Rész

 1  2|   Mintha összemosolyognának: - Na, híres, ha annyit tudtál
 2  3|  mintha azt mondta volna vele: na hékás, egykettőre magunk
 3  3|         tiveletek?!! Ééén?~ ~- Na igen, mert ebben a dologban
 4  3| bosszusan, félig tréfásan.~ ~- Na, nem olyan nagyon, - kiáltotta
 5  3|        innen egy tapodtat sem! Na, nézze meg az ember!~ ~És
 6  3|       bácsi a távolodó ebet. - Na látod, - fordult Gábor urfihoz, -
 7  3|       és akkor felmordult:~ ~- Na, asszony, én már megyek!
 8  3|  esztendő, nem is kétszer.~ ~- Na, Gányó Pista, jókor eltaláltad,
 9  3|       is lemaradtak. Bizony!~ ~Na, ha már esküdött is, el
10  3|      Egy szót sem szólott.~ ~- Na, fiacskám, egyél, - gügyögött