Rész

 1  3|                         KÖD.~ ~Keszeg András felcihelődött tanyai
 2  3|    elvárhat még egy félórát.~ ~Keszeg András odaszólt az ajtóban
 3  3|            Aunye! - dünnyögött Keszeg, - ha nem tudnám, hol vagyok,
 4  3|    tavakat keresi éjszakára.~ ~Keszeg szerencsésen elérte az első
 5  3|     vadludak is idekint. Ahogy Keszeg András a viz szélén ballagott,
 6  3|  lehessen.~ ~Feleuton lehetett Keszeg Bagiékhoz, amikor a tó tulsó
 7  3| tavakról a temérdek viziféreg. Keszeg megállott, ugy hallgatta
 8  3|       lefelé igyekezni, amiből Keszeg megértette, hogy meg van
 9  3|       bácsiii!... - üvöltözött Keszeg.~ ~Nem feleltek neki.~ ~
10  3|             Hünnye! - riadozik Keszeg András. - Bagiék ugyan várhatnak.
11  3|    egész világot. Ennél vakabb Keszeg András még éjjeli sötétségben
12  3|    tart,... egy nagy farkas!~ ~Keszeg Andrásban meghül a vér.
13  3|      nehéz párafüstöt és akkor Keszeg András ott látja maga előtt
14  3|       kevesebb van.~ ~- Hallja Keszeg, ki lövöldözi ott a mi bikánkat? -
15  3|  félteni az unalomtól. Az öreg Keszeg biztos kisérője lehetett
16  3|    mondta Keszegnek:~ ~- Maga, Keszeg ittmarad, iszen tudja,...
17  3|   nyiláson átkukucskálva, hogy Keszeg csakugyan ott vár a forrás
18  3|     vad. Odalent, a forrásnál, Keszeg felkönyökölt. Kereste az