Rész

 1  2| Mindannyiszor éreztem a szemét. A drága csillogó fekete szeme tüzelte
 2  3|          Végre megszólalt:~ ~- Ó, drága jóságos nagyasszonyom, a
 3  3|           puskámat tehát, féltett drága remek puskámat, el kellett
 4  3|          feleséget, akinek nyáron drága fürdőzés, télen meg drága
 5  3|         drága fürdőzés, télen meg drága budapesti élet kellett volna
 6  3|         vonogatva.~ ~- Mert lásd, drága uram, kettőn áll ám a vásár.
 7  3|        fogadom a magam életére, a drága feleségem életére, hogy
 8  3|     milyen fene jó érzés az ilyen drága simuló asszony ölelése,
 9  3|              Az a szelid, áldott, drága szép és jó asszony maga
10  3|          Hol vannak azok az édes, drága kis csemeték? hadd puszilja
11  3|   megtanit engem...~ ~- Mindenre! drága! mindenre; örökké, - áradozott
12  3|    felhuzta a szemöldökét.~ ~- Ez drága foglyászat, - morogta tettetett
13  3|    Jolánka az apjához simult.~ ~- Drága kis apám, engedd meg, hogy
14  3|       hogy rögtön elnyúlt.~ ~De a drága hű kutyám is ott feküdt
15  3|          Hol volna őnélküle az én drága, egyetlen, gyönyörü, édes