Rész

 1  3|      Ilyen volt valamikor.~ ~- De bácsi, az Istenért! Hisz’ még
 2  3|  ősgesztenyefája alatt ült Guszti bácsi egy lécpadon. Melléje telepedtem.
 3  3| amelyikben benne volt az öreg rab bácsi is... Bizony!... És apukának
 4  3|         elől! - szólt vissza Gida bácsi.~ ~- Mindig látni fog bennünket,
 5  3|       állhattak egy helyben; Gida bácsi jól láthatta őket. Tovább
 6  3|      keresd! - kommandirozta Gida bácsi a távolodó ebet. - Na látod, -
 7  3|            Ott van a foglya, Gida bácsi. - Hozd el Diána!~ ~A vizsla
 8  3|           a gazdája előtt.~ ~Gida bácsi hümmögött.~ ~- Nem rossz, -
 9  3|          Tessék parancsolni, Gida bácsi.~ ~- Adnék ezért a kutyáért
10  3|           megkaphatja ingyen.~ ~A bácsi kérdőjellé vált.~ ~- Ha
11  3|           a galambját kérem, Gida bácsi, - kiáltotta harsogva és
12  3|     vetődni.~ ~- Adj’ Isten, Pali bácsi, magának is galambom csárdásné,
13  3|       bőrébe. - Ne féljen csárdás bácsi - kiáltotta -, amig engem
14  3|     pusztát. Az ő szemökben Miska bácsi már olyan volt, mint a Cooper