Rész

1  3|          várók szeme: ott egymás nyakába borultak az emberek és sirva
2  3|          róla s a kantárszárat a nyakába dobta, a nagy dromedárló
3  3| gyönyörüséges uri dáma röppent a nyakába.~ ~Vitte, büszkén, karonfogva!
4  3|     kiáltotta Erzsike és az apja nyakába ugrott, elkezdte ölelgetni.~ ~-
5  3|    ősanyja ösztönével hirtelen a nyakába ugrott a legénykének és
6  3|    eközben tempósan készülődött. Nyakába vette a vadásztarisznyáját,
7  3|        elébe futott s örömében a nyakába ugrott.~ ~Éppen felszakadozik
8  3|         puskáját, tarisznyáját a nyakába kanyaritotta; fejszének