Rész

 1  2|               enyészik lassan-lassan. Hát még az emberek, a kortársaim,
 2  2|               boldogító zsákmányomra, hát - nincs! A sok szaladgálás
 3  2|              jelenvoltak névsorát is. Hát még az irodalmi pályázatok
 4  2|            üressé válik, ha nem igaz. Hát még ha a téma nélkülözi
 5  3|          Libapásztornak indult; annak hát jó is lett vón. Akkor is
 6  3|           szeretnél valakitől, ugy-e? hát csak erigy, Isten hirével
 7  3|              kezet nyujtott neki.~ ~- Hát ’iszen jól van no! - mondta
 8  3|         külsejü éjjeli kalandoron is; hát még ha a szinek és zománcok
 9  3|              tele volt kérdéssel.~ ~- Hát tudd meg, hogy ha nekem
10  3|              No de most hallgass ide. Hát tudd meg, hogy én tebeléd
11  3|           mindent megirhatok Magának, hát én irok. Este van már, meggyujtottam
12  3|             vadjuhnak a trofeája.~ ~- Hát most mondja el nekem azt
13  3|             kivánkozott.~ ~- Istenem, hát nekem nem volt szabad szerelmesnek
14  3|                A leány felkacagott. - Hát a szerelmes ember vadászik?~ ~-
15  3|            nem esik messze a fájától, hát «második János» ennek tipikus
16  3| szivartárcáját.~ ~- Hallja-e, ebadta, hát ezt hogy csinálta?!~ ~-
17  3|                Apuskám, édes apuskám, hát te nem szerelemből házasodtál? -
18  3|         apáddal szemben akaratod!~ ~- Hát ha fiusitottál volna, ahogy
19  3|             Erzsike.~ ~- Ugyan-ugyan, hát mi van abban! Ferkó meg
20  3|            apjának, ugy kérdezte:~ ~- Hát kend itthon van, apámuram?~ ~
21  3|         felelte egy kicsit dacosan, - hát Kovács Anicának.~ ~Boros
22  3|          gazda. Talán csak szeretnéd. Hát igy mondd, ha már mondod,
23  3|          kivánom, édesapám.~ ~- Akkor hát meggondoltad! - harsant
24  3|              még egy nagy ágyuja.~ ~- Hát akkor mi történik, ha az
25  3|              volna belé. Mást gondolt hát az ember, egy pár cifra
26  3|             Lacika türelmetlenül.~ ~- Hát azt, hogy édesapa volt annak
27  3|               a grófhoz, a kastélyba, hát az öreg rab-bácsi állott
28  3|            tiltakoztam? Ugyan kérlek, hát lehetett volna? Dehogy mertem
29  3|              lehetett fogni; rábizták hát a tehénke őrzését. Jött,
30  3|             leszállottak valahol.~ ~- Hát akarod? - kérdezte a fiu,
31  3|           mintha azt kérdezték volna: hát ezekkel mi történt? Egészen
32  3|               akar lenni, ahol ő van. Hát legyen ott. Amig meg nem
33  3|               roppantul élvezett.~ ~- Hát jól van, galambom; rendezkedjél,
34  3|           hogy vacsorára itthon lesz, hát vártam.~ ~- Őrültség! -
35  3|            nézett rá, ugy mondta:~ ~- Hát most szóljon, beszéljen.~ ~
36  3|        vidáman Gáti Simon. - Brávó! - Hát mi a «coracias garrula»?
37  3|             vagyis kalangyavarju.~ ~- Hát a bölömbika?~ ~- Az kérem
38  3|                Emberiza caladra.»~ ~- Hát a «calluna vulgaris» micsoda
39  3|           Összeráncolta homlokát.~ ~- Hát, tisztelt «művész» úr, majd
40  3|        váratlan ajándéknak. Elkezdett hát futni a lefelé kalimpáló
41  3|              házból. Csudálkozik:~ ~- Hát kend már visszajött?~ ~-
42  3|        egyszer már ezen a vallomáson, hát megteszem, hallgasd meg...~ ~
43  3|              figyelmessé. Hátranézek, hát egy vörhenyesbarna, lihegő,
44  3|              volt szabad. Oda kellett hát várnom magamhoz, hogy mennél
45  3|               volt miben válogatniok, hát csak el-ellátogattak a «
46  3|             vissza, az a nyertes.~ ~- Hát legyen az a nyertes - kiabált
47  3|           Kesze Feri; - becsületszóra hát, az Árgyilusát.~ ~- Arra!
48  3|               hogy visszajöjjenek. De hát a becsületszó?!... lám,
49  3|               a vámpirom voltál, most hát szeress. Szeress engem te
50  3|         kicsit tanácskozni.~ ~- Akkor hát gyöjjön beljebb, biztatta
51  3|             István a bizonyitást.~ ~- Hát én biz hamar megházasodtam
52  3|               ő meg ezt nem érti.~ ~- Hát hogy?! - kérdezte, nagy
53  3|                Mire egyeztek meg?~ ~- Hát az én fiam, meg a maga Bözsike-leánya,
54  3|           gondoltunk, szomszéd, akkor hát rendben vagyunk.~ ~- Miattam
55  3|    Kiegyenesedett és vigan kiáltotta: Hát nincs baja a tekintetes
56  3|               bambán a kerülő.~ ~- El hát. Mit gondol kend? Azt hiszi,
57  3|             hogy embert támadjon meg. Hát még fegyveres embert, akivel