Rész

  1  2|       mellette. Hisz’ az írásaiban ő is benne él. Bús történeteit
  2  2|           megkönnyezi. A vidámakon ő kacag először. A képzelete
  3  2|  Mikszáthnak, aki azt mondta, hogy ő sohasem dolgozott, mindig
  4  2|      hátbavágás után a fa alól. Az ő széles párnás háta megmentett
  5  2|         dohányozik többet. Egyedül ő tartotta meg; pedig nagy
  6  2|         eszembe jutott az apám. Az ő határozott higgadtsága volt
  7  2|        ezzel a természetre.~ ~Amíg ő a dolgait végezte, magamban
  8  2|       mozgolódásából éreztem, hogy ő sem alszik.~ ~Így telt el
  9  2|           lettem volna íróvá.~ ~Az ő kedvéért pályáztam egyszer -
 10  2|  egyáltalában nem volt meglepve.~ ~Ő bizonyosnak tartotta, hogy
 11  3|          falujában is igy ösmerik. Ő a manipuláns, meg a szakács.
 12  3|           meg a szakács. A rend az ő gondja; a tűzre ő vigyáz;
 13  3|          rend az ő gondja; a tűzre ő vigyáz; annak sohasem szabad
 14  3|          az egész puszta nyugszik, ő a pásztorcsillagot lesi.~ ~
 15  3|           sokat kérdezi; felkap az ő lovára, amely felkantározva
 16  3|          magát. Kihuzta a derekát. Ő is odalépett az őrmesterhez
 17  3|    mindenki kedvezett neki, - hisz ő volt az tulajdonképpen,
 18  3|            szeretem és azt hiszem, ő is szeret engem.~ ~Hideg
 19  3|      amilyen Villásné volt, aki az ő harminchat esztendejével,
 20  3|          amely azt árulná el, hogy ő is csak olyan, mint a többi
 21  3|         szeretem a leányát és hogy ő is szeret engem. Kérem,
 22  3|          hogy valamikor elveszi az ő egyetlen leánykáját.~ ~Juliska-mama
 23  3|     olvasta fel először; szinte az ő anyai bátoritására vágyott
 24  3|   kikaparni a szemét annak, aki az ő Dezsőkéjét szigoruan kritizálta
 25  3|            mondani, tulajdonképpen ő csinált embert páratlan
 26  3|            mulasztást elköveti, az ő.~ ~Elkésve, kissé restelkedve
 27  3|        arról, hogy csalódtam? hogy ő egészen más, mint te vagy?!
 28  3|        hogy magához térjen. Csakis ő; - mert a vején ugyan egy
 29  3|            TALÁLTA.~ ~Orgoványi az ő szokott pontosságával, de
 30  3| mintahivatalnoknak tarthatta. Csak ő tudta, hogy mennyire nem
 31  3|           gépies élet, amelynek az ő számára semmi, de semmi
 32  3|     férfilakás volt. A «szalonja» (ő dohányzónak nevezte) valóságos
 33  3|           közeledhetett vele. S az ő külön studiuma éppen az
 34  3|   figyelmes volt akkor is; nemcsak ő hozzá, mindenkihez. Olyan
 35  3|           kellene mondani!... hisz ő nem akarja, hogy méltóságozza.~ ~
 36  3|      nagyon jó volna elmondani; az ő ügye igy nem volna olyan
 37  3|       tudja? Lehet az igazán, hogy ő, - Ő! - ne akarhassa Éva
 38  3|         Lehet az igazán, hogy ő, - Ő! - ne akarhassa Éva leányát
 39  3|        vármegye ugy táncolt, ahogy ő fütyölt. Éppen csak az adósságainak
 40  3|          és amikor - szerencsére - ő is behunyta a szemét: a
 41  3|         odavezetett volna, hogy az ő fia - ha majd lesz - a vármegye
 42  3|        kezére mindenben, amiben az ő fiatal tudása még segitségre
 43  3|          elköti” valaki. Vigyázott ő magára. Még a tanyai kuvaszok,
 44  3|      muszájtól, amely ellen még az ő nagy ereje és akarata is
 45  3|            éppen olyat, amilyennel ő szokta Pardont hivni.~ ~
 46  3|             Elhatározta, hogy majd ő fog választani a kérők közül,
 47  3|         már csak kacagott. Erre is ő „tanitotta meg” a leányát.
 48  3|         Bandi megérezte, hogy most ő rajta van a sor. Szeliden
 49  3|          abban bizakodott, hogy ha ő majd nem birja, (bizony,
 50  3|          mert azt a „mást”, aki az ő mátkája (már csak igy hirdette)
 51  3|        akár reggelig is és azalatt ő valami egészen rossz irányban,
 52  3|           ugy érezte, hogy most az ő arcán kezd lefelé folyni
 53  3|          lennem.~ ~Valószinü, hogy ő is észrevett ebből valamit,
 54  3|      tudott az efelé dolgokról; de ő még csak fejcsóválással
 55  3|        Kérdezd meg a nagybátyádat; ő jobban el tudja mondani
 56  3|         történetét, mint én. Hisz’ ő is fülig szerelmes volt
 57  3|     küldött hozzám ezzel a képpel. Ő nem szeret, de nem is tud
 58  3|         előbb.~ ~Ferinek hivták.~ ~Ő is gazdaember volt, mint
 59  3|            ezen a világon, csak az ő bálványával. Debrőy Pálma
 60  3|      halálfej vigyorogjon feléd az ő arcával. Hogy verjen, verjen,
 61  3|    gyönyörködjék benne és élvezze. Ő csak a hivatalában foglalatoskodott,
 62  3|       vezette, hanem a legtöbbször ő maga találta ki. Ha a testvérek
 63  3|           két kisebbiknek, amelyet ő inditványozott; de legjobban
 64  3|       dicsekedve mutogatta neki az ő sok-sok kincsét. Amikor
 65  3|          még édesmamának sem, mert ő sem tudja, és én is csak
 66  3|          és vittem az öreg rabnak. Ő azután elmondott nekem mindent,
 67  3|       semmit sem tartott meg, mert ő neki csak a rablóbecsület
 68  3|     Lajoson igy maradt rajta, hogy ő rablóvezér volt. Hisz’ a
 69  3|           környezetét, hogy mindig ő maga vigye a szót. Nem nagyon
 70  3|     házasságról és mi a véleményem ő róla.~ ~- Ugy éreztem, barátom,
 71  3|         nagyon boldog vagyok, mert ő is tetszik nekem.~ ~- Megszoritotta
 72  3|           vakon engedelmeskedik az ő nagyeszü, nagyenergiáju
 73  3|       kiáltott a barátom; igy csak ő csenget.~ ~Félperc mulva
 74  3|        szép szál legény vagyok, de ő egy fejjel volt nálamnál
 75  3|            az én studiumaim iránt. Ő a halhatatlanság rögeszméjében
 76  3|   mindakettő feszült a tagjain, de ő észre sem vette azt. Maga
 77  3|         legelő legzöldebb foltján, ő is oda igyekezett a tehenével;
 78  3|        lesz husvétra mindene; mert ő már nagy leány és neki Eszti
 79  3|           megmondta a fiu, hogy ha ő akarja, akkor megteszi.~ ~
 80  3|        hogy tüzönvizen eljusson az ő tündér Ilonájához. Magamagában
 81  3|       magányban, amely körülvette, ő körülötte forgott az egész
 82  3|      jutott a tudatára annak, hogy ő is valaki, akiért nagy dolgok
 83  3|   jellemezni lehetett.~ ~Hajnalban ő volt az első, aki talpon
 84  3|            jószágot.~ ~A béreseket ő tanitotta meg arra, hogy
 85  3|       másképen csinált, mint ahogy ő egyszer megmutatta.~ ~Nem
 86  3|               Még törvénykezést is ő tartott az emberei között.
 87  3|      nyájat is a pulija terelgeti. Ő csak pipázik, meg köpköd,
 88  3|       akart vele összetűzni. Pedig ő nem igen kimélte a «nyálasokat»,
 89  3|            jártat a kis kocsis, az ő hátilova; de van itt egy
 90  3|          magát.~ ~Hanem másnap már ő volt az, aki az urát felkeltette.~ ~-
 91  3|          hogy ott akar lenni, ahol ő van. Hát legyen ott. Amig
 92  3|      minden lesz; de hozzon puskát ő is. Ugy tudom, hogy szokott
 93  3|            meghivást, ott lesznek. Ő bizony csak akkor irt, ha
 94  3|        kellette magát mindenképen. Ő is részt akart venni a vendégek
 95  3|        bácsira pedig ne neheztelj; ő még nem tudja, hogy ki vagy.~ ~
 96  3|          foglyot is felakasztotta, ő a tarlón produkálta magát
 97  3|         elfoglalva. Biztatta, hogy ő vegye el a foglyot a vizslától.
 98  3|          kutra kurgatni az ágyból, ő maga rest volt azért a kis
 99  3|             hogy ezt a beteg ludat ő most megkaphatja, mert mindjárt
100  3|         mert mindjárt le fog esni. Ő biz’ felveszi, elviszi Bagiékhoz,
101  3|         házigazdánk is jöjjön már. Ő volt a Kopaszhegy oldalán.~ ~
102  3|       fizet, - kötekedett Ferkó. - Ő válasszon közülünk.~ ~-
103  3|            borsos vételárat, pedig ő maga nem is volt vadászember.
104  3|         lehetett. Nagyon jól tudta ő azt, hogy a legtöbb embernek
105  3|        befolyásos nagyúri vendége, ő inkább elfordult. Előzékenyebb,
106  3|         nézte, hogy változik át az ő szerelmese ősemberré, akinek
107  3|       amikor azt mondja róla, hogy ő okos ember.~ ~Menyus csudálkozó
108  3|          János ravaszul adta, hogy ő meg ezt nem érti.~ ~- Hát
109  3|            kergette a taliánt.~ ~- Ő mondta? - kérdezte János
110  3|             meg a malacot adom el, ő meg a csibéit.~ ~- Értem,
111  3|         dolog annak a vadembernek. Ő (a patikárius) nem ért a
112  3|          pénzét (nem volt sok), ha ő ült volna a bakon s az ő
113  3|           ő ült volna a bakon s az ő kezében lett volna a gyeplő.
114  3|            ur sejtette, hogy az az ő kocsisa; de most inkább
115  3|     vacsora után is megtette, hogy ő maga felnyergelte a hátilovát
116  3|         felforgatták a pusztát. Az ő szemökben Miska bácsi már
117  3|   Kerezsinek hivták -, hogy amikor ő nincs otthon, tartsa szemmel
118  3|         fiatalabb ember volt, mint ő; elég formás ember is volt,
119  3|        beszélni a nyelves asszony. Ő a világért sem folytatta
120  3|     asztalos megint hebegett, hogy ő nem is; hanem a segédjegyző
121  3|         ugyan a fene sem járt; még ő maga se’ nagyon. Azzal békessége
122  3|           Csak az apám hallgatott. Ő nem vett tudomást a dologról.~ ~-
123  3|             Mindenki apára nézett. Ő csak vállat vont. Nekem
124  3|          seregestül csalják oda az ő fajtájokbeli madarakat,
125  3|          több madara.~ ~Az apám az ő szokott nyugalmával mondta: