Rész

 1  2|          mesélő nagyapa szerepébe: - Egyszer volt, hol nem volt...~ ~
 2  2|             Minden sikernek ára van. Egyszer a szívünk vére, máskor a
 3  2|             legyen, önmagát kell még egyszer megszülnie szigorú önbírálatával.~ ~
 4  2|          lehetett lepiszkálni onnan. Egyszer le is estem, éppen a fa
 5  2|           még egyet sikerülne lőnöm. Egyszer lenézek boldogító zsákmányomra,
 6  2|           útitáskára való kéziratom. Egyszer egy rossz pillanatomban
 7  2|              Az ő kedvéért pályáztam egyszer - először és utoljára -
 8  2|           pedig Beöthy Zsolt volt.~ ~Egyszer megbukni a Kisfaludyban,
 9  2|             tisztesség. Én is buktam egyszer, amikor öt vagy hat szavazatot
10  3|           kicsit, édes lovam Ráró!~ ~Egyszer csak kigyódzik a kieresztett
11  3|      Jucikának vihette. Csak most az egyszer még oda is adhatná!... Csak
12  3|            Csak beszélhetne vele még egyszer utoljára. Hisz’ ki tilthatja
13  3|                 vallotta meg magának egyszer, még az ösmeretségök elején, -
14  3|           amilyen Juliska-mama volt, egyszer csak megérezte, és amikor
15  3|               meg kell tudnom...~ ~S egyszer csak felszedelődzködött
16  3|              volt, hogy vadásszam.~ ~Egyszer egy hajnali cserkészetemről
17  3|              forog: nem igen fog még egyszer megtörténni rajta. Mert
18  3|          révedezve siklott végig még egyszer mindenen; amikor a csudálatos
19  3|           meg a botját. - Menjünk ez egyszer férfiak közé; jót fog tenni,
20  3|     esztendők emellett és János urat egyszer az a meglepetés érte, hogy
21  3|           volna, ahogy akartad és ha egyszer majd nagykoru leszek?~ ~
22  3|              idők voltak. De amit én egyszer elkezdtem, attól nem ijedtem
23  3|             célomat hogy érjem el.~ ~Egyszer, amikor holtra fáradtan
24  3|           egészen belesoványodott.~ ~Egyszer, késő ősszel, megfázott
25  3|             káromkodni! Csak most az egyszer segits meg!... Szüz Mária,
26  3|      fejcsóválással sem dorgált meg. Egyszer hallottam félfüllel, amikor
27  3|    keseritette meg; de annyira, hogy egyszer, - már jogászkoromban, amikor
28  3|              tartottam, hogy most az egyszer valami érthetetlen tévedésben
29  3|             csodáltam, irigyeltem.~ ~Egyszer elcsaltam magamhoz és szörnyen
30  3|             Muszáj volt.~ ~Feri csak egyszer látta a betegsége után;
31  3|        Lacika izgatottan.~ ~- Azután egyszer nagy csata volt a rablók
32  3|              és tudhatták, hogy akit egyszer elkezd kérdezni, examinálni,
33  3|         Semmit sem felejtek el, amit egyszer hallok vagy olvasok.~ ~A
34  3|            nem kell telefonkönyv, ha egyszer egy telefonszámot hallok;
35  3|       másképen csinált, mint ahogy ő egyszer megmutatta.~ ~Nem volt rossz
36  3|             felmondást sem kivánt.~ ~Egyszer a juhásza, egy nagy melák
37  3|              nyelvét külön kell majd egyszer agyonütni.~ ~Az úr magába
38  3|            szokott kitelni, de attól egyszer egy béres keresztül esett
39  3|          rapport után. - Még agyonüt egyszer valakit. Borzasztó, milyen
40  3|             édes kis zsarnokommal.~ ~Egyszer be kellett mennie a városba
41  3|            büntetlenül megsérteni.~ ~Egyszer eljöttek hozzá a pajtásai
42  3|      rögtönzött névnaphoz.~ ~Most az egyszer az asszony nevetett. Tetszett
43  3|            örökké nem tarthat. A nap egyszer mégis csak kibujik s akkor
44  3|          sötétségben sem volt.~ ~Még egyszer megpróbálja hanggal. Felbődül;
45  3|             Hallgass ide, Károly, ez egyszer én beszélek és most ugy
46  3| szóbőségeddel elhallgattass. Most az egyszer kénytelen vagy közbeszólás
47  3|             és amikor kitanitottalak egyszer, hogy tévedsz, mert az a
48  3|          tiltakozom.~ ~Át kell esnem egyszer már ezen a vallomáson, hát
49  3|         vadvárást, ahol elhagytam.~ ~Egyszer csak, messziről, a Kopaszhegy
50  3|    felpattant a lócáról, mintha csak egyszer lett volna rajta husz esztendő,
51  3|          dehogy nem! amit az én fiam egyszer feltett magában!... A féllába
52  3|             Odakint megcsudálták még egyszer a toporzékoló sárgákat és
53  3|         Szorritsd! - bőgte Sárfy még egyszer, torokhangon, alig birva
54  3|          pattog; majd csak vége lesz egyszer a fergetegnek. A nagyján
55  3|         létezésében, elhitte, amikor egyszer éjszaka nagy durranásra
56  3|     emlegették, hogy «a medveölő».~ ~Egyszer egypár sátoroscigány éjjel
57  3|              állandó felelet. - Majd egyszer, ha ráérek. Most dolgom
58  3|           már nem birtak magokkal.~ ~Egyszer, amikor az intéző kiment
59  3|             a torkából, elhallgat.~ ~Egyszer csak az erdő felől felel