Rész

 1  3|        volt s otthon ebédelt. A gazd’asszonya már tudta, hogy
 2  3|     Hová is menjünk ma?!...~ ~A gazd’asszony bejött s kis ezüst
 3  3|      MEG A FÁJA.~ ~Boros Gáspár gazd’uram gyümölcsöskertjében
 4  3|         a legények viháncolnak. Gazd’uram inkább kiment a kertje
 5  3|      szakadatlan imárahivással. Gazd’uram lelkében visszhangja
 6  3|         lesz, - állapitotta meg gazd’uram, és magában morfondirozva
 7  3|     Fogja, édes apám, tessék.~ ~Gazd’uram csudálkozva vette el
 8  3|     meggondoltad! - harsant fel gazd’uram kitörő örömmel.~ ~-
 9  3|      akarta hagyni valamikor?~ ~Gazd’uram elképpedt. Méltatlankodva
10  3| szivesen hozzáment a Baróti Pál gazd’uram Juliska leánya. S ez