megjött az ősz, a mezőket odakint már letarolták
4499  3|                     odakint már letarolták s a sok mindenféle madár kezdett
4500  3|               ligetek, városi kertek felé.~ ~A mi nagy veteményes kertünk
4501  3|                    kertünk is megkopárodott. A fák már nagyon hullatták
4502  3|                     fák már nagyon hullatták a lombjaikat. Az őszi fonnyadás,
4503  3|                  hervadás mindenre rálehelte a mulandóság szineit. A kertünkben
4504  3|              rálehelte a mulandóság szineit. A kertünkben már jóformán
4505  3|                    másnak - láttam azt, mint a legbujább pompájában.~ ~
4506  3|                      legbujább pompájában.~ ~A kert néhány holdas belsőség
4507  3|                 táblákkal, amelyek most mind a téli nagy álomra készültek.
4508  3|                  téli nagy álomra készültek. A vándormadarak legtöbbje
4509  3|                   csak az állandók maradtak, a cinkék, a pintyfélék, a
4510  3|                 állandók maradtak, a cinkék, a pintyfélék, a harkályok,
4511  3|                      a cinkék, a pintyfélék, a harkályok, a fakopáncsok,
4512  3|                     pintyfélék, a harkályok, a fakopáncsok, a bubos pacsirták,
4513  3|                    harkályok, a fakopáncsok, a bubos pacsirták, a varjak
4514  3|              fakopáncsok, a bubos pacsirták, a varjak meg a szarkák.~ ~
4515  3|                      pacsirták, a varjak meg a szarkák.~ ~Ilyenkor van
4516  3|                Ilyenkor van legjobb időszaka a lépes madarászásnak. Ehhez
4517  3|              szálldosnak s rajokban lepik el a bogáncskórókat, a gazosokat,
4518  3|                   lepik el a bogáncskórókat, a gazosokat, a kint maradt
4519  3|                 bogáncskórókat, a gazosokat, a kint maradt csutka-földeket,
4520  3|                      maradt csutka-földeket, a napraforgó- és cirokszárakat,
4521  3|                    hivogatóra» van szükség s a lépvesszőre ugy száll a
4522  3|                      a lépvesszőre ugy száll a madár, mintha delej vonzaná.~ ~
4523  3|               csízeim meg stigliceim voltak. A suszterünk fia nagyszerüen
4524  3|                madárlépet főzni fagyöngyből. A sárgászöld, ragadós, nyúlós
4525  3|                olajos disznóbőr közé kentük, a belevaló arasznyi hosszuságu,
4526  3|          vesszőcskéket megsodorgattuk benne, a hivogatós kalitkákat, egy
4527  3|                     kalitkákat, egy üressel (a fogandó madarak számára)
4528  3|                     fogandó madarak számára) a hónunk alá kaptuk s uccu
4529  3|                 kaptuk s uccu neki, siettünk a vadászterületünkre.~ ~Nekem
4530  3|             vadászterületünkre.~ ~Nekem erre a célra éppen elég volt a
4531  3|                      a célra éppen elég volt a mi nagy kertünk is. Ha valamelyik
4532  3|                    megtüzdelem lépvesszővel, a hivogatóim seregestül csalják
4533  3|              fajtájokbeli madarakat, amelyek a jó hivogató kétségbeesett
4534  3|         pittyegve-csipogva; körülszálldossák a kalitkát, amelyben a rokonuk
4535  3|        körülszálldossák a kalitkát, amelyben a rokonuk vergődik; ráereszkednek
4536  3|                      vergődik; ráereszkednek a bogáncson vagy bokron, napraforgón
4537  3|                  vagy lábokkal, leesik velök a földre, megfogja szegényeket,
4538  3|                     hogy alig birja az ember a zsákmányát kitisztogatni
4539  3|                     zsákmányát kitisztogatni a ragacsos lépből.~ ~Eszembe
4540  3|                     lépből.~ ~Eszembe jutott a nyári fogadásom az apámmal.~ ~
4541  3|                      Most visszaadhatom neki a kölcsönt. A hivogatóimmal
4542  3|               visszaadhatom neki a kölcsönt. A hivogatóimmal annyi tengelicét,
4543  3|                      Ez délelőtt volt, tehát a multkori vacsoravesztéssel
4544  3|                 turóscsuszánk, felajánlottam a kettő közül az egyiket.
4545  3|                   kettő közül az egyiket. Én a dagadós káposztát, az édesapám
4546  3|               dagadós káposztát, az édesapám a turóscsuszát; ki mit szeretett
4547  3|                     ki mit szeretett jobban. A nyertes megeszi a vesztes
4548  3|                    jobban. A nyertes megeszi a vesztes porcióját is.~ ~-
4549  3|                     Déli harangozáskor lejár a verseny, inditványoztam.
4550  3|                   Akkor bemutatjuk egymásnak a zsákmányunkat.~ ~Az apám
4551  3|                    Rendben van.~ ~Elindultam a nagy kertünkbe a felszerelésemmel:
4552  3|                  Elindultam a nagy kertünkbe a felszerelésemmel: a kalitkáimmal,
4553  3|                kertünkbe a felszerelésemmel: a kalitkáimmal, a kóróimmal,
4554  3|            felszerelésemmel: a kalitkáimmal, a kóróimmal, a lépestáskámmal.
4555  3|                   kalitkáimmal, a kóróimmal, a lépestáskámmal. Az édesapám
4556  3|                      irodájába. - Bizonyosan a pisztolyáért, - gondoltam.~ ~
4557  3|                      Gyönyörü őszi nap volt. A nagy diófánk alatt lévő
4558  3|                 alatt lévő padon ütöttem fel a sátorfámat. A kórókat kitettem
4559  3|                    ütöttem fel a sátorfámat. A kórókat kitettem negyven-ötven
4560  3|              negyven-ötven lépésnyire tőlem, a lépvesszőket rájok tüzdeltem,
4561  3|                lépvesszőket rájok tüzdeltem, a hivogatókat, a kalitkáikkal
4562  3|                    tüzdeltem, a hivogatókat, a kalitkáikkal a kórók alá
4563  3|                  hivogatókat, a kalitkáikkal a kórók alá helyeztem. Aztán
4564  3|                   kórók alá helyeztem. Aztán a buvóhelyemen vártam.~ ~Az
4565  3|                    ősz hangulata vett körül. A halvány, bágyadt szinek
4566  3|                 végtelenül gyönyörködtettek. A szellő megvesztegetően sugdosott
4567  3|                    megvesztegetően sugdosott a fülembe. A hivogatóim nagyszerüen
4568  3|         megvesztegetően sugdosott a fülembe. A hivogatóim nagyszerüen viselték
4569  3|                      csapat tengelice, amely a csattogó, éles hivásra ugy
4570  3|                  éles hivásra ugy csapott le a lépvesszős kóróra, hogy
4571  3|                       Ujjongva szedtem össze a zsákmányomat.~ ~- Most bizonyosan
4572  3|                    Most bizonyosan megnyerem a fogadást, meg lesz az erkölcsi
4573  3|            elégtételem, - gondoltam.~ ~Ebben a pillanatban megkondult a
4574  3|                     a pillanatban megkondult a delet jelző harangszó, de
4575  3|                   Lelkendezve kapkodom össze a holmimat. Sietek fel a kertből
4576  3|                 össze a holmimat. Sietek fel a kertből a tizenhat vagy
4577  3|               holmimat. Sietek fel a kertből a tizenhat vagy hány fogott
4578  3|                 látod - mondta és lemutatott a földre.~ ~Ott vagy harminc
4579  3|                 valamennyit.~ ~Elképedtem. - A nagy puskával! - hebegtem -
4580  3|                    hebegtem - de hisz ez nem a pisztoly!...~ ~- Te sem
4581  3|                      pisztoly!...~ ~- Te sem a vastőröddel fogtad a madaraidat;
4582  3|                     sem a vastőröddel fogtad a madaraidat; láttam, hogy
4583  3|                   láttam, hogy mire készülsz a hivogatóiddal. Különben
4584  3|             lefőzötten.~ ~- Akkor feloldalak a veszteséged alól, lakjál