Rész

 1  2| természetben, csak meg kell látni tudni a szépségeit.~ ~A lelkünket
 2  3|         jó fiu, - szólott, - csak tudni kell a nyelvén. Én szeretem
 3  3|    kérdeznivalóból. Mindent akart tudni. - Mennyi agancs! de furcsa...
 4  3|    asszonynépek mindenről szoktak tudni. Az anyjukom azután nyomban
 5  3|   félbenmaradt emberke.~ ~Mindezt tudni kell róla, hogy a rablóvezérségét
 6  3|           a saját fiának már csak tudni lehetett azt - mondogatták
 7  3|          egész. Koncentrálni kell tudni a figyelmet. Nem szabad
 8  3|      félgazda. Hisz’ nem elég azt tudni, hogy van a világon veréb,
 9  3|         vállát vonogatta.~ ~- Nem tudni, pan velkomozsni.~ ~Mit
10  3|       vonalon.~ ~Mindent akartunk tudni. Körülvettük szomoru társunkat.~ ~-
11  3|            hogy nem igen lehetett tudni, mennyi a tréfa és mennyi
12  3|        Mit mondjak? Mit akar kend tudni?~ ~- Azt, hogy ki az én
13  3|           kiváncsisága felébredt. Tudni lehet, hogy most mi következik...
14  3|         igy. Őneki nem kell arról tudni, ami köztünk most történt.