Rész

 1  3| megszabadult, nagyot lélegzett és szivesen engedett az ura nagy vágyának,
 2  3|    ösmerte meg nálunk; bizonyosan szivesen látja, menjen csak.~ ~A
 3  3|         de lassanként már maga is szivesen látta az eleveneszü fiatalembert
 4  3|     akárhány különb leány, akivel szivesen áldalak meg.~ ~A legény
 5  3|       őkelme, akihez annak idején szivesen hozzáment a Baróti Pál gazd’
 6  3|     jöjjenek, - mondta vidáman. - Szivesen látjuk őket. Csak egyet
 7  3|       kényszerébe, ha nem tesszük szivesen? és ha bensőnkben tehetetlenségünket
 8  3|   keresztül vakon mindenen, hanem szivesen keresi a már kitaposott
 9  3|       jóemberei voltak egymásnak, szivesen paroláztak és István mindjárt
10  3|           ugy szokásból, minthogy szivesen kinálták. De akárcsak vizet
11  3|         azzal a gondolattal látta szivesen, hogy jó élete lesz majd
12  3|         talán a jegyzőékhez, akik szivesen hallgatták a meséit Pestről.
13  3|     segédjegyző is városi gyerek, szivesen szóba állogat a menyecskékkel.~ ~*~ ~