Rész

  1  2|               egészen mellőznöd kell, mert itt nem lehet, nem szabad »
  2  2|          attól, hogy rajtam kifogjon, mert már nem harcolok vele. Önmagamért
  3  2|                elernyedni nem szabad. Mert a gyenge elbukik. Minden
  4  2|      Budapesten meg kellett szállani, mert közvetlen vonat nem indult
  5  2|        vélekedett a nyájas idegen is, mert a mozgolódásából éreztem,
  6  2|          kéziratot a szerkesztőségbe, mert postára adnom késő lett
  7  3|              bök. De beléreked a szó, mert valami különös mozgolódás
  8  3|             ne őccsön-káccson annyit, mert ist’ ugyse baj lesz. Addig
  9  3|         folytathatta a dorgatóriumot, mert a kutyák ugatni kezdtek
 10  3|              sem kezdhetett bucsuzni, mert Isten tudja honnan, ott
 11  3|             olyan bambaságnak láttad, mert nem is sejtetted, hogy mi
 12  3|                de nekem mégis könnyü; mert én azért szerethetem az
 13  3|         akihez az irásaimat viszem, - mert hisz te nem vagy itt, aki
 14  3|           magához térjen. Csakis ő; - mert a vején ugyan egy arcvonás
 15  3|           élnie hivatal nélkül is; de mert annak idején a családja
 16  3|        ridegséget, mindent - mindent! Mert ez még álomnak is rossz.~ ~
 17  3|                    Nekem muszáj volt, mert a szerelmem bálványát éppen
 18  3|            egyszer megtörténni rajta. Mert a sziklához vágódó puskám
 19  3|              valami hivatalban. Hajh, mert nincs rosszabb ajánlólevél
 20  3|              helyén talált. Senki sem mert volna indokolatlan mulasztást
 21  3|       előjönni, - szólt rá a legény - mert akkor nem fogad szót nekem.~ ~
 22  3|           sokra mentek a háztüznézők, mert a szüret is elmult, azután
 23  3|              ha kérdeznem szabad.~ ~- Mert nem szeretem, csak ezért.~ ~
 24  3|       tiveletek?!! Ééén?~ ~- Na igen, mert ebben a dologban mink már
 25  3|               a vállát vonogatva.~ ~- Mert lásd, drága uram, kettőn
 26  3|          lépnek. Ez a dolgok rendje s mert Istentől való rend, tehát
 27  3|            ideje, hogy megházasodjék. Mert a pár nélkül levő legény
 28  3|                  folytatta az apja. - Mert Kovács Anicát hiába akarod
 29  3|             fejét; de nem szólhatott, mert az apja lefogta, nem engedte
 30  3|            nem is egészen jól mondom; mert nem hagyhatom ki az anyádat;
 31  3|        ásónyomot tettük - a magunkén! Mert az már egészen olyan volt.
 32  3|             veritékkel kell szeretni; mert a termését csak nehéz munkáért
 33  3|            akkor a földet elveszitik. Mert a föld nem csélcsap szerető,
 34  3|          Nagyobb ur volt a királynál, mert az, szegény, nem élhet ugy,
 35  3|          életedet; talán itt is hagy? mert hisz’ bizonyos, hogy mást
 36  3|              S ez még szerencse volt, mert máskülönben a rabiátus hajlandóságu
 37  3|             övé, akkor másé sem lesz, mert azt a „mást”, aki az ő mátkája (
 38  3|            hozzá, ami nem volt csuda, mert Sándornál delibb legény
 39  3|           szeme meg csak lecsukódott, mert nyitva tartani nem birta.
 40  3|               rá kellett irányitania, mert ha letér róla, könnyen megeshetik,
 41  3|              az csak növelte a baját. Mert ezzel véglegesen elvesztette
 42  3|           amikor már ez sem használt, mert a köd nem engedett, sem
 43  3|          sebeire kérlek, ne hagyj el, mert különben meghal a feleségem!... (
 44  3|              velem, hogy sohasem lát, mert csak a pusztákat-tanyákat-mezőket
 45  3|              észrevett ebből valamit, mert határozottan gyülölt. Ki
 46  3|              a barátom mentett meg.~ ~Mert amikor láttam, hogy Feri
 47  3|       asszonyról nem birok lemondani. Mert ilyen asszony nincs több
 48  3|               neki: eressz el, Pálma, mert ebbe bele fog halni a feleségem.
 49  3|              szebb volt; éppen azért, mert ott kint már nem lehetett
 50  3|            ugy-e. Mindjárt gondoltam. Mert én sem ösmertem és csak
 51  3|             emlegették a háta mögött; mert aki a szemébe mondta volna,
 52  3|             emberé; sőt még olyanabb, mert bozontos haján kivül roppant
 53  3|             és én most tovább mondom, mert elég különös eset.~ ~*~ ~
 54  3|              ha nincsenek szem előtt. Mert különben itt szaladgálnának.~ ~-
 55  3|          szabad, még édesmamának sem, mert ő sem tudja, és én is csak
 56  3|               semmit sem tartott meg, mert ő neki csak a rablóbecsület
 57  3|              hogy a lovuk mit csinál; mert azok két lábra állottak
 58  3|           csendbiztosra, de nem lőtt. Mert védtelen embert nem bánt
 59  3|        papucskormány” áldásos hatása, mert nem is várta a kérdéseimet,
 60  3|               szót. Nem nagyon bánom, mert igy bizonyosfajta kényelmem
 61  3|     vitatkozni; elsősorban azért nem, mert ugysem hallgatja meg az
 62  3|              az embert; de azért sem, mert mindent jobban tud, mindenről
 63  3|           kerestem, igazán nem tudom, mert én nem vagyok és nem voltam
 64  3|            hogy nagyon boldog vagyok, mert ő is tetszik nekem.~ ~-
 65  3|           tetszett nekem a hóditásom; mert a leszámitandókat leszámitva,
 66  3|         folytassam az analizálásomat, mert éreztem, hogy az ujjaim
 67  3|             milyen nyakkendőt viselt. Mert ha megkérdenék tőlem, rögtön
 68  3|             egy telefonszámot hallok; mert azt én mnemotechnikával
 69  3|              van-e már piros tojásod? Mert én meglocsollak ám.~ ~-
 70  3|        Annának lesz husvétra mindene; mert ő már nagy leány és neki
 71  3|                    Mondom, ha akarod; mert neked megteszem, - mondta
 72  3|   elszántsággal, szinte magánkivül. - Mert ott hagytam még kettőt,
 73  3|             hiába eszi ez a kenyeret, mert egész nap csak lustálkodik
 74  3|            volna egy jóravaló férjet, mert jobb háziasszonyt elképzelni
 75  3|             kicsit megszeppent ugyan, mert nem tartotta valószinünek,
 76  3|           kukorica egy kicsit gyenge, mert kevés volt az eső, - de
 77  3|              annál jobb termést igér, mert sem filloxera, sem peronospora
 78  3|              maradhat ugy, ahogy van, mert amellett van a fürdőszoba.~ ~
 79  3|            kérem, hogy legyen pontos, mert különben elromolhatik a
 80  3|             akarja tenni.~ ~Az úr nem mert tiltakozni. Attól tartott,
 81  3|       fáradjon elemózsia-készitéssel, mert itt minden lesz; de hozzon
 82  3|               Mióta?~ ~- Amióta élek! mert csak azóta élek.~ ~- Hallgasson:
 83  3|         vizsla eközben előre szökött, mert észrevette, hogy nem törődnek
 84  3|          fogoly repül, ne várjon rám, mert én bizonyosan elhibázom!
 85  3|             csudálkozott a leány.~ ~- Mert először csak szárnyaztam.
 86  3|             életén át mellettem lesz; mert ez a tanitás sokáig tart.
 87  3|               dolog aggasztóvá válni, mert azt sem tudta, mit beszél.
 88  3|           közbevágott.~ ~- Igen-igen, mert nekem nem az a lényeges,
 89  3|           nekem, hányféle sólyom van; mert az mindegyik más, és másképen
 90  3|              láttam. Több is van ott, mert nagyon visongtak, hívták
 91  3|             kellett a lugasig mennie, mert az egyik sólyom meggondolatlanul
 92  3|               Kérem alássan... azért, mert mink szeretjük egymást Ilonkával,
 93  3|           legény szelid energiával. - Mert hogy azok «cigányok».~ ~-
 94  3|          urasági csőszre gyanakodott, mert másnak nem volt puskája
 95  3|             ludat ő most megkaphatja, mert mindjárt le fog esni. Ő
 96  3|           hogy szem elől ne tévessze; mert ha nem jól figyeli meg,
 97  3|                Akkor minden jó volna, mert balra hagyva a tavat, elérne
 98  3|              nem érzem annak magamat, mert válni akarok tőled, és legjobb,
 99  3|           erőben rejlő gyengédséggel. Mert mit ér az, ha mink megtörünk,
100  3|           tudom, hogy végighallgatsz, mert annyira mégis csak kiváncsi
101  3|              mennyi is az a «pénzed», mert még előlem is rejtegeted,
102  3|              mégis meggyülöltem érte, mert akadtak azután mások is,
103  3| kitanitottalak egyszer, hogy tévedsz, mert az a pénz a «pénzünk», akkor
104  3|          veszed tudomásul; nem azért, mert velem szemben talán zsugori
105  3|           talán zsugori volnál; hanem mert a te meggyőződésed szerint
106  3|         gondolkodtam én erről Károly, mert sokat gyötrődtem miatta.~ ~
107  3|      melletted és neked, ami nincsen. Mert nem volt más módom rá, hogy
108  3|              kell a szemtelenkedését, mert meggondolatlan mozgolódással
109  3|              amelyet otthon hagytunk, mert a vakmerősége miatt a tulajdonosa
110  3|            hivtalak össze benneteket. Mert az ebadta bestiája sohasem
111  3|             árát.~ ~Nem folytathatta, mert hátulról lódobogás hallatszott
112  3|         kivánok! Hamar egy üveg bort, mert olyan száraz a torkom, mint
113  3|              ért rá erre a müveletre, mert már porzott a homok a csárda
114  3|            szeretheti el a feleségét, mert arra én vigyázok.~ ~Márinkó
115  3|            Pistának nem izlik a bor - mert élt a csapláros irányában
116  3|               engedelmeskedett.~ ~Nem mert hangosan kacagni. Pedig
117  3|              ritkán tette meg valaki. Mert máskülönben a kastély meg
118  3|             mi egyébnek. Akit meg sem mert volna hivni a budapesti
119  3|           mondta: - mégsem hivom meg, mert csak ellőné a szarvasaimat
120  3|              a feleséges ember élhet, mert aki enélkül van, az mind
121  3|               ajánlana itt a faluban? mert messzebb nem keresünk. Amink
122  3|           szomszéd; csakis bizonyosra mert volna szint vallani. Felelet
123  3|               hurt penditett meg.~ ~- Mert az én fiam olyan legény,
124  3|                  Dehogy: én gondolom! mert ösmerem a fiam potenciáját.~ ~-
125  3|               nem is tehetném máskép, mert már ugy is késő; - ezt a
126  3|           azután holtig úr lehetne.~ ~Mert az tetszett volna neki,
127  3|            vármegyéjében. Csak kettő, mert négyes fogatra már sehogysem
128  3|         lépten-nyomon belebetegedett, mert Tamás ur mindig mulatott,
129  3|               nem ért a lovakhoz.~ ~- Mert én láttam, amikor azok a
130  3|    szerelemnek) vége szokott lenni és mert a kocsis beüzent, hogy most
131  3|             most már tessék ám jönni, mert a lovak nem állják a havas
132  3|              Sárfy beüljön a kocsiba, mert ebben a kutyának való időben
133  3|              lovait vágtára engednie, mert akkor hamar elfulladhatnak.
134  3|            kell eldőlni a versenynek; mert ott Korondy jobbra fog fordulni,
135  3|          valami istencsudája történt, mert a kocsi hirtelen megállott.
136  3|                állástalan emberrel, s mert tudta, hogy vagy harminc
137  3|              az intéző ur nem szól; - mert Parajdi hallgat azóta. Megnémult,
138  3|       medvéket fojtott meg a kezével, mert lefogta a dühös bikát a
139  3|         puskát ugyan senki sem látta, mert nem lógott kint a falon,
140  3|               nőtt. Most már senkisem mert kételkedni a szavaiban,
141  3|             pusztának még közelébe se mert menni azután efajta tolvajnép.~ ~
142  3|               kérdezték, zaklatták, s mert máskülönben kedves, eleven
143  3|             lelőtt medvékről beszélt, mert azok mind ugy hemperedtek
144  3|           boldogultak. Sőt sehogysem, mert kinyitni nem birták. Hanem
145  3|                Hanem a medve, az más, mert azt ők sem láttak. Persze,
146  3|             erre más a kerülőn kivül, mert a fatolvajok titkos utakon
147  3|         merészkedő lomposokat, de nem mert kimenni, hogy elriassza
148  3|              csendes békességben élt, mert az a jó asszony minden cselédi
149  3|               hazulról el ne mozdulj, mert még megtalál enni a farkas.
150  3|            Miskával rakass a bubosba, mert félig hótt ember leszek,
151  3|           pattogott az asszony - jön, mert kend rákapatta, hogy énrám
152  3|       káromkodott magában az uton is, mert eszébe jutott a segédjegyző.
153  3|             mégis éreztette a szagát, mert már oszlásnak indult, s
154  3|           bestiák, csak megérezhetik; mert a szaglásuk kitünő. De a
155  3|              értem!~ ~- Azért, Bella, mert az én mértékem most már
156  3|             kellett iskolába menniök, mert szerdán és szombaton délután
157  3|              szabad délutánokon volt, mert akkor nem kellett másnapra
158  3|              a legnagyobb nyárban is, mert a házunk ereszére nagy eperfák
159  3| lószőrhurkokkal a seregélyek számára, mert azokból a szakácsnénk pompás
160  3|         kockáztatni nem mertem, hanem mert tudtam, hogy káposztafőzelékünk