Rész

 1  3|      ezen a világon.~ ~- Én?! - kiáltotta az asszony megrettenve és
 2  3|         Na, nem olyan nagyon, - kiáltotta Erzsike és az apja nyakába
 3  3|            Kész összeesküvés! - kiáltotta.~ ~De rögtön magához rántotta
 4  3|          Csak a föld! a föld! - kiáltotta, - nekem csak az kellett.
 5  3|     amikor a mellét düllesztve, kiáltotta:~ ~- Én sohasem voltam részeg,
 6  3|       Látod? Ez megért engem! - kiáltotta a tekintete.~ ~Elbucsuztam.
 7  3|           Azt én nem engedem! - kiáltotta a leány ijedten. - Még bajod
 8  3|       lelkendezve.~ ~- Hozom! - kiáltotta a fiu büszkén.~ ~És amikor
 9  3|    elhozom neked a többit is! - kiáltotta fene elszántsággal, szinte
10  3|        szobor.~ ~- Diána áll! - kiáltotta Jolánka.~ ~- Nahát csak
11  3|    vadászok felé.~ ~- Lőjjön! - kiáltotta Jolánka.~ ~Nyírő duplázott
12  3|  galambját kérem, Gida bácsi, - kiáltotta harsogva és Jolánka mellé
13  3| ártatlan vércsék...~ ~- Elég! - kiáltotta vidáman Gáti Simon. - Brávó! -
14  3|   kérdezhet tőle.~ ~- Szamár! - kiáltotta mérgesen, - nem látod, hogy
15  3|         hetekig nem lát esőt, - kiáltotta a legény és már lent is
16  3|       Ne féljen csárdás bácsi - kiáltotta -, amig engem lát, addig
17  3|         nem fizet, ha veszit, - kiáltotta Kesze Feri; - becsületszóra
18  3|           Egy! kettő! há-rom! - kiáltotta és összeütötte vörös két
19  3|         jobban.~ ~- Fogadjunk - kiáltotta -, hogy Gányó Pista lesz
20  3|         Kiegyenesedett és vigan kiáltotta: Hát nincs baja a tekintetes