Rész

1  3|  Amikor délfelé hazakerült az őszi szántás felől, már messziről
2  3|       vakabbá. Köd volt, késő őszi köd, amely olyan sűrűn feküdte
3  3| felséges harmóniában tarkálló őszi szineken. Egy vörösen hervadó
4  3|       a fehérségével az erdei őszi tarkaság közt. De a hajával
5  3|   szakadékos uton, amelyet az őszi sarak, meg a téli hóolvadások
6  3|    hullatták a lombjaikat. Az őszi fonnyadás, hervadás mindenre
7  3|         gondoltam.~ ~Gyönyörü őszi nap volt. A nagy diófánk