Rész

 1  1|         a világban s akit otthon nagyon zavart volna számitásaiban
 2  1|    szándékát, melyre egy idő óta nagyon gyakran gondolt. Sietve
 3  1|       arról, hogy rossz üzlet ez nagyon. A rideg, számitó embert,
 4  1|     leány csak ereklyeként őriz, nagyon is hamar szerte foszlott.
 5  1|    valószinüleg villogó szeme és nagyon csinos bajuszkája van s
 6  1|         csábitással magát valami nagyon megerőltesse.~ ~Lassankint
 7  1| fölöslegesnek tartotta, hogy ezt nagyon titkolja. Mig a szive meg
 8  1|        ajka nem lett volna olyan nagyon piros, arcza halaványsága
 9  1|       ösmerte jóformán mindenki, nagyon régóta nem változik ő már.
10  1|        mumiának.~ ~Az öreg Éliás nagyon elmerült a gesztenyefák
11  1|         Csupa egészség;... erős, nagyon erős;... milyen szerencse!...~ ~
12  1|    Tudtam én azt, rossz üzlet az nagyon...~ ~- Nem arról van szó,
13  1|          Éliáshoz:~ ~- Sok pénz, nagyon sok pénz, de nem is megyünk
14  1|         Éliás nem törődött vele, nagyon elfoglalta ez a dolog. Majd
15  1|    hosszu szakállát.~ ~- Pontos, nagyon pontos. Igazi katona. Rábiznám
16  1|        forgatta szemét, mint aki nagyon meg van hatva és végre hozzákezdett,
17  1|  Barduvay ur, ő tudja legjobban. Nagyon sokkal tartozom neki valami
18  1|      semmit, hanem Éliásnak, aki nagyon közelről volt érdekelve,
19  1|          hogy teljes lehetetlen. Nagyon sokkal tartozom Barduvay
20  1|     egyenes lelkü fiatal katonát nagyon váratlanul érte a csapás
21  1|    alkalmat, hogy eltávozhatott. Nagyon rosszul kezdte magát érezni
22  1|       siratta... Nagy szive volt nagyon, szerencsétlenségre...~ ~
23  1|          is ilyen voltam. Régen, nagyon régen. Leütöttem volna egy
24  1|          hogy másképen gondolta; nagyon hatott rá akkor a halott
25  1|          arczczal végzett valami nagyon sürgős munkát.~ ~Ugy látszott,
26  1|    ablakmélyedésben. A hü szolga nagyon izgatott és sápadt volt;
27  1|    felelhetett volna, átfutotta. Nagyon megijesztette ez a néhány
28  1| elbucsuzott tőle; azt irta, hogy nagyon fontos üzletben utazik.
29  1|          A fiatal leánynak ugyan nagyon kevés élettapasztalata volt
30  2| megváltozott. Még a templomba se nagyon kivánkozott már vasárnaponkint.
31  2|       van. Hm!~ ~Az ilyen kerülő nagyon jól hozzá tud ahhoz szokni,
32  2|  megcsalhatja. Nem azért, mintha nagyon bizott volna benne, hanem,
33  2|  Megitatnám ezt a gebét ott.~ ~- Nagyon jó a viz. Csak tessék befordulni
34  2|     kulcsot a kapu lakatjához?~ ~Nagyon komoly, majdnem komor volt
35  2|          kinyitni a hám ajtaját. Nagyon álmos volt még. A mint a
36  2|      szerint ma este sötét lesz. Nagyon jól van... Még vagy két
37  2|      Kisasszonyt; az egy idő óta nagyon félt tőle. Péter most jóltartotta
38  2|          hasonlit is a két kutya nagyon egymáshoz. Még az asszony
39  3|      vértől és mert mindig olyan nagyon piros volt, hát elnevezték
40  3|          menyasszonya? Szereti-e nagyon?~ ~- Persze, hogy szeret;
41  3|             Persze, hogy szeret; nagyon szeret.~ ~- Nem azt kérdeztem,
42  3|        nélkül mentek tovább; nem nagyon buzdultak a maguk erején,
43  3|       szegényeknek; azután olyan nagyon bus volt, hogy én, meg a
44  3|    mondott az semmit, csak, hogy nagyon boldoggá tennők, ha megválasztanók
45  3|      öreg nemes ugy érezte, hogy nagyon melegszik a szive, meg a
46  4|      egyedül utazni. Egy ur, egy nagyon figyelmes fiatal ember jön
47  4|      Hisz azt tudod ugy is, hogy nagyon szeretlek. Hogy nevetem
48  4|          irj minél előbb; sokat, nagyon sokat...~ ~ ~VI. Sietve
49  4|          bolondot, mert másképen nagyon kedves. Igaz, ő nem jött
50  4|      kell adni neki, ugy-e, hogy nagyon okos ember? Majd te rólad
51  5|          Ha nem lett volna olyan nagyon finom, azt hittem volna,
52  5|          Nem akartam, hogy olyan nagyon gyereknek nézzen s megtoldtam
53  5|              Igen.~ ~- Szép?~ ~- Nagyon szép.~ ~- Szereti?~ ~- Nagyon
54  5|    Nagyon szép.~ ~- Szereti?~ ~- Nagyon szeretem.~ ~Magában susogott.
55  5|          engem is?~ ~- Igen.~ ~- Nagyon?~ ~- Nagyon.~ ~- De én nem
56  5|            Igen.~ ~- Nagyon?~ ~- Nagyon.~ ~- De én nem vagyok szép?~ ~
57  5|     szóltam rajongva, - ön szép, nagyon is szép!~ ~Az asszony felkaczagott.~ ~-
58  5|     arczczal zokogott mellettem. Nagyon meg voltam hatva.~ ~- Jöjjön,
59  5|      csunya, ellenkezőleg, talán nagyon is szép. Hanem akkor valami
60  5|          hangon, melynek rezgése nagyon is elárulta izgatottságát,
61  5| sejttette, hogy az ember fáradt, nagyon fáradt, vagy talán annál
62  5|          nem olyan rossz ő; csak nagyon szerencsétlen!...~ ~Az asszony
63  6|  pillanat megérttette vele, hogy nagyon is korán volt.~ ~Alice végig
64  6|        csodálkozva nézte.~ ~- Ma nagyon szeszélyes. Talán inkább
65  6|     történt.~ ~Önök tudják, hogy nagyon sok bajunk van Tuniszszal,
66  7|          ilyen viharban; Mihály, nagyon félek!~ ~- Hát jól van;
67  7|           A fák közt sötét volt, nagyon nehezen lehetett haladni;
68  8|      másik szép volt. A leánynak nagyon kezdett fájni a szive, odalépett