Rész

 1  2|             emberek, a kortársaim, a régi ösmerőseim, a barátaim,
 2  2|       visszamenni a multba.~ ~Átélni régi örömöket, gyönyörűségeket.
 3  2|          nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy
 4  3|           amig Magyarország megint a régi nem lesz.~ ~ ~ ~
 5  3|             boltokat; meglátogatta a régi ösmerősök egyikét-másikát;
 6  3|         arzenál; puskák, pisztolyok, régi fegyverek a falakon és az
 7  3|            az egyik sarokban egy kis régi iróasztal, amely a filigrán
 8  3|       józanul, igen józanul, ahogy a régi kitanult műértők gyönyörködnek
 9  3|              is.~ ~Fél óra mulva már régi ösmerősök - nem is: pajtások
10  3|              látok földet, amelyen a régi gazda az úr. Fogy a magyar
11  3|         omlott le a fejéről, amely a régi görög szobrászoknak lehetett
12  3|           valaki, aki odaát van.~ ~A régi átok ereje elmult, megszünt.~ ~
13  3|            sem határolta; csak olyan régi árkolás, amely felett fák
14  3|       összekeveredett az aszott avas régi sásszalaggal. Ott nagy szürke
15  3|        kellett mennie a városba és a régi barátaival ugy eltelt az
16  3|              Majdnem kitört belőle a régi zsarnok, aki a maga akaratán
17  3|          Tetszett neki az a bolondos régi névnapozás, kommandóra.~ ~-
18  3|                  A keresnyei határ a régi Felsőmagyarországon van,
19  3|           mennem az alattam kigyódzó régi cserkészösvényen a völgybe,
20  3|             lélekben.~ ~A kastélyt a régi gazdái, vagy inkább azoknak
21  3|       Dornstein úr fővadőre, aki már régi ember volt itt, azt mondta:
22  3| kereszt-ösvényre, amelynek az elején régi cölöp volt rozsdás táblácskával.
23  3|              Minden eszébe jutott. A régi jó csendes élete is az első