Rész

 1  3|       Petinek felragyogott az arca; büszkén nézte végig a vén
 2  3|     szoborszerüen mozdulatlan arca, megannyi külső kifejezője
 3  3|       ilyenkor mindent; de az arca, szép, üde, hamvas arca
 4  3|       arca, szép, üde, hamvas arca égett s a szeme csillogott; -
 5  3|       áldalak meg.~ ~A legény arca elborult, de türtőztette
 6  3|      fehéren világitott barna arca fölött.~ ~- Amikor az anyádat
 7  3| visszaemlékezés hevitette. Az arca piros volt. A hangja meg,
 8  3|     szinü és őszbevegyült; az arca fakó, ráncos, pergamenszerü;
 9  3|      félszemére megvakult, az arca pergamenszinüvé és rücskössé
10  3|   megirigyelhette volna. Szép arca volt az egyetlen, ami szinte
11  3|      nagyon tévedek.~ ~Menyus arca felderült. Mosolygott.~ ~-
12  3|    divatos keretet vont fehér arca, nyaka és karja köré. Olyan