Rész

  1  2|          hálátlanság lett volna köszönettel nem fogadnom. S most magamról
  2  2|               szokatlan s ami - megvallom - nem kis zavarba is hoz. De megkísérlem.~ ~*~ ~
  3  2|             nekikészülök a feladatomnak. Ha nem tudnám, hogy az »Új Idők«-
  4  2|                 magadért olyasmiben, amiben nem segít rajtad a poetika licencia;
  5  2|                    mellőznöd kell, mert itt nem lehet, nem szabad »költeni«,
  6  2|                   kell, mert itt nem lehet, nem szabad »költeni«, mesélni,
  7  2|                   csak az igazat mondhatom. Nem novellát írok, hanem rapszodikusan
  8  2|              szerepébe: - Egyszer volt, hol nem volt...~ ~A holdvilág ma
  9  2|                      Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül.
 10  2|              kevésszámú hozzámtartozóim!... Nem kell tükörbe néznem, ha
 11  2|          megöregedni.~ ~Mindez csak volt.~ ~Nem igaz! - ma is van, csak
 12  2|         érdekelnének az életem intimitásai? Nem volna-e azok leleplezése
 13  2|                     panaszkodni, síránkozni nem! Csak nem tenni szemrehányásokat
 14  2|           panaszkodni, síránkozni nem! Csak nem tenni szemrehányásokat sem
 15  2|                    csüggesztő, és annyira - nem igaz.~ ~Az életünkért vállalnunk
 16  2|                   nagyszerű feladat.~ ~Csak nem kell megállani; annál kevésbbé
 17  2|                hozzáillő erővel, azt a sors nem bírja a két vállára fektetni.~ ~
 18  2|                   rajtam kifogjon, mert már nem harcolok vele. Önmagamért
 19  2|                   nagy nyilvánosságé, tehát nem követek el az emlegetésével
 20  2|                     Ez elől egészen kitérni nem lehet.~ ~Bejelentem teljes
 21  2|                minimálisra lefokozni, akkor nem éri nagy csalódás.~ ~*~ ~»
 22  2|                      sed nascitur.« A költő nem lesz, hanem születik. -
 23  2|                  Csak elpuhulni, elernyedni nem szabad. Mert a gyenge elbukik.
 24  2|                    s aki ambiciós költő, az nem ún bele a saját kritikája
 25  2|                      írók: akiknek a költés nem főfoglalkozásuk, hanem akik
 26  2|                     ellesve a hajnalt. Csak nem szabad önmagunkkal hamar
 27  2|                 világ vége? - Ez a gondolat nem hagyott nyugodnom. Elbujtam
 28  2|      harminckettedmagával fogadta meg, hogy nem dohányozik többet. Egyedül
 29  2|                    távol volt. A vendégekre nem lehetett számítani, azok
 30  2|                 magyarsága volt ez.~ ~Pedig nem estek nagy szavak a családunkban
 31  2|                 mint az, hogy levegő nélkül nem lehet élni. De az apámból
 32  2|                 szimpla puskámmal, amíg fel nem vertem egy fürjecskét, amelyet,
 33  2|              szállani, mert közvetlen vonat nem indult Debrecen és Nagykároly
 34  2|                  másik végére fekve; de így nem sokáig állottam a dicsőséget.
 35  2|           lelkiismeretemen kívül más vádlóm nem volt. Azzal pedig szépen
 36  2|                   Vasárnapi Ujság«-on kívül nem is volt akkor több ilyen
 37  2|                 valamit, hisz a sült galamb nem repül az ember szájába.~ ~
 38  2|                    A feleségem egyáltalában nem volt meglepve.~ ~Ő bizonyosnak
 39  2|                  semmiért sem kilincseltem. Nem értettem hozzá, hogy adminisztráljam
 40  2|                kijárással érjek el valamit. Nem tartottam volna a sikert
 41  2|                hírével és őtőle tudtam meg, nem kis meglepetésemre és aggodalmamra,
 42  2|                  már etikett dolga. Ez elől nem térhettem ki. Be kellett
 43  2|                 Józsefhez, tisztelegni. (De nem pártfogást kérni.)~ ~Mindig
 44  2|                célom a bemutatkozás és hogy nem kérem pártfogását.~ ~Rám
 45  2|                    az elnöke. Jókait Gyulai nem nagyon szerette. Le is szólta
 46  2|                     bebizonyítom neki, hogy nem vagyok opportunus.~ ~Illő
 47  2|                  keltett.~ ~A magyarázata - nem a feltűnésnek, hanem a megválasztásomnak -
 48  2|                színezés is üressé válik, ha nem igaz. Hát még ha a téma
 49  2|              realitást. A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie
 50  2|                 amelynek az igazságáról meg nem győződtem volna. Pedig van
 51  2|                    természetimádó könyvein, nem szólva ezernyi ilytárgyú,
 52  2|                     ilytárgyú, könyvben meg nem jelent írásomról. Csak a
 53  2|                követi, hacsak a vadásztársa nem. A vadász előtt minden nyitva
 54  2|                   sosem érhet. Az igazságai nem változnak. Ezeket megismerhetem,
 55  2|                     amit a természet magába nem foglal. Az emberi képzelet
 56  2|                    ezzel az én számomra még nem merül ki a természet muzsikája.~ ~
 57  2|                      látva, hallva: akarva, nem akarva költővé kell lennem.~ ~
 58  3|                 menekül a jószág; - de most nem rajzik a „féreg”, s a nagy
 59  3|                     az áldóját!...~ ~Azokat nem kell biztatni. Lóra csikós,
 60  3|                    számadó beteges, a lakos nem sokat kérdezi; felkap az
 61  3|                      ez meg örökké faluzik. Nem ám a templom kedvéért; hanem
 62  3|            szenteltvizre tartották.~ ~Kandó nem hagyta magát. Ugratta a
 63  3|                  Addig mondogatja, amig meg nem lékelem kendet.~ ~- Csiba
 64  3|                 szorongató fiura a számadó. Nem folytathatta a dorgatóriumot,
 65  3|              megsejtett valamit. - Csak tán nem, behivó? - kérdezte és rábámult
 66  3|                jelentkezést parancsolt. Itt nem lehetett a dolgot huzni-halasztani.~ ~
 67  3|                tudott. Majd hogy a föld alá nem sülyedt. Csak ennyit mondott:~ ~-
 68  3|         bemocskoltatást a magyar történelem nem birta elkerülni. A mi történelmünk
 69  3|                    Astarót volt az istenök, nem a keresztre feszitett Jézus.~ ~
 70  3|                 szenvednünk.~ ~Soha diadalt nem aratott hordát hoztak a
 71  3|                  ahova azok döntötték, akik nem ösmernek sem Istent, sem
 72  3|                  asszonyai és leányai, akik nem rettentek vissza attól a
 73  3|                 sodrással tör utat magának. Nem lehetett ott kordont tartani.
 74  3|                   vérének a lelkesedésében, nem birt uralkodni magán s elbüvölten
 75  3|                     bizonyosodni róla, hogy nem álmodik.~ ~Azután az idegen
 76  3|                   sem leirni, sem elmondani nem lehet.~ ~A tengernyi nép
 77  3|                    bajára az orvosságot; de nem tudták, mi leli; csak azt
 78  3|                    vitte őket az áradat. Ha nem akartak volna is, menniök
 79  3|                     menniök kellett. Dehogy nem akartak! Öreg Sajtár Dani
 80  3|                    el ne veszitsék egymást: nem birta elővenni lepedőnyi
 81  3|                 szemét, amellyel látott is, nem is; - de nem a portól, sem
 82  3|                     látott is, nem is; - de nem a portól, sem azért, mintha
 83  3|                    magyar vezérkari ezredes nem győzte csóválni a fejét.
 84  3|                készült volna a szive.~ ~Már nem volt halavány, hanem piros,
 85  3| gügyögött-pittyegett, sirt is, kacagott is, nem törődve vele, hogy most
 86  3|                  gondolta magában; ezen már nem lehet többet segiteni.~ ~
 87  3|                 derék, szép legény lett!... Nem hiába járta érte annyit
 88  3|                  Magyarország megint a régi nem lesz.~ ~ ~ ~
 89  3|             leégetett. Látszott rajta, hogy nem sok hasznát veszi a napernyőnek.~ ~
 90  3|                     aki ezt megérezte, csak nem árulta el, hogy tudja.~ ~
 91  3|                     perctől kezdve úr volt, nem pedig fizetett tanitó. Ámbár
 92  3|                  mindjárt észrevette ezt és nem is állhatta meg szó nélkül.~ ~-
 93  3|                   fiam.~ ~Vadai mosolygott. Nem elbizakodottan, csak udvariasan.
 94  3|              mamáját végkép megnyerte vele. Nem tekintették többé idegennek.
 95  3|                   ha akarták. A bizalmasság nem is a témáikban volt, hanem
 96  3|                    ugy csüggött már, mintha nem is a tanitója, hanem az
 97  3|              megéhezik, s ahogy ezt akarva, nem akarva, mutatja, attól nevetségessé,
 98  3|                    sőt utálatossá válik. Ez nem ilyen! Ó nem. Ez hallgat;
 99  3|           utálatossá válik. Ez nem ilyen! Ó nem. Ez hallgat; és még a szemével
100  3|                     már tudta, hogy a tanár nem az, aki volt; hogy fölényes
101  3|                    szeretne mondani, de még nem meri.~ ~- Segitek neki! -
102  3|                  szivére tolult a vér, hogy nem birta folytatni.~ ~Különben
103  3|               mindig hűvösen vette körül és nem engedte, hogy akár a szivét,
104  3|                     amikor Vadai Eleket még nem ösmerte.~ ~Lassan emelte
105  3|                  jutott eszébe. Soha többet nem bukik meg a fiu, ha ez az
106  3|                     családba.~ ~Csak magára nem akart gondolni.~ ~Minél
107  3|                     emberrel, akiről igazán nem gondolta volna, hogy valamikor
108  3|              házasság lesz a világon. Pedig nem volt az.~ ~Ezt az olyan
109  3|                 sejtelme, a titkos ösztöne, nem csalta meg.~ ~Tulajdonképpen
110  3|                  látta. A leánya leveleiben nem talált az utóbbi időkben
111  3|                   mi ez? Azután hozzátette: nem igy kellene lenni... itt
112  3|               mindig ketten vannak és Dezső nem kiséri el őket. De furcsa!~ ~
113  3|               hiszem, dolgozik; én különben nem tudom; de sokat dolgozik;
114  3|                    és tovább sietett; hisznem akarta az anyját kizsebelni.~ ~*~ ~
115  3|                   valami igazad; de a dolog nem veszedelmes; ne törődjél
116  3|                 fiam, mint a vőm, talán még nem felejtetted el.~ ~- Soha!
117  3|                     aki te voltál énhozzám, nem lehet elfeledni, - lelkendezett
118  3|               rendben”, azon sem én, sem te nem birunk segiteni; kár is
119  3|                     el. Hiábavaló volna az; nem értené meg; vagy, ami sokkal
120  3|               izgatottságával.~ ~De a férfi nem olyan volt, mint aki megőrült.
121  3|        gagyogásomtól kezdve addig, amig meg nem jött a diadalmas hangom.
122  3|                    bambaságnak láttad, mert nem is sejtetted, hogy mi van
123  3|             szépsége a tied; de a lelkedből nem örökölt mást, mint a tisztaságot?
124  3|                    mint a tisztaságot? Mink nem valók vagyunk egymásnak;
125  3|                     téged szeretlek. Az meg nem számit, hogy vanvalakim!” -
126  3|            irásaimat viszem, - mert hisz te nem vagy itt, aki boldogan hallgatja-élvezi,
127  3|                    mint a te leányod; „csak nem olvashatom mindig Váraljai
128  3|                     olvashat akár engem is, nem bánom, nem tudom, nem gondolok
129  3|                   akár engem is, nem bánom, nem tudom, nem gondolok ,
130  3|                   is, nem bánom, nem tudom, nem gondolok , nem kivánom,
131  3|                     tudom, nem gondolok , nem kivánom, nem törődöm vele,
132  3|                   gondolok , nem kivánom, nem törődöm vele, elszakadt
133  3|             összekötötte. Én a feleségemnek nem vagyok többet író. Csak
134  3|             szeretem; - becsülöm és soha el nem hagynám. Hiszakkor téged
135  3|         Juliska-mama; ezt az egyet pedig el nem birnám. - Nahát most mindent
136  3|                menjek többet oda, hozzá? Ha nem megyek: kárpótolsz? Itt
137  3|                  mellettem?! Ha igen, akkor nem kell más senki - semmi!
138  3|                dijnokok és két óra előtt el nem ment onnan. Ami dolga volt,
139  3|                 Csak ő tudta, hogy mennyire nem neki való ez az egyhangu,
140  3|                     épületek, amelyek körül nem volt forgalom. Kellemes,
141  3|                 elkészült. Egy szál virágot nem adott volna a leghosszabb
142  3|                    valami különöset, valami nem mindennapit. Csak azokat
143  3|                illett a sok vaskosság közé; nem is igen volt egyébre való,
144  3|                   bizonyitva, hogy mennyire nem lehet igazán tiszta levegője
145  3|                        A névre egyáltalában nem emlékezett. Valaki bizonyosan
146  3|                  Most megmondom, amit akkor nem birtam megmondani; pedig
147  3|                segitsen a bajomon. De akkor nem lehetett. Valami volt velem,
148  3|                     velem, ami még sohasem. Nem birtam volna akkor kérni,
149  3|                  akkor kérni, éppen Magától nem. Azzal jöttem el, hogy majd
150  3|                  akartam kérni akkor is, de nem birtam; akkor nem lehetett;
151  3|                    is, de nem birtam; akkor nem lehetett; nem birtam volna
152  3|                 birtam; akkor nem lehetett; nem birtam volna ezzel a prózai
153  3|                   szeretek olvasni; de most nem tudok; másra gondolok, mindig
154  3|                    is látok valamit, - ó! - nem folytatom... inkább megmondom,
155  3|                 meghozták a fát is; a télen nem fogok fázni; szeretem a
156  3|                 nekem, szép keleti mesét.~ ~Nem haragszik ezért a sok ostobaságért?
157  3|                     sok ostobaságért? Ugy-e nem? Hisz megengedte, hogy irjak
158  3|                     szokta elszivni. De már nem a mai programmjára gondolt.~ ~
159  3|                     neki. AzErzsébet”-ről nem ösmert . Ha Bözsit irt
160  3|                  Erre a szives fogadtatásra nem volt elkészülve; ennyit
161  3|                     volt elkészülve; ennyit nem remélt. Pedig a főbiróék
162  3|                  Olyan  erre emlékezni és nem csalódni az ilyen emlékben.~ ~
163  3|                     jött és ki tudja, ezzel nem változik-e meg a helyzet;
164  3|                   változik-e meg a helyzet; nem gombolkozik-e be a... hogy
165  3|                  kellene mondani!... hisz ő nem akarja, hogy méltóságozza.~ ~
166  3|                akarja, hogy méltóságozza.~ ~Nem sietett a kéréssel. Várt.
167  3|                  magát a  érzésének. Most nem akart kis tanitónő lenni,
168  3|                    elmondani; az ő ügye igy nem volna olyan sürgős. Amikor
169  3|                     tőle hallott, akkor már nem is érezte többé olyan szigoruan
170  3|                  kérdezte: - mit nevet?~ ~- Nem nevetek én, csak gyönyörködöm
171  3|               nézett a férfira, és mint aki nem engedi magát félrevezetni,
172  3|                  mulva már régi ösmerősök - nem is: pajtások voltak. A kis
173  3|                   férfi minden szavát és ki nem fogyott a kérdeznivalóból.
174  3|                          Istenem, hát nekem nem volt szabad szerelmesnek
175  3|                     és kapaszkodni kezdtem. Nem lett volna nagy dolog; másforma
176  3|                    meg billió évekig forog: nem igen fog még egyszer megtörténni
177  3|                   közt az én zuhanásomra. - Nem is akartam, mégis sziven
178  3|                    elképzelésére érzett. - „Nem is akarta, mégis sziven
179  3|                     másik szobába, ahol még nem volt. Egyszerü berendezésü
180  3|               festett Vénuszt látta, akarva nem akarva; a szeme elé kapta
181  3|                    annyit mondott: hisz még nem is mondta el, miért jött.~ ~-
182  3|                     ugy-e megengedi? - Most nem lehet; nem birnám;... de
183  3|                megengedi? - Most nem lehet; nem birnám;... de irok; és nagyon
184  3|                  örülni, ha maga is... vagy nem; - én nem is tudom már,
185  3|                   maga is... vagy nem; - én nem is tudom már, hogy mit beszélek;
186  3|              tekintete, gépiesen mormolta: „nem is akarta, mégis sziven
187  3|               valami különös félelem, amely nem engedte, hogy azt tegye,
188  3|                     lehetne; veszedelmes; - nem  a tüzzel játszani. Kedves
189  3|              panaszosan suttogta utoljára: „nem is akarta, mégis sziven
190  3|                   sziven találta”.~ ~Bizony nem akarta. - Vagy: ki tudja?
191  3|                    maga is megijedt.~ ~Most nem birt volna öröme telni senkiben
192  3|                     akaratán kivül más urat nem ösmert. Az egész vármegye
193  3|                  Éppen csak az adósságainak nem tudott kedvére fütyölni.
194  3|           nőttön-nőttek, amig ugy a nyakára nem nőttek, hogy a dominiumnak
195  3|                  tartozott a pénz értékének nem ösmerésével járó szertelenség,
196  3|                  közmondásnak, hogy az alma nem esik messze a fájától, hát «
197  3|                    fiára, harmadik Jánosra, nem maradt több kétezer holdnál.~ ~
198  3|                  tanult, amit a többi János nem tulságosan cselekedett.~ ~
199  3|                  célja.~ ~Azon kezdte, hogy nem a nagyigényü nemes familiákból
200  3|                 földön megnehezteltek  és nem siettek vele meleg összeköttetést
201  3|                 tanitotta meg.~ ~Igy azután nem is kellett tartani attól,
202  3|                  várvavárt elsőt, az bizony nem fiu volt, hanem leányka.
203  3|                 szárnyatlan angyal, annyira nem volt sürgős a dolog negyedik
204  3|                  szokták.~ ~A kisleány után nem következett több ajándéka
205  3|              leányával, az egyetlennel, aki nem félt tőle, akárhogy ráncolgatta
206  3|                    ugy, ahogy neki tetszik. Nem itt volt az esze. Arra gondolt,
207  3|                akarata is hiábavaló volt.~ ~Nem is akart most tovább foglalkozni
208  3|                     a legény - mert akkor nem fogad szót nekem.~ ~Sarkantyuba
209  3|                  rajta - dörmögte János úr, nem birva a csodálkozásával.
210  3|                  csupa komoly ügy, ami mind nem volt neki olyan sürgős,
211  3|                eseten legjobban. Azt bizony nem látta, hogy Erzsike milyen
212  3|                hallgatott. Ugy tett, mintha nem is sejtené, mi lappang a
213  3|                   vendéglátó kedvében.~ ~De nem sokra mentek a háztüznézők,
214  3|                     szivét. De ezt János ur nem tartotta olyan mulhatatlanul
215  3|                     az urát, ha a vőlegénye nem is ideálja.~ ~Elhatározta,
216  3|                kérők közül, ha már a leánya nem találja meg köztök az igazit.~ ~
217  3|                  kérdeznem szabad.~ ~- Mert nem szeretem, csak ezért.~ ~
218  3|               hallatta a hangját:~ ~- De ha nem szereti.~ ~János úr feléje
219  3|                 hogy velem vitatkozzál? Ezt nem szoktam meg.~ ~- Nem is
220  3|                    Ezt nem szoktam meg.~ ~- Nem is vitatkozom én veled,
221  3|               Apuskám, édes apuskám, hát te nem szerelemből házasodtál? -
222  3|                     tehetted, lelkem. Ha én nem akartam volna hozzád menni,
223  3|                kérdezte János úr a leányát, nem minden csipősség nélkül.~ ~-
224  3|                     leánynak és kiskorunak, nem lehet az apáddal szemben
225  3|                  nők arra, amit elfelejteni nem akarnak!~ ~- Egyelőre most
226  3|                leánya egyszerre.~ ~János úr nem tudta, melyikre meredezzen
227  3|                     szemével.~ ~- És ti ezt nem mondtátok nekem?~ ~- Nem
228  3|                    nem mondtátok nekem?~ ~- Nem kérdezted, drágám, - felelt
229  3|                     félig tréfásan.~ ~- Na, nem olyan nagyon, - kiáltotta
230  3|                     te fruska, különben meg nem köszönitek...~ ~- Beszéljen
231  3|               kérdezte olyan hangon, mintha nem hinne a saját fülének.~ ~
232  3|            haragudjál, édes lelkem  uram; nem akarunk mi titkolózni; nem
233  3|                  nem akarunk mi titkolózni; nem is akarunk te nélküled semmit
234  3|                   volna még, amig Ferkó meg nem kapja a tanári állását az
235  3|         beszélhetnétek akármit, ha magam is nem tudnám, ki ez a ti megbűvölőtök.
236  3|                   egyetlen, aki munkaközben nem pipázik... Hanem most mit
237  3|            asszonyok uralkodnak, vagy talán nem igaz? - tette hozzá mosolygó
238  3|                   hékás, pajtás.~ ~A legény nem szokta meg, hogy az apjával
239  3|                Anicát hiába akarod elvenni. Nem miközénk való. Nincstelen
240  3|                   szeretlek; de éppen ezért nem engedhetem, hogy bolondot
241  3|                 hisz semmitek sincsen; csak nem kivánnád talán, hogy a kedvetekért
242  3|               hevesen rázta meg a fejét; de nem szólhatott, mert az apja
243  3|           szólhatott, mert az apja lefogta, nem engedte beszélni.~ ~- Hallgass
244  3|                 kezem munkájából került. De nem is egészen jól mondom; mert
245  3|                    egészen jól mondom; mert nem hagyhatom ki az anyádat;
246  3|                     világnak. Fészket rakni nem birtunk; megpróbáltuk a
247  3|                    egyszer elkezdtem, attól nem ijedtem meg többet.~ ~Olyanok
248  3|                     sem törődik senkisem.~ ~Nem volt egyebünk, mint a fiatalságunk,
249  3|                  nyomban el is aludt, de én nem birtam a szememet lehunyni.
250  3|                könnyen meg birnak válni, és nem szakad utána a szivök. Én
251  3|                    mindegyik, de vissza oda nem tért közülök egyik sem.
252  3|              megfogja a munka nyelét, annak nem muszáj, nem lehet elpusztulni;
253  3|                   nyelét, annak nem muszáj, nem lehet elpusztulni; annak
254  3|           bérlethistória egészen megzavart. Nem birtam elaludni. Valami
255  3|                     magamban, hogy most már nem nyugszom addig, amig nekem
256  3|               nyugszom addig, amig nekem is nem lesz földem. Nem birtam
257  3|                   nekem is nem lesz földem. Nem birtam beletörődni abba,
258  3|                  rajtunk egyet, amonnan is. Nem törődtünk mink semmivel
259  3|                   garast. Amig csak annyink nem volt, hogy bérbe vehettünk
260  3|                   parancsolt többet velünk. Nem volt más urunk, csak a magunk
261  3|                     elveszitik. Mert a föld nem csélcsap szerető, hanem
262  3|                       És Gáspár lódult. Meg nem állott, amig a nap le nem
263  3|                   nem állott, amig a nap le nem ment. De csak a saját akaratának
264  3|                királynál, mert az, szegény, nem élhet ugy, ahogy neki tetszik;
265  3|                     éjjelünk, sem nappalunk nem volt, amig annyira nem jutottunk,
266  3|            nappalunk nem volt, amig annyira nem jutottunk, hogy felépitettük
267  3|                     hátát a körmünkkel. Meg nem pihentünk teljes husz éven
268  3|                  házhoz! - Ezt az áldozatot nem kivánhatod tőlünk édes fiam!...~ ~
269  3|                   Szeliden szólalt meg:~ ~- Nem is kivánom, édesapám.~ ~-
270  3|                     is ut, fel is ut, nálam nem lesztek, velem nem esztek,
271  3|                    nálam nem lesztek, velem nem esztek, itt nem rendelkeztek;
272  3|              lesztek, velem nem esztek, itt nem rendelkeztek; csináljatok,
273  3|              Egyebet sem akarunk, édesapám. Nem gondoltunk mink arra egy
274  3|                    vagyok. Az alma, amelyik nem esik messze a fájától! Ugyis
275  3|                  bizakodott, hogy ha ő majd nem birja, (bizony, már sem
276  3|                   még az élete is, amelynek nem látná többet sem célját,
277  3|                eddigi sikerét köszönte. Még nem adta fel a harcot. Volt
278  3|                 fortyant fel:~ ~- Azt ugyan nem tette. De mink nagyon szerettük
279  3|               bizony a menydörgős menykőbe! Nem mentek innen egy tapodtat
280  3|                  megmondta, hogy: ha Julcsa nem lesz az övé, akkor másé
281  3|                    Julcsa hajlik hozzá, ami nem volt csuda, mert Sándornál
282  3|                     Sándornál delibb legény nem igen akadt a maga idejében
283  3|            lecsukódott, mert nyitva tartani nem birta. Didergett-vacogott,
284  3|                   pálinkát, meg bodza-teát, nem használt az semmit sem;
285  3|                  patkolással. Ezzel a lóval nem lehetett sietni, tönkre
286  3|                  Most olyasmit érzett, hogy nem fog ártani, ha megbillenti
287  3|                 amig csak megint az erdőben nem találta magát. Ott egyszerre
288  3|                akadt. Ezzel most bizonyosan nem segit magán. Inkább nekiszaladt
289  3|                    kijutni az erdőből.~ ~De nem jutott ki belőle. Fák, bokrok,
290  3|              amilyenről kis gyermekkora óta nem tudott már. A rémület, a
291  3|                    sem használt, mert a köd nem engedett, sem az ösvény
292  3|                     engedett, sem az ösvény nem került elő, akkor hirtelen,
293  3|              feleségem életére, hogy többet nem fogok káromkodni! Csak most
294  3|             Jézussal a bádogtáblán. De most nem fakó, nem elmosódott az
295  3|              bádogtáblán. De most nem fakó, nem elmosódott az a kép, hanem
296  3|                    jóságos szemrehányásait. Nem mondhattam meg neki, hogy
297  3|                   ugy sem lehetett volna.~ ~Nem birtam látni a házánál élő
298  3|                    határozottan gyülölt. Ki nem állhatott. Ahol csak tehette,
299  3|                   nyugtalanitott. Ha mással nem, azzal, hogy árulkodott
300  3|           nagybátyámat nagyon szerettem. Ha nem biztam volna a védelmezésében,
301  3|         jogászkoromban, amikor egyáltalában nem birtam tovább türni kiállhatatlanságát, -
302  3|                várva-várt nagy szünet alatt nem is mentem el nagybátyámékhoz.
303  3|                    nagybátyámékhoz. Én biznem lesetem magamat azzal a
304  3|            elcsudálkozva fordult felém.~ ~- Nem tudod?... Nem láttad még?
305  3|                    felém.~ ~- Nem tudod?... Nem láttad még? Hiszez Pálma
306  3|                    hozzám ezzel a képpel. Ő nem szeret, de nem is tud róla
307  3|                    képpel. Ő nem szeret, de nem is tud róla beszélni. Különben
308  3|              elfeledték; fül- és szemtanuja nem is volt más csak én. Nagyon
309  3|               lécpadon. Melléje telepedtem. Nem kellett kérdeznem. Az öreg
310  3|            szerelemmel csüggött rajta, amit nem kell csudálni. Feri különb
311  3|                 Bizalmat gerjesztőbb embert nem ösmertem nálánál. Egyenes
312  3|                     szerette a - szerelmet. Nem birt meglenni legyeskedés
313  3|                 hibája” javithatatlan, - de nem tartották veszedelmesnek.
314  3|                   még ujabb kedvéért. Ebben nem volt igazi hitele, s a felesége,
315  3|                    asszony volt, tudta ezt. Nem érezte magát az ilyesmik
316  3|                  magához kötni.~ ~Mindaddig nem is volt megzavarva legteljesebb
317  3|             boldogságuk, amig a barátom meg nem ösmerkedett Debrőy Pálmával,
318  3|                     beszélnék, azt én neked nem tudnám elmondani. Ez az
319  3|                    másra, csak őrá.~ ~Azóta nem lehet panasza ellenem. Nem
320  3|                  nem lehet panasza ellenem. Nem is hinnéd, fiam, milyen
321  3|                       A szerencsétlen ember nem törődött már senkivel sem
322  3|                  szerelméért a hirnevét is; nem bánta, akármit mond a világ;
323  3|                    magát Ferivel mindenütt. Nem titkolta, hogy igenis a
324  3|                    hogy nincs, de Pálmát el nem tépheti mellőlem semmi sem.
325  3|              tépheti mellőlem semmi sem. Te nem ösmerheted ezt az asszonyt.
326  3|                   az asszonyt. A te ajkadon nem csüggött; a lélegzetét nem
327  3|                  nem csüggött; a lélegzetét nem szivtad magadba; a vére
328  3|                  magadba; a vére lüktetését nem érezted sem a szivedben,
329  3|                      Én erről az asszonyról nem birok lemondani. Mert ilyen
330  3|               leszünk. Engedj menekülnöm.~ ~Nem is felelt, csak ölelt a
331  3|             kétségbeejtő bünöm édességétől. Nem bánom már akármi történik
332  3|                    volt a kirobbanó vulkán. Nem kérdezett az semmit sem;
333  3|                    kérdezett az semmit sem; nem is várt feleletet, csak
334  3|                bizonyos a dolgában, amelyen nem lehet változtatni, ugy engedte
335  3|                  pillanatod sem, amikor rám nem gondolsz és ha az uramra
336  3|                 őrület beszélt belőle és én nem birtam lecsillapitani. Ugy
337  3|                  Mire abból is lábbadozott, nem volt haja, a félszemére
338  3|                  vált. A dereka meggörbült. Nem birt kiegyenesedni. Hetek
339  3|                   öngyilkos akart lenni, de nem sikerült neki. A méregből
340  3|                  azok megállottak előtte és nem tiportak . Kutba ugrott,
341  3|                    azért, mert ott kint már nem lehetett útjában a terjeszkedésnek.
342  3|                   ezt a kis Szabó Lajost?~ ~Nem, ugy-e. Mindjárt gondoltam.
343  3|                   volt (Istenem, hány ember nem volt sohasem igazán gyermek),
344  3|                    kezdte Jenő éppen -, ami nem is mese, hanem igaz történet. (
345  3|                 volt, mint a szélvész; utól nem birták érni a pandurok;
346  3|                     tátva maradt a szája és nem bántották egymást, csak
347  3|                     ájult csendbiztosra, de nem lőtt. Mert védtelen embert
348  3|                  lőtt. Mert védtelen embert nem bánt az igaz betyár. A sok
349  3|                          A lugas mögött már nem birtak magokkal a hallgatódzó
350  3|            megkérdezte apukától, hogy miért nem rablóvezér már? Szabó Lajos
351  3|                 hogy a merész mesemondó meg nem kapta a pipaszárjutalmat
352  3|                        Ugyan, öregem, hisznem tehet róla, hogy olyan szilajon
353  3|         papucskormány” áldásos hatása, mert nem is várta a kérdéseimet,
354  3|                 mindig ő maga vigye a szót. Nem nagyon bánom, mert igy bizonyosfajta
355  3|                     kicsinyes gondok. Ővele nem lehel vitatkozni; elsősorban
356  3|                vitatkozni; elsősorban azért nem, mert ugysem hallgatja meg
357  3|                   rendithetetlen véleménye. Nem is tudom, hányféle doktor;
358  3|                      hogy az irodalom iránt nem sok érzéke van; sőt a belletrisztikát
359  3|                   hogy mit kerestem, igazán nem tudom, mert én nem vagyok
360  3|                   igazán nem tudom, mert én nem vagyok és nem voltam atléta.
361  3|                tudom, mert én nem vagyok és nem voltam atléta. Egy fiatal
362  3|                 Megszoritotta a kezemet. Ha nem szégyeltem volna, bekaptam
363  3|                      Azt kérded, hogy miért nem tiltakoztam? Ugyan kérlek,
364  3|                 mély hangját asszonynak még nem hallottam. Volt benne valami
365  3|                    és mégis lágy, dallamos. Nem értem , hogy folytassam
366  3|                 férjem valamikor emlitette. Nem felejtettem el. Semmit sem
367  3|                     kell tudni a figyelmet. Nem szabad szórakozottnak lenni
368  3|                    összefüggésben maradnak; nem eresztik el egymást; mindig
369  3|                    is tudnám. Nekem például nem kell telefonkönyv, ha egyszer
370  3|                  nyolcas az egyetlen, amely nem osztható; de arra meg annyiban
371  3|                     vagyok. Ezzel a Ferivel nem lehet; ennek nincs elég
372  3|                     össze magyarul, épp ugy nem tudna arról a világ kilencvenkilenc
373  3|                századrésze, mint ahogy mink nem tudjuk, hogy miket irnak
374  3|                 talán ezerötszázmillió, aki nem tud. A tudomány mégis jóval
375  3|                behozták. Megittam. De azért nem lettem jobban.~ ~Nem is
376  3|                  azért nem lettem jobban.~ ~Nem is akartam jobban lenni.~ ~-
377  3|                tizenhármat. Erősebb munkára nem lehetett fogni; rábizták
378  3|                      hadd legeljen. Igy meg nem szökhetett. A borju ugysem
379  3|                  megy messzire az anyjától. Nem sok gondot adott ilyenformán
380  3|                      Gyurica!~ ~Egy darabig nem volt más mondanivalójuk.
381  3|                 megnyugtatta. - Ne félj, az nem héjja; az másra vadászik
382  3|                     az másra vadászik most, nem a te kis libáidra. - Látod,
383  3|                     benne tojás.~ ~- Azt én nem engedem! - kiáltotta a leány
384  3|              ijedten. - Még bajod eshetnék. Nem kell a vadludtojás!~ ~A
385  3|                 vadludtojás!~ ~A fiu mintha nem is hallotta volna. Indult
386  3|                   borjával, sem a kis libák nem tudtak erről semmitsem.
387  3|                  ott járhat a fészek táján. Nem volt kétsége abban, hogy
388  3|           visszatérés a gyermekkorba.~ ~Már nem a vadludtojásokra vágyott,
389  3|                 nádas szélén.~ ~Gyurka most nem sietett, mint az imént.
390  3|              diadallal.~ ~A leány elpirult. Nem birt a szivével. Nem is
391  3|              elpirult. Nem birt a szivével. Nem is tudta szóval megköszönni
392  3|                   el.~ ~Erzsike kacagott. - Nem, Gyurka, ez elég; nagyon
393  3|                    fészek. Jól tetted, hogy nem fosztottad ki egészen. Most
394  3|                  cselédsége rettegett tőle. Nem is beszéltek róla másképen,
395  3|                     ő egyszer megmutatta.~ ~Nem volt rossz ember, csak nagyon
396  3|               emberei között. Azok őnélküle nem pörösködhettek. Minden vasárnap
397  3|                   mise utánra esett. Akinek nem volt mulhatatlan dolga a
398  3|              valamiért.~ ~Fellebbezés pedig nem volt.~ ~Akinek az itélet
399  3|                    volt.~ ~Akinek az itélet nem tetszett, - fel is ut, le
400  3|                 uram, tekintetes úr, kérem; nem birom a karomat azóta; boszorkányokkal
401  3|            házasitották volna a barátai, de nem hajlott a  szóra. - Melyik
402  3|                    vele összetűzni. Pedig ő nem igen kimélte a «nyálasokat»,
403  3|             Közművelődési hangversenyen meg nem ösmerkedett Kertész Kamillával,
404  3|                    és minthogy egyáltalában nem lehetett szépségnek tartani,
405  3|                     az volt a világon, hogy nem birt férjet fogni a leányának.~ ~-
406  3|              sürgeti azt a férjhezmenetelt? Nem késtem én még el. Akkor
407  3|                     talpán; aki dolgozik és nem él hiába. Hozzon össze vele
408  3|                     megszeppent ugyan, mert nem tartotta valószinünek, hogy
409  3|                     ilyen szépnek, mint ma, nem is láttam. Olyan a szeme,
410  3|                   az is tetszett neki, hogy nem nagyon fiatal s igy még
411  3|                   esze, sőt még az is, hogy nem volt valami szépség, akinek
412  3|                  filloxera, sem peronospora nem pusztitotta. Itt van a cséplőgép
413  3|              hajnalban - először életében - nem sietett ki a gazdaságba.
414  3|              szoktak. A fiatalasszony aznap nem is mutatta magát.~ ~Hanem
415  3|                  tartok.~ ~És ellentmondást nem türő határozottsággal öltözött
416  3|                   akar? maga csak pihenjen. Nem való az magának - tiltakozott
417  3|             tiltakozott az úr.~ ~De Kamilla nem engedelmeskedett.~ ~- Ott
418  3|                    Hát legyen ott. Amig meg nem unja és bele nem fárad.~ ~
419  3|                   Amig meg nem unja és bele nem fárad.~ ~A cselédség nagy
420  3|                     rendezkedni.~ ~- Ez igy nem jól van... Az irodát át
421  3|                     nappalim; szalon ezután nem is lesz; csak a hálószoba
422  3|                   van a fürdőszoba.~ ~Az ur nem tudott hová lenni.~ ~- De
423  3|                    volt ez igy eddig.~ ~- Nem lesz  ezután, - vágott
424  3|             határozott hangon. - Maga ehhez nem ért; ezt én jobban tudom.
425  3|                     kacagott. Igy ővele még nem beszéltek. Valahogy furcsán
426  3|                   ahogy tetszik; azután, ha nem  lesz, visszacsinálunk
427  3|                ráérek, angyalom. Gazdaember nem köti magát perchez. Ahogy
428  3|           Előbb-utóbb ugyis csak ráun. S ha nem, talán annál jobb. Ki tudja?~ ~
429  3|                     el kellett menni, pedig nem szokta meg. Elég nagy templom
430  3|                  simogatásától.~ ~- Ezentul nem fogja nekem ütni az embereket, -
431  3|                    is akarja tenni.~ ~Az úr nem mert tiltakozni. Attól tartott,
432  3|                  édesem? az Istenért, miért nem feküdtél le? Talán még nem
433  3|                  nem feküdtél le? Talán még nem is vacsoráztál?~ ~- Nem.
434  3|                     nem is vacsoráztál?~ ~- Nem. Magát vártam. Azt igérte,
435  3|                     ölelgetni.~ ~Az asszony nem engedte.~ ~- Ma nem. Ma
436  3|                 asszony nem engedte.~ ~- Ma nem. Ma meg se érintsen. Haragszom
437  3|                 esett neki, hogy az asszony nem vacsorázott őnélküle. De
438  3|                       Ez mégis csak sok. Ez nem járja. Éppen ma találta
439  3|                 maga akaratán kivül egyebet nem ösmer: de még jókor eszébe
440  3|                 felelet csak ez volt : ma nem!~ ~Egy kicsit erőszakoskodott.
441  3|                  Kitelik tőle, gondolta, és nem folytatta az ostromot.~ ~
442  3|                     történt volna. Még csak nem is emlitette a tegnapi esetet.~ ~
443  3|               feltette magában, hogy többet nem szegi meg a szavát. Ezt
444  3|                     szavát. Ezt az asszonyt nem lehet büntetlenül megsérteni.~ ~
445  3|                magokkal leszek végig. Akkor nem lesznek leivások, szertelenségek.
446  3|                     teurad”, gondolta; de nem mondta. Inkább te vagy már
447  3|                    volt velök, amig csak el nem mentek.~ ~Pásztor Jancsi
448  3|                  beszélj olyasmiről, amihez nem értesz, - mondta neki az
449  3|                     dögivel van. Bátyámuram nem szereti az olyan «fergeteg-vizslákat»,
450  3|                     Az én gyenge gyomromnak nem akármi való. Olyan pogácsát
451  3|                   pedig ne neheztelj; ő még nem tudja, hogy ki vagy.~ ~Azután
452  3|                  Szopd meg öcsém. Ilyet még nem nyeltél. Magam főztem.~ ~
453  3|                     szöcskék a lábok előtt. Nem messze tőlök egy méltóságosan
454  3|           fehérrózsafelhők nyiltak.~ ~- Rég nem láttam, Jolánka, - kezdte
455  3|                 egész örökkévalóság. Én már nem birom tovább. Ha apuska
456  3|              szökött, mert észrevette, hogy nem törődnek vele. A tarló szélén
457  3|                    nyugodtan. Diána megvár, nem mozdul. És csak higgadtan
458  3|                bizonyosan elhibázom! Tudja, nem ismerem még ezt a kis puskát, -
459  3|                     amig mind a kettőnek át nem fogta a nyakát. Ugy hozta
460  3|                szárnyaztam. Az igazi vadász nem engedi szenvedni a vadat.~ ~-
461  3|                     hibázik?~ ~- Ha akarom, nem.~ ~- Hogy csinálja?~ ~-
462  3|                          Hogy csinálja?~ ~- Nem lövök hazárdul. De most
463  3|                 mulasson, édes Jolánka.~ ~- Nem - nem! Én csak nézem magát.
464  3|                     édes Jolánka.~ ~- Nem - nem! Én csak nézem magát. Ugy
465  3|                  hogy - maga megtanit engem nem hibázni.~ ~- Azt csak egy
466  3|                előtte, mondta; azt most még nem lövünk.~ ~- Honnan tudja,
467  3|                    amit szárnyas vad mögött nem tesz. Gyerünk oda.~ ~Amikor
468  3|                    Beszédesen hallgatott.~ ~Nem állhattak egy helyben; Gida
469  3|                          Csak azért sem. Ma nem szabad hibáznom. Már babonából
470  3|                  Ürgének. Ha a cigánygyerek nem találta meg a sürü kukoricába
471  3|                    lövöldözést. A gondolata nem a foglyokon volt. Alá-alá
472  3|                Bizonyosan lelőtt valamit és nem találja. Diána, most tégy
473  3|                     hirtelen megindult.~ ~- Nem ott! nem arra! bolond! itt
474  3|                     megindult.~ ~- Nem ott! nem arra! bolond! itt keresd! -
475  3|                     mind. Versenyparipa ez, nem vizsla.~ ~A versenyparipa
476  3|                   Gida bácsi hümmögött.~ ~- Nem rossz, - nem rossz... -
477  3|                 hümmögött.~ ~- Nem rossz, - nem rossz... - mondta és féloldalt
478  3|              sanditott Nyírőre, hogy vajjon nem neveti-e ki.~ ~Annak több
479  3|                    Diána már az enyém, arra nem kell már alkudni.~ ~- Igen-igen, -
480  3|                       Igen-igen, mert nekem nem az a lényeges, hogy mit
481  3|            gazdasági szakiskolában, amit én nem tudok. Amit a gazdának itt
482  3|                    a legujabb kitalálásokat nem ösmerem; de azért a saját
483  3|                     itt nálam bevált és igy nem vagyok hajlandó attól eltérni.
484  3|           gazdálkodni, ahogy én szoktam. Az nem baj, ha iskolákat végzett;
485  3|                  olyan fiatalemberre én még nem akadtam, aki kedvem szerint
486  3|                  gazda csak félgazda. Hisznem elég azt tudni, hogy van
487  3|                     . Aki ezt a tudományt nem hozza magával, azt én erre
488  3|                     azt én erre megtanitani nem érek . Pedig idegessé
489  3|                     a pacsirtát a pityertől nem tudja megkülönböztetni;
490  3|                 madár?~ ~- Az kérem alássan nem madár, hanem amit az előbb
491  3|                       Fiam, nagyon jól van. Nem faggatlak tovább. Emberem
492  3|          megbeszéljük. A fizetésed egyelőre nem lesz sok; de ha minden egyebed
493  3|                    szerényen hallgatott. Ha nem kérdezték, meg sem mukkant.~ ~
494  3|                     vitte magával. Az ember nem tudhatja, mikor veheti hasznát.~ ~
495  3|                   gondolta magában, - a fiu nem volt kint. Majd megpróbálom
496  3|                olyan szerencséje volt, hogy nem is kellett a lugasig mennie,
497  3|                 volt, tehát tapasztalatlan. Nem nagyon félt még az embertől.
498  3|                       kiáltotta mérgesen, - nem látod, hogy sólyom? Vándorsólyom.~ ~-
499  3|                    dadogta a legény.~ ~- Te nem ösmered a sólymot? Hogy
500  3|               madarat sem ösmered? Mi?!~ ~- Nem énkérem alássan... a verebet
501  3|                   hallottam Ilonkától, hogy nem nagyon tetszik szeretni
502  3|                     már?~ ~- Kérem alássan, nem!~ ~- Nahát nézz a tükörbe,
503  3|                     Apuskám, apuskám! Ugy-e nem haragszol?~ ~ ~ ~
504  3|                   vizet talált; az asszonyt nem akarta a kutra kurgatni
505  3|          egyszerüsitette tehát a mosdást és nem a tálba öntötte a kevés
506  3|                     dünnyögött Keszeg, - ha nem tudnám, hol vagyok, ebben
507  3|                    a harapni való ködben ki nem birnám találni. Ilyet még
508  3|                   birnám találni. Ilyet még nem is láttam.~ ~Vigyázattal
509  3|                  máris itt volt, csak a köd nem engedte, hogy látni lehessen.~ ~
510  3|                    gyanakodott, mert másnak nem volt puskája ezeken a pusztákon.~ ~
511  3|                    hogy meg van lőve és már nem birja tovább a repülést.~ ~
512  3|                   elől ne tévessze; mert ha nem jól figyeli meg, hova esik
513  3|                  szürke szántáson, akkor  nem akad ott a hasonlószinü
514  3|                  felé meredt futtában, hogy nem láthatta, hova lép, megbotlott,
515  3|                 magát a zsákmányának, amely nem lehetett messzire; meg kellett
516  3|                    találnia.~ ~Majd hogy ki nem nézte a szemét, de nem birta
517  3|                   ki nem nézte a szemét, de nem birta meglelni. Tizszer
518  3|                      ugy hűtőzött.~ ~Hiába, nem volt vadlud sehol sem ott,
519  3|                 vagy elment már onnan, vagy nem hallotta az orditozást,
520  3|                        üvöltözött Keszeg.~ ~Nem feleltek neki.~ ~Ümmögött-dünnyögött,
521  3|             legalább az irányt tudhassa. De nem birta kitalálni. Sehonnan
522  3|                   kiejtette a zsebéből.~ ~- Nem jól van! - dörmögi. Tanácstalanul
523  3|        Tanácstalanul ácsorog; hallgatódzik, nem hall-e valamit, ami utbaigazitaná.~ ~
524  3|         bizonytalanul; hisz egyhelyben csak nem állhat.~ ~Megint megtorpan. -
525  3|               oszlatni akarná. Hiába! a köd nem enged; ugy veszi körül,
526  3|                     ez még?... Hiszörökké nem tarthat. A nap egyszer mégis
527  3|                    de ez sem használ. A köd nem tágit; elfogja a szeme elől
528  3|                     vér. Emberemlékezet óta nem járt itt farkas; amióta
529  3|                      Az asszony vállat von, nem kérdezi tovább.~ ~Az ember
530  3|                 KÁROLYHOZ.~ ~Károly, én már nem tudlak téged az uramnak
531  3|                    feleséged vagyok; de már nem érzem annak magamat, mert
532  3|                   különben, ahogy ösmerlek, nem is fogod megtenni, ha megtudod,
533  3|                   Az, hogy mást szeretek, - nem a legnagyobb okom a válásra.
534  3|             mindennek.~ ~Élőszóval ezt mink nem intézhetnők el, azért irok.~ ~
535  3|                  Addig beszélsz, amig össze nem zavarsz s akkor azt sem
536  3|              keserüséggel tapasztalom, hogy nem érthetjük meg egymást soha, -
537  3|                     ez az! már megint a meg nem értett asszonypedig ez
538  3|                 nagyon rosszul teszik, hogy nem igyekeznek őket addig megérteni,
539  3|                  őket addig megérteni, amig nem késő.~ ~Erre azt mondanád, -
540  3|                  mondanád, - hallom! - hogy nem is a férfi kötelessége az
541  3|              megnyerni, hatalmatokba ejteni nem birjátok, csakis azzal,
542  3|                     megadás kényszerébe, ha nem tesszük szivesen? és ha
543  3|                     ellen, amig végre is el nem jutunk oda, hogy már utálni
544  3|                  megtudj, ami érdekelhet.~ ~Nem untatlak azzal az annyiszor
545  3|                  egy férfi karja közé, akit nem szeretnek ugyan, de aki
546  3|                    kerültünk össze, előtted nem volna ok ennek a levelemnek
547  3|                  bebizonyitani, hogy vajjon nem volt-e meg az a sóvárgott
548  3|                      mint más asszonynak? s nem gondoskodtál-e a jövőmről,
549  3|                látszatosan, ha rögtön hozzá nem tenném a folytatást, azt,
550  3|                   folytatást, azt, hogy: és nem lettem-e én ebben az «önálló»
551  3|                   annyi pénzedbe - ha ugyan nem jóval kevesebbe, - mintha
552  3|               kaptál. - Vagy a te pénzedért nem én gondoskodtam-e arról,
553  3|                    is kellett, hogy legyen, nem én tettem-e széppé, meleggé,
554  3|              otthonossá? Vagy a ruházatomra nem költhettem volna-e sokkal
555  3|                volna-e sokkal többet is, ha nem akartam volna takarékos
556  3|                 volna takarékos lenni? Vagy nem vágytál-e te is azokra a
557  3|                   szeretőt tartottál volna, nem lett volna-e az neked sokkal
558  3|                  Ami az «eltartást» illeti, nem tartod-e el a cselédeidet
559  3|                     félreteszegettél, akkor nem ugy beszélsz-e róla, hogy: «
560  3|              cselédet tartok; ha a ruháimat nem magam varrom, hanem valamelyik
561  3|                  jónevü cégnél varratom; ha nem magam járok a piacra, hanem
562  3|              vacsorákkal; ha a harisnyáidat nem stoppoltam volna a saját
563  3|                    köszönhetsz.~ ~Ez bizony nem látszik nagy dolognak, Károly,
564  3|                  dolognak, Károly, és talán nem is az, valaminthogy az sem
565  3|              érzésem van iránta, hogy nekem nem kéne, ha utánam hajigálnád
566  3|                     pénz a «pénzünk», akkor nem voltam őszinte; csak a jogom
567  3|               jóváhagyóan veszed tudomásul; nem azért, mert velem szemben
568  3|                  volna is én mindezeket, ha nem lett volna az a legrettentőbb
569  3|                   kiszeretnék belőle és oda nem adnám magamat neki, ha önző
570  3|         visszacsókolja őket. Ezt már igazán nem lehet jogok kaptafájára
571  3|                    húzni édes Károly, és én nem hallgathatom el tovább előtted,
572  3|                    klimába, amelyben sem el nem szárad, sem meg nem fagy.~ ~
573  3|                  sem el nem szárad, sem meg nem fagy.~ ~Te jóravaló derék
574  3|                  megszokás szürkeségein tul nem birtam eljutni melletted.
575  3|                  riaszt el, mi aggaszt, mit nem birhatok megszokni sohasem.
576  3|                     csak a férj voltál, aki nem fárasztotta magát azzal,
577  3|          kigyógyithatott volna. Te még csak nem is érdeklődtél efélék iránt,
578  3|                    neked, ami nincsen. Mert nem volt más módom , hogy
579  3|                  jogod!” ellen, amelyet már nem viselhettem el. De ez a
580  3|                    csak nyomott, emésztett, nem volt nekem való, nem volt
581  3|             emésztett, nem volt nekem való, nem volt hozzám méltó. Hisz
582  3|                     volt hozzám méltó. Hisz nem arra van nekem szükségem,
583  3|                 nyiltan, fennem mondhassam: nem akarom, nem tűröm tovább!...
584  3|                     mondhassam: nem akarom, nem tűröm tovább!... Szabadulnom
585  3|               vaddisznóvadászatra is. Előbb nem zavarhattuk a nemes nagy
586  3|                    vannak. Nagy zajt ütniök nem volt szabad. A moszatoló,
587  3|                     előle kitérni. Ilyenkor nem csörtet keresztül vakon
588  3|                 mindenre kiterjedő figyelés nem hogy fárasztó volna, sőt
589  3|            vaddisznó ment . Másra ugyanis nem volt szabad lőni.~ ~Alig
590  3|                    amelyet a távolság miatt nem birtam megérteni. A szájamon
591  3|                   felhangzott a kürtszó; de nem a gyülekezőt fujták, hanem
592  3|             elmozdulnom, a parancs szerint, nem volt szabad. Pedig, ugy
593  3|                hajtásnak vége van; különben nem kürtöltek volna. A futólépés
594  3|                     jelenthetett. De oda én nem tudtam az utat. Hátha izgatottságában
595  3|                     a két lövést. Egy ember nem tehette. Az egyik lövés
596  3|                     a vállát vonogatta.~ ~- Nem tudni, pan velkomozsni.~ ~
597  3|                      nektek erről az egyről nem is szóltam; ezt - megbocsássatok -
598  3|                  hallottam én; de messziről nem birtam megérteni.)~ ~A következő
599  3|                  Látott-e, nem-e, azzal már nem sokat törődhettem.~ ~Illő
600  3|                     Az ilyen sebzett vadkan nem tréfál. Hibáznom nem volt
601  3|                 vadkan nem tréfál. Hibáznom nem volt szabad. Oda kellett
602  3|             harangkongást hallottam, jött a nem remélt segitség. Éppen akkor
603  3|                    előttem, felhasitva. Már nem lehetett rajta segiteni...~ ~
604  3|                 megfojtotta magát a láncán; nem birtak vele; végre is el
605  3|              környékbeli csikósok, gulyások nem voltak finnyásak, nem nagyon
606  3|              gulyások nem voltak finnyásak, nem nagyon volt miben válogatniok,
607  3|                  ahol a legelők füvén kivül nem volt más növényzet, sem
608  3|              legfeljebb gilicetüske, az meg nem fogja el a határt a szem
609  3|                 több hitele nálam, amig meg nem hozza az árát.~ ~Nem folytathatta,
610  3|                    meg nem hozza az árát.~ ~Nem folytathatta, mert hátulról
611  3|                   sivóhomok, amikor hetekig nem lát esőt, - kiáltotta a
612  3|                  volna rajta husz esztendő, nem is kétszer.~ ~- Na, Gányó
613  3|                    majd számolni kell.~ ~De nem ért  erre a müveletre,
614  3|                   hogy melyik a különb, azt nem lehetett volna igy szemre
615  3|                    Pistára.~ ~A vén csárdás nem sietett a borért; a feleségét
616  3|                   ára? - morgott az öreg és nem igen akaródzott neki, hogy
617  3|                 haragitsa meg a legényeket. Nem  ezekkel összerugni. Különben
618  3|                 lőréből talál hozni s akkor nem jókedv lesz itt, hanem egyéb.
619  3|                     ez a betyár Gányó Pista nem szeretheti el a feleségét,
620  3|                   pipáját tömögette.~ ~- Én nem bánom, ha ketten is elviszitek,
621  3|                  morogta olyan arccal, hogy nem igen lehetett tudni, mennyi
622  3|                    Mire levette a szájáról, nem maradt az üvegben semmi
623  3|                  magokra hagyva repülni még nem tudó fiaikat.~ ~- Jól kezdődik -
624  3|               szánva, hogyha Gányó Pistának nem izlik a bor - mert élt a
625  3|                  egymást.)~ ~De Gányó Pista nem engedte hibás vágányra terelni
626  3|                 rosszabb lova van. Az pedig nem az enyim.~ ~Kesze Ferkó
627  3|                         Az is gazember, aki nem fizet, ha veszit, - kiáltotta
628  3|                 asszony engedelmeskedett.~ ~Nem mert hangosan kacagni. Pedig
629  3|                     vételárat, pedig ő maga nem is volt vadászember. Hanem
630  3|              felesége, Lea asszony. Aki meg nem puhult a remek vadászattól,
631  3|                   bontatott fel Félix ur.~ ~Nem volt féltékeny, nem! Sokkal
632  3|                   ur.~ ~Nem volt féltékeny, nem! Sokkal jobban bizott a
633  3|                   bankárék erdeje közt - át nem lépte, és mig a Bangola
634  3|                     a kapitány úr területe, nem a miénk. Bajcsy kapitány
635  3|             rákapott már a vadászatra, hogy nem kellett félteni az unalomtól.
636  3|                     mint valami turbán. Meg nem állhatta, hogy legalább
637  3|                   utánam, ha sipolok, addig nem; értette?... Otthon lesz
638  3|                     itt a gyepes, semmit el nem áruló cserkészút, amelynek
639  3|                szarvasok ugrottak el előle. Nem törődött velök, nem nyult
640  3|                  előle. Nem törődött velök, nem nyult a puskájához.~ ~Rátért
641  3|                 erre az esztendőre vége!... Nem akarom! Veled akarok maradni,
642  3|                   Amerikába!~ ~- Megbánnád. Nem az lennék én máshol, aki
643  3|                  földbe gyökeredzik. Máshol nem élhetek.~ ~- Én elfeledtetnék
644  3|                   hogy mivé váltam miattad; nem birok élni, ha nem érezlek...
645  3|                 miattad; nem birok élni, ha nem érezlek... Megleptél, elvetted
646  3|                     a hosszu-hosszu csóktól nem birt többet szóhoz jutni
647  3|                 vágyott inkább. Majdhogy ki nem röppent a száján, amit gondolt: «
648  3|                hivnák. Megfordult.~ ~Senkit nem látott. A kapitány már eltünt.
649  3|                    is van és itthon dolgos, nem olyan naplopó, mint olyik
650  3|                  mihelest itt van az ideje. Nem várnak - tóditotta Menyus.~ ~-
651  3|                  biz hamar megházasodtam és nem jártam rosszul! Kutyabajom
652  3|                   mi sorsunkra juttatni, ha nem nagyon tévedek.~ ~Menyus
653  3|                  felderült. Mosolygott.~ ~- Nem téved, nem tagadom, nem
654  3|                  Mosolygott.~ ~- Nem téved, nem tagadom, nem is tagadhatom,
655  3|                     Nem téved, nem tagadom, nem is tagadhatom, minek is
656  3|                    a faluban? mert messzebb nem keresünk. Amink van, tegyük
657  3|              példálódzás a nagy közelségre, nem a mi Bözsinket környékezi.
658  3|                  Menyus megrázta a fejét: - Nem kell, egyik sem kell.~ ~-
659  3|                   sem kell.~ ~- Aztán miért nem? - csudálkozott János.~ ~
660  3|                    csak elég közel van.~ ~- Nem ugy értem én a közelséget.~ ~
661  3|               ravaszul adta, hogy ő meg ezt nem érti.~ ~- Hát hogy?! - kérdezte,
662  3|               meresztve.~ ~Menyus éppen ezt nem akarta egészen nyiltan megmondani.
663  3|                    igen lehetne.~ ~- Dehogy nem, dehogy nem! amit az én
664  3|                          Dehogy nem, dehogy nem! amit az én fiam egyszer
665  3|                  ugyse komolyan beszélek; - nem is tehetném máskép, mert
666  3|                     János gazda majdhogy ki nem ejtette a pipát a szájából.~ ~-
667  3|                    kunérozom?... Iszen csak nem ronthattam be ajtófélfástól
668  3|                     gyerek esetéhez.~ ~- Az nem tartozik rám, az rájok tartozik,
669  3|                  meg az anyjukomra. Én ebbe nem ártom bele magamat, menjen
670  3|                          Hogy lehet az?~ ~- Nem érti kend a csiziót! Ugy
671  3|                    Tamás görcsösen védte és nem eresztette ki a kezéből;
672  3|            ilyenformán is történt volna, ha nem lett volna valami, ami Tamás
673  3|              megyéje eltartsa.~ ~De a megye nem adott volna neki lovat;
674  3|               gazdája mulatott, akkor őneki nem volt szabad inni. Hisz’
675  3|                   jelentette, hogy Tamás ur nem mulat, csak szokás szerint
676  3|                  egy kicsit nehezen mozdul. Nem ivott; hisza patika nem
677  3|                   Nem ivott; hisza patika nem korcsma; muszájból szopogatta
678  3|                  hallgatott. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Minek haragitsa
679  3|               másikat; ámbár Korondy Gáspár nem volt itt. De a fülébe juthat
680  3|               vadembernek. Ő (a patikárius) nem ért a lovakhoz.~ ~- Mert
681  3|               tessék ám jönni, mert a lovak nem állják a havas szelet: Tamás
682  3|                ebben a kutyának való időben nem akart a bakon fagyoskodni.~ ~
683  3|                odaadta volna minden pénzét (nem volt sok), ha ő ült volna
684  3|                 kocsis értette a dolgát, ha nem is ugy, mint a gazdája.
685  3|                    gazdája. Jól tudta, hogy nem szabad a lovait vágtára
686  3|                    lehúzzák a feketéket. De nem ért , hogy most Hajdu
687  3|                  Korondy, sem a kocsisa már nem láthatta.~ ~Hanem a sárgák
688  3|                     volt. Ha abba bedőlnek, nem marad egy ép porcikája sem,
689  3|            porcikája sem, ha ugyan a nyakát nem szegi.~ ~Gondolt egyet;
690  3|                Olyan ügyesen csinálta, hogy nem ütötte meg magát. Gyakorlata
691  3|                   amig a nyerges elsőlábára nem tekerődzött; a  erre megbotlott
692  3|                    úgy sántitott, mint akin nem is egy könnyü kocsi, hanem
693  3|                    volna keresztül.~ ~Sárfy nem mozdulhatott a horkoló lovak
694  3|                    amig a rokkant ember oda nem bicegett hozzá. Ennek valami
695  3|               pajtásai.~ ~- De , hogy ezt nem látták, - gondolta.~ ~Belecsendült
696  3|                     rokona, aki évtizedekig nem hallatott magáról és azt
697  3|                ütött-kopott öltözeten kivül nem volt egyebe, csak a karikás
698  3|            sejttetett. Kevésbeszédü volt és nem szokott annak a szemébe
699  3|              homlokát mindig összeráncolta; nem hogy nevetni, de még mosolyogni
700  3|                   az intéző legyintett:~ ~- Nem élek szeszfélével - mondta. -
701  3|                     hol volt; de az Vasadyt nem nagyon érdekelte. «Referenciákat»
702  3|                  ugy sem szerezhetett róla. Nem is akart. A tarvölgyi sik
703  3|                     is vette a hivatalát.~ ~Nem látták máskor a családban,
704  3|                    no meg a ládáján - kivül nem is fért el egyéb. Diván
705  3|            ruhafogas volt az irodában. Több nem kellett Mihálynak.~ ~Vasady
706  3|                   hogyan végzi a dolgát. De nem birt olyan korán felkelni,
707  3|               töltötte. Mindig talpon volt; nem volt olyan szaka a nappalnak,
708  3|                 kocsis pontosan abrakolt és nem lopta a zabot. A juhász
709  3|                     lopta a zabot. A juhász nem számolt be minduntalan döggel;
710  3|           minduntalan döggel; a napszámosok nem amerikáztak.~ ~- Ennek ördöge
711  3|                  öreg béres. - Az intéző ur nem kiméli a karikását. Azt
712  3|                karikását. Azt mondja, azzal nem tör csontot.~ ~- Megvert
713  3|                        kérdezte Vasady.~ ~- Nem ver az, csak ugy odasuhint.
714  3|              meglepetve.~ ~- A nagyságos úr nem tudja? Van neki egy medveölőpuskája,
715  3|                       csodálkozott az ur. - Nem szólott róla.~ ~- Hacsak
716  3|                         Hacsak az intéző ur nem szól; - mert Parajdi hallgat
717  3|                megösmerkedik a medveölővel. Nem tudom, a puskát gondolta-e,
718  3|                karikása nyelével, amig bele nem fáradt. Amikor a hörgő nagy
719  3|                     egy huszonnégy óráig ki nem lehetett onnan csalogatni.
720  3|                 ugyan senki sem látta, mert nem lógott kint a falon, sem
721  3|                 kint a falon, sem a sarokba nem volt odaállitva. Annak vagy
722  3|              tántorog, ugy egészséges kutya nem csatangol. - Nem sok időm
723  3|           egészséges kutya nem csatangol. - Nem sok időm volt a gondolkozásra.
724  3|              morékat.~ ~Azok, honnan-honnan nem, már hallották a hirét.~ ~-
725  3|                    upre, fussatok, amig meg nem gondolom magamat.~ ~A cigányok
726  3|                    volt.~ ~A fiuk pedig már nem birtak magokkal.~ ~Egyszer,
727  3|                    és tudhatták, hogy estig nem kerül elő, kieszelték, hogy
728  3|              szeggel is kinyithatták volna. Nem volt benne más, mint egy
729  3|                    sehogysem, mert kinyitni nem birták. Hanem addig forgatták,
730  3|                      emelgették, amig észre nem vették, hogyiszen olyan
731  3|          felforditották, semmi sem koppant; nem zörgött benne más, mint
732  3|                   akkor ne avatkozzál bele. Nem lőttem én medvét sohasem;
733  3|               sohasem; a szabadban még csak nem is láttam. A sebhelyeim
734  3|           bicskásoknak is vannak; az efélét nem respektálják. Hanem a medve,
735  3|                eldugtam a hátulsó zsebembe. Nem látták az emberek s elhitték,
736  3|                    nagyritkán megfordultak, nem is járt erre más a kerülőn
737  3|                  akiről a környéken tudtak, nem is Nántün lakott, hanem
738  3|                   merészkedő lomposokat, de nem mert kimenni, hogy elriassza
739  3|                 kecskéjét. Csak Pados Péter nem félt. Sőt a krasznabélteki
740  3|                    vállalkozó, semmitől meg nem riadó ember volt. Az első
741  3|                     gondolkodni. A farkasok nem jönnek korán; megvárják
742  3|          Kisasszonnyá nevelődött mellettök. Nem is volt olyan bizonyos,
743  3|                 volt; itt is lesz, amig meg nem unja.~ ~Padosnak volt valami
744  3|                  elég formás ember is volt, nem olyan zömök, totyakos, nehézkes. -
745  3|                  azt a megigazitott székláb nem árulta el.~ ~Amikor az asztalos
746  3|                  Pados majd hogy a föld alá nem sülyedt. Érezte, hogy valamin
747  3|                  hogy valamin rajt’csipték. Nem birt védekezni. Alig várta,
748  3|               Hallja-e szomszéd, elég volt; nem kell már figyelni az asszonyt.
749  3|                     megint hebegett, hogy ő nem is; hanem a segédjegyző
750  3|                  kerülő feje. De amig rajta nem kapja valamin, addig nem
751  3|                    nem kapja valamin, addig nem szólhat neki. Ezt megértette.~ ~
752  3|               kiszivta; itt ujra rágyujtani nem volt szabad. A füst áruló.
753  3|                 Minden szokatlantól elriad. Nem igaz az, hogy a bátor emberre
754  3|                szalmás bokrok köré. Itt meg nem láthatják a bestiák, csak
755  3|                   erdő felől fuj; a farkast nem figyelmeztetheti, amikor
756  3|                    elnyujtott pokoli hangot nem lehet közönyösen hallgatni.~ ~
757  3|                csend. A tréfát megismételni nem szabad. A farkas a legkisebb
758  3|                mozgás sincs. A farkasok még nem tudják, hogy mi van itt
759  3|                     megelevenedik. Most már nem gondol haza; nem gondol
760  3|                   Most már nem gondol haza; nem gondol az asszonyra, sem
761  3|                 dögöt; egyenesen hozzámenni nem mer; előbb szoktatja magát
762  3|             reménységhez. Meggyőződik, hogy nem fenyegeti-e veszedelem.
763  3|                     megtámadná. A holttetem nem sietteti, azzal ráér; és
764  3|                rettegettebb, riasztóbb jelt nem ösmer a vadállat. Az emberszagtól
765  3|              fedezve. Ez a farkas ma vissza nem jön ide.  messzire megáll,
766  3|                    járna. Amig a bestiák  nem kapnak a dögre, addig nagyon
767  3|               kérdeznem? Ez igazán különös! Nem értem!~ ~- Azért, Bella,
768  3|                   hétéves korával megszünt, nem provokálom tovább a sorsot,
769  3|                  valamit mondani, de az ura nem engedett neki erre időt.
770  3|                  kezem közt van, Bella. Még nem bontottam fel a csomagot.
771  3|                   bontottam fel a csomagot. Nem okvetetlenül szükséges,
772  3|                  csak akkor kerül a sor, ha nem akarna elválni. Azon a napon,
773  3|                  semmi sincs bennök; de ezt nem türhetem!...~ ~A férfi szánalommal
774  3|              végképen meghódolt rabszolgát; nem volt más gondolatom, csak
775  3|                mindenért kárpótolt a fiunk. Nem voltam már fiatal ember,
776  3|                      amikor magát elvettem. Nem is illettünk nagyon egymáshoz.
777  3|              illettünk nagyon egymáshoz. De nem volt rosszabb az arány köztünk,
778  3|                  lemondató határától. Ezért nem vagyok magához tulságosan
779  3|                   tulságosan szigoru. Ezért nem olvastam el azokat a leveleket. -
780  3|             tudhatom én, hogyha elolvasnám, nem ölnék-e embert? De ezek
781  3|               imádság volna is bennök, azon nem lehet változtatni, hogy
782  3|                lehet változtatni, hogy maga nem hozzám, hanem valaki máshoz
783  3|                     kellett, amig Lacika be nem tölti a hetedik évét...~ ~-
784  3|                  vesztette. Értse meg, hogy nem válok el magától. Soha,
785  3|                   ugy alszik, mint a bunda. Nem hall meg semmit sem, ami
786  3|                 ugysem adhatnék többet. Már nem birom magokat egymástól
787  3|                    el, jobb lesz igy. Őneki nem kell arról tudni, ami köztünk
788  3|                    volt, amikor a diákoknak nem kellett iskolába menniök,
789  3|                délutánokon volt, mert akkor nem kellett másnapra tanulnom.
790  3|               szenvedélyes madarász voltam. Nem is biztam magamat pusztán
791  3|                     a rendszerét sem tudom. Nem olyan volt, mint a későbbi
792  3|                   Édesapám, fogadjunk, hogy nemannyi verebet, ahányat
793  3|                 kevesebb madara lesz, az ma nem vacsorázik.~ ~Éppen akkor
794  3|                  olvasta az ujságját. Velem nem törődött tovább.~ ~Rossz
795  3|                kettő van.~ ~Kezdtem magamat nem jól érezni. Ez nagyon is
796  3|            kinevetnek, kicsufolnak. Az apám nem szól, csak mosolyog; de
797  3|             felszedtem a tőrömet.~ ~Az apám nem csufolt ki; még csak el
798  3|                jóizüen vacsorázott, csak én nem nyultam az ételhez.~ ~-
799  3|                ételhez.~ ~- Mi bajod? Miért nem eszel? - faggatott az anyám.
800  3|                  Csak az apám hallgatott. Ő nem vett tudomást a dologról.~ ~-
801  3|                    komolysággal.~ ~Erre már nem birtam a szót magamba fojtani.~ ~-
802  3|                     apával fogadtunk; azért nem vacsorázom!~ ~Mindenki apára
803  3|              vacsora miatt!~ ~- Vesztettem, nem eszem, - mondtam határozottan.~ ~
804  3|                    hogy a szavamnak álljak. Nem tilt el semmitől sem, csak
805  3|                    dicsérő, jutalmazó szót. Nem szólt egy árva szót sem.
806  3|                    szólt egy árva szót sem. Nem is emlitette a fogadást.
807  3|                      messzehangzó hivásának nem birnak ellenállani: jönnek,
808  3|                      Az egészet kockáztatni nem mertem, hanem mert tudtam,
809  3|                       hebegtem - de hisz ez nem a pisztoly!...~ ~- Te sem
810  3|                    Száz veréb is jött .~ ~Nem tudtam mit szólani.~ ~Olyan
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License