Rész

 1  3|   mellettök a pásztorkodás.~ ~Gyurka rákiáltott a kis leányra: -
 2  3|      néni a mamája, bizony.~ ~Gyurka összeráncolta a homlokát.
 3  3|   pillantást vetett aközben a Gyurka foltos ujjasára, amelyben
 4  3|     Erzsikéénél is. Pedig azt Gyurka két kék nefelejcsnek látta.~ ~-
 5  3|          Már hogy lehetne az, Gyurka? Hogy akarhassam én azt!~ ~-
 6  3|    senkinek sincs, - biztatta Gyurka a kis libapásztort és hamarosan
 7  3|  megszeppent.~ ~- Mit akarsz, Gyurka? - kérdezte aggódva.~ ~-
 8  3|       leány utána kiáltott: - Gyurka! Gyurka! maradj itt, Gyurka
 9  3|     utána kiáltott: - Gyurka! Gyurka! maradj itt, Gyurka lelkem!~ ~
10  3|   Gyurka! Gyurka! maradj itt, Gyurka lelkem!~ ~Ez a „Gyurka lelkem”
11  3|        Gyurka lelkem!~ ~Ez a „Gyurka lelkem” olyan volt a fiunak,
12  3| vadlud. Abból kitalálta, hogy Gyurka már ott járhat a fészek
13  3|      a fiut a nádas szélén.~ ~Gyurka most nem sietett, mint az
14  3|   nagy vadludtojás rejtőzött. Gyurka letette a süveget a tojással
15  3| legénykének és megcsókolta.~ ~Gyurka először belesápadt; azután
16  3|      Erzsike kacagott. - Nem, Gyurka, ez elég; nagyon is sok;
17  3|    vagy te, Gyuricám!~ ~Sipos Gyurka ugy engedelmeskedett, mint