Rész

 1  2|       való asszony a világon.~ ~Mindenki más vagy tőlem szökött volna
 2  3|       nép a misszió nyomában.~ ~Mindenki ott akart lenni a város
 3  3|         város átvételénél; hisz mindenki meg akart bizonyosodni róla,
 4  3|        csakugy harsogott.~ ~Ezt mindenki megértette.~ ~Ami erre következett,
 5  3|      testvérévé, barátjává vált mindenki. Sietett a sok reménykedő
 6  3|         törődve vele, hogy most mindenki őket nézi.~ ~Sajtár Dánielben
 7  3|  különös igénye sem volt, mégis mindenki kedvezett neki, - hisz ő
 8  3|       ehhez a hanghoz szoktatta mindenki. Most egyszerre belenyilalt
 9  3| sétapálcákkal játszott volna.~ ~Mindenki ugy ösmerte, mint akit semmiben
10  3|     vasárnapon, amikor este már mindenki elment s a kis család egyedül
11  3|    megtenné-e. Meg aztán azt is mindenki láthatta, hogy ’iszen Julcsa
12  3|         már válásról beszéltek. Mindenki tudott róla, hogy Feri elhagyja
13  3|        Három nap sem telt el és mindenki tudott róla. Szegény Szabó
14  3|     mondta neki az úr.~ ~Amikor mindenki elment, még az is kiszaladt
15  3|         büszkélkedett István. - Mindenki, akinek jóravaló asszonya
16  3|    leszakadoztak róla. És mégis mindenki ezt a fogatot nézte, amikor
17  3| megállott velök a patika előtt, mindenki kijött onnan, hogy gyönyörködjék
18  3|       csak beszélgettek róla és mindenki beleszólott. A patikárius
19  3|       akkor ugyancsak igyekszik mindenki. Nagy dolog, amikor a medveölő
20  3|     kivül, akinek puskája volt, mindenki félt tőlök. A jámbor falusiak
21  3|         gondol kend? Azt hiszi, mindenki olyan, mint kend?~ ~- Én
22  3|      semmi sem történt volna.~ ~Mindenki jóizüen vacsorázott, csak
23  3|   étvágyam van. Agyonkérdeztek. Mindenki velem törődött. Az érdeklődés
24  3|         azért nem vacsorázom!~ ~Mindenki apára nézett. Ő csak vállat