Rész

 1  3|                                  A TAMÁS UR SÁRGÁI.~ ~Szatmárban,
 2  3|        szilvafa maradt. Azt azután Tamás görcsösen védte és nem eresztette
 3  3|         nem lett volna valami, ami Tamás urat még jobban csábitotta,
 4  3|         mindig bolondja volt Sárfy Tamás. A ló volt az egyetlen igazi
 5  3|            a fogatot nézte, amikor Tamás úr ült a bakon.~ ~Hajtani,
 6  3|     gyönyörködjék a táltosokban.~ ~Tamás ur leugrott a bakról s odadobta
 7  3| lépten-nyomon belebetegedett, mert Tamás ur mindig mulatott, amikor
 8  3|          patika főnöki szobájában. Tamás ur megszánta a bakon gubbaszkodó
 9  3|            Ez azt jelentette, hogy Tamás ur nem mulat, csak szokás
10  3|             el kellett neki hinni. Tamás ur csak annyit dünnyögött
11  3|         nem állják a havas szelet: Tamás ur felkerekedett és elbucsuzott
12  3|           Éppen oszladoztak volna; Tamás ur rá is szólt a kocsisára: -
13  3|          már induló kocsisra Sárfy Tamás.~ ~Ösmerték már a szavajárását.
14  3|      legjobban ösmerte azt. Amikor Tamás úr azt parancsolta: húzd
15  3|     mutatni neki, milyenek a Sárfy Tamás sárgái.~ ~A faképnél hagyott
16  3|       Korondy jobbra fog fordulni, Tamás úr meg balra.~ ~- Szorritsd! -
17  3|              Ja-a-a-ajj! jahajj!~ ~Tamás ur sejtette, hogy az az
18  3|          ott vergődött a földön.~ ~Tamás ur lelkendezve rohant oda
19  3|           megbotlott és elesett.~ ~Tamás ur kiszabaditotta a remegő