Rész

 1  3|           és szivesen engedett az ura nagy vágyának, hogy most
 2  3|         kenyérkeresője vagyok. Jó ura vagyok. Amit szeme-szája
 3  3|          is volt. Hisz az édes jó ura vagy husz évvel volt idősebb
 4  3|       hirtelen változás mögött az ura vendéglátó kedvében.~ ~De
 5  3|      kezét gyöngéden, tette rá az ura vállára.~ ~- Én!... Én,
 6  3|        robotosok legyünk. A magam ura akartam lenni, törik-szakad!...~ ~
 7  3|      esztendő felét átbőjtölte az ura káromkodásai miatt fogadott
 8  3|       lett a szegény teremtés. Az ura már éppen elhatározta, hogy
 9  3|         érti? Ha nyelveskedik, az ura megint meg fogja verni,
10  3|  elnevezték.~ ~Márinkó asszony az ura ócska ködmönét foltozgatta
11  3|  Odavágott titkos tekintetével az ura felé, amiben benne volt,
12  3|       hiba, hűtötte le Márinkó az ura gyalázkodó kedvét. Hisz’
13  3|      tartott ebben az irányban az ura erdeje. Még egy lépés és
14  3| parancsolta a szobaleánynak a ház ura, amikor hazajövet levetette
15  3|    készült valamit mondani, de az ura nem engedett neki erre időt.