Rész

 1  2|             meg, hogy nem dohányozik többet. Egyedül ő tartotta meg;
 2  3|          magában; ezen már nem lehet többet segiteni.~ ~Nagy ámulatából
 3  3|              fia jutott eszébe. Soha többet nem bukik meg a fiu, ha
 4  3|              feleségemnek nem vagyok többet író. Csak kenyérkeresője
 5  3|             van „valakim?” Ne menjek többet oda, hozzá? Ha nem megyek:
 6  3| egyharmadrészét szépen meg is ették. Többet is megettek volna belőle,
 7  3|           dromedárló meg sem moccant többet. János úr elmehetett akármerre.
 8  3|     elkezdtem, attól nem ijedtem meg többet.~ ~Olyanok voltunk, mint
 9  3|            is, hogy ki ne ránthassák többet alólam! Ezek a mi földesuraink
10  3|           Hisz’ senki sem parancsolt többet velünk. Nem volt más urunk,
11  3|         élete is, amelynek nem látná többet sem célját, sem értelmét.
12  3|              feleségem életére, hogy többet nem fogok káromkodni! Csak
13  3|             valamivel kevesebb jóval többet ért volna. Nagyon szerette
14  3|            már sohasem felejteném el többet. De megtudnám jegyezni arról
15  3|        utasitotta el.~ ~- Akkor soha többet! - mondta ijesztő határozottsággal.~ ~
16  3|            De feltette magában, hogy többet nem szegi meg a szavát.
17  3|            költhettem volna-e sokkal többet is, ha nem akartam volna
18  3|             utána jönne, sem érhetne többet a nyomába; annyi itt a gyepes,
19  3|       hosszu-hosszu csóktól nem birt többet szóhoz jutni az asszony.
20  3|               az mind elkurafisodik; többet szaladgál a szoknya után,
21  3|        igazibb anyát ugysem adhatnék többet. Már nem birom magokat egymástól
22  3|         kérdezte kötekedve.~ ~- Soha többet - jelentettem ki lefőzötten.~ ~-