Rész

 1  3|                                  MENYUS GAZDA TAPOGATÓDZIK.~ ~Fodor
 2  3|         akkor érkezett oda Kádár Menyus is, aki az utca tulsó végéről
 3  3|         esméri kelmed, bólintott Menyus, és most már uj biztatás
 4  3|           Nem várnak - tóditotta Menyus.~ ~- Mire várnának? - tetézte
 5  3|         ha nem nagyon tévedek.~ ~Menyus arca felderült. Mosolygott.~ ~-
 6  3|       róla, hogy ő okos ember.~ ~Menyus csudálkozó arcot vágott.~ ~-
 7  3|       Lám, kend is okos ember.~ ~Menyus fürkésző szemmel figyelte
 8  3|   ugratni a nyulat a bokorból.~ ~Menyus nevetett. - Nyula válogatja. -
 9  3| leányokat. Derék leányok mind.~ ~Menyus megrázta a fejét: - Nem
10  3|            csudálkozott János.~ ~Menyus ugy mondta, mintha titkolódznék.~ ~-
11  3|         nagy szemet meresztve.~ ~Menyus éppen ezt nem akarta egészen
12  3|        és kezdett kiábrándulni a Menyus szomszéd fiából.~ ~- Dehogy:
13  3|       János, megkönnyebbülten.~ ~Menyus ugy érezte, mintha kezdene
14  3|          amit gondol! - biztatta Menyus, felülkerekedve az erőszakoskodással.~ ~-
15  3|        hogy miben mesterkedik.~ ~Menyus nagyot nevetett.~ ~- Azért
16  3|        Talán megértik egymást.~ ~Menyus ugrott egyet.~ ~- Nagyszerü!
17  3|    csibéit.~ ~- Értem, dünnyögte Menyus értetlenül. És hozzátette: -