Rész

 1  2|     feleségem.~ ~Az egyetlenegy igazán nekem való asszony a világon.~ ~
 2  3|        a hangját... és azután - igazán értékes, tanult ember. Élvezetes
 3  3|  emberévé teszen; - ennyi jóság igazán kötelez rá, hogy egy pillanatatig
 4  3|         fiatal emberrel, akiről igazán nem gondolta volna, hogy
 5  3|      folytonos ébrentartásával. Igazán boldog volt, amikor Évikét,
 6  3| állapitotta meg hirtelenében: - Igazán szép ember! - Azután megfenyegette
 7  3|        lehetett a hangján, hogy igazán nyugodt.~ ~Juliska-mama
 8  3|         hogy mennyire nem lehet igazán tiszta levegője az ilyen
 9  3|        Vagy: ki tudja? Lehet az igazán, hogy ő, - Ő! - ne akarhassa
10  3|       értelmét. Csak most tudta igazán, hogy mennyire kell ide
11  3|      nyomban elnyelte; hisz már igazán este volt.~ ~Ment csak,
12  3|     hány ember nem volt sohasem igazán gyermek), az tudja, hogy
13  3|        ahol, hogy mit kerestem, igazán nem tudom, mert én nem vagyok
14  3|       Attól tartott, hogy akkor igazán megteszi.~ ~Magában pedig
15  3|    visszacsókolja őket. Ezt már igazán nem lehet jogok kaptafájára
16  3|      most már - gyeplő nélkül - igazán elragadtak.~ ~A szabályszerü
17  3|         ha szabad kérdeznem? Ez igazán különös! Nem értem!~ ~-