Rész

 1  2|   nincs költői kibontakozás.~ ~Erős lelkek számára még a sors
 2  3|     mutatta, hogy egész ember. Erős határozottság áradt a lényéből,
 3  3|          felelte gyöngéden, és erős tekintetével végigsimogatta
 4  3|       mint szőke, - ugyanolyan erős bajusza nőtt; a szeme épugy
 5  3|        kalapját. Széles, sima, erős homloka fehéren világitott
 6  3|      az egészségünk, meg a két erős munkás kezünk.~ ~És mégis
 7  3|       bennünket. Van nekem két erős karom; de van a jövendőbelimnek
 8  3|  miatta a szivében.~ ~Az a két erős kar! persze-persze... ebben
 9  3|       gazdasággal, ha az a két erős kar, amelynek a nyoma már
10  3|     mennyire kell ide az a két erős fiatal kar.~ ~De még tele
11  3|          Az ember felorditott. Erős mély hangja ugy búgott a
12  3|     ugy bizonyitotta.~ ~A nagy erős ember ugy érezte, hogy most
13  3|        mint egy kis boglya; és erős kézfogás, amely után az
14  3|      felhőmagasságban. A teste erős volt és sötét; a szárnya
15  3| elájult, amikor látta, hogy az erős parasztlegény hogy pördül
16  3|   akinek feladata és sorsa az «erős tölgyhöz» simulás folyondárként.
17  3|        de rögtön rá hallok egy erős dörrenést az udvar felől.