Rész

 1  2|    lennünk. Amikor mások bírálnak bennünket, akkor már elkéstünk a hibánk
 2  3|          bálványának áldoztak fel bennünket.~ ~Astarót volt az istenök,
 3  3|           sehonnaiak marcangoltak bennünket.~ ~A vérivás gyönyörüségök
 4  3| világnyomorultjaivá züllesztettek bennünket.~ ~Szent István elárult
 5  3|         ördögi ármánnyal játszott bennünket a kezökre a világtörténelem
 6  3|         az kellett. A nap égetett bennünket. Az eső ott vert, ahol utolért.
 7  3|           apámuramék tartsanak el bennünket. Van nekem két erős karom;
 8  3|       bácsi.~ ~- Mindig látni fog bennünket, bátyámuram; számitok rá,
 9  3|         és sehogysem okos zsarnok bennünket ingerlő lázitása, kihivó
10  3|   felesége felé.~ ~Ezek becsaptak bennünket. Eszökben sincs ezeknek,
11  3|    törvény teljesen szabaddá tesz bennünket egymástól, a leveleit sértetlenül