Rész

 1  2|  elvonultam. Szerepelni, feltűnni sohasem igyekeztem. Az ország vadásztestületein
 2  2| kifejezésére nincs elég erejök.~ ~Sohasem szabad megelégednünk az
 3  2|            aki azt mondta, hogy ő sohasem dolgozott, mindig csak játszott.
 4  2|       bajlódó gazdaember volt; de sohasem káromkodott.~ ~Vendégszerető
 5  2|    kritikáját. Lelkesítése nélkül sohasem lettem volna íróvá.~ ~Az
 6  2|      csendülnek fuvolás dallamba, sohasem hallott zenekíséret mellett,
 7  3|          A szomszéd vármegyén tul sohasem járt. Olyan, mint a túzok,
 8  3|           a tűzre ő vigyáz; annak sohasem szabad kialudni. Még éjjel
 9  3|      Isten hozta őket!...”~ ~Akik sohasem is látták egymást azelőtt,
10  3|           részesülhet, és aki még sohasem mondta nekem, mint a te
11  3|          a gondolatainak, amelyek sohasem hagyták cserben és mindig
12  3|           Mindig látta ezeket, de sohasem telt be velök. Hisz valamennyi
13  3|        Valami volt velem, ami még sohasem. Nem birtam volna akkor
14  3|            öcsém?~ ~- Munkaközben sohasem dohányzom; a cseléd az úrról
15  3|   templomba az asszonyok, akikkel sohasem tudja az ember, hogy hányadán
16  3|     düllesztve, kiáltotta:~ ~- Én sohasem voltam részeg, fiam; mindig
17  3|          káromkodott és templomba sohasem járt. Jó ürügye is volt
18  3|          azért pörölt velem, hogy sohasem lát, mert csak a pusztákat-tanyákat-mezőket
19  3| lendülését figyeltem, nézegettem. Sohasem untam meg. A vadvirágos
20  3|       nagyon szerelmes vagyok. Én sohasem éreztem még azt, amit most
21  3|      Istenem, hány ember nem volt sohasem igazán gyermek), az tudja,
22  3|            Én ilyen tudós nőt még sohasem láttam; kár, hogy az irodalom
23  3|           ezt a telefonszámot már sohasem felejteném el többet. De
24  3|        támadtak, aminők eddig még sohasem.~ ~Ösztönösen sejtett meg
25  3|   gazdaságban. Torzonborz ispánja sohasem alhatta ki magát és olyan
26  3|       öreg béres feleségének:~ ~- Sohasem hittem volna, hogy annak
27  3|             Olyanná vált, amilyen sohasem volt.~ ~Elkezdte az asszonyt
28  3|       szenvedni a vadat.~ ~- Maga sohasem hibázik?~ ~- Ha akarom,
29  3|        elhajttatott. A puskájától sohasem vált meg; azt is vitte magával.
30  3|        mit nem birhatok megszokni sohasem. Te csak a férj voltál,
31  3|           csak magaddal törődtél, sohasem én velem is. Amit asszonyi
32  3|   ösmertük ezt a vén agyarast. De sohasem birtuk puskavégre kapni.
33  3|           Mert az ebadta bestiája sohasem maradt egy helyen három
34  3|       megtudtuk, hogy Pajtást még sohasem látták olyan nyugtalannak,
35  3|     inkább azoknak erre a vidékre sohasem is kerülő örökösei eladták
36  3|       szerény erdészházban. Annak sohasem volt több vendége egynél.~ ~
37  3|       örökké csak az erdőt bujta. Sohasem vitt magával kisérőt, -
38  3|         miénk. Bajcsy kapitány ur sohasem süti el a puskáját hiába.~ ~-
39  3|    különbek. Azok valami oroszok; sohasem fáradnak el és mintha szárnyok
40  3|        bele. Nem lőttem én medvét sohasem; a szabadban még csak nem
41  3|           annyi csillag még talán sohasem volt. Ha volt, sem ragyogott
42  3|        szemben a szabadosságokat. Sohasem nekem öltözködött; mindig
43  3|      ilyen sziesztázásra. Az apám sohasem aludt ebédután, hanem csak