Rész

 1  1|           estére megkapta a hadnagy ur legujabb váltóját.~ ~ ~ ~
 2  1|            III.~ ~Barduvay, a finom ur, aki sohasem engedett meg
 3  1|        lejáróban voltak s a hadnagy ur prolongálni akart. Ezt most
 4  1|             volna.~ ~- Óh, óh, Ádám ur!... milyen szerencse.~ ~
 5  1|             tetszik; üljön le, Ádám ur.~ ~Az öreg zsidó előhuzott
 6  1|              önnek nem baj az, Ádám ur, de énnekem fáj. Üzlet csak
 7  1|                Hát ugy van az, Ádám ur: az ember mindig jól kell,
 8  1|         üzletet kötni. Az a hadnagy ur rossz, megmondtam én mindjárt.
 9  1|           egyéb semmi. Hallja, Ádám ur? egyéb semmi. Váltótartozás:
10  1|         vannak már rajta. A hadnagy ur jól csinálta a maga dolgát.~ ~
11  1| prolongáljuk?... hm!... Lássa, Ádám ur, igy van az: ha az ember
12  1|             igy van az: ha az ember ur lesz, elszokik tőle, hogy
13  1|         fellengősség.~ ~- A hadnagy ur majd nem köti meg magát.
14  1|         Mivel szolgálhatok, hadnagy ur?~ ~Doborkay azt hitte, hogy
15  1|          arczot vágott.~ ~- Hadnagy ur, baj van. Nem lehet a váltót
16  1|              Itt van éppen Barduvay ur, ő tudja legjobban. Nagyon
17  1|        Mennyivel tartozik a hadnagy ur?~ ~Doborkay intett Éliásnak,
18  1|                 Lehetetlen, hadnagy ur, higyje el, hogy teljes
19  1|         kezdett:~ ~- Jaj, jaj, Ádám ur, hol van az a jó csendes
20  1|            jó csendes esze! Hadnagy ur, az Istenért, ne ránczigálja
21  1|             vegye komolyan, hadnagy ur. Kereskedő ember nem ért
22  1|        Nekem nem tartozik a hadnagy ur magyarázattal, - mondá.~ ~-
23  1|      hagyhatja itt. Talán a hadnagy ur lesz olyan szives?...~ ~
24  1|              Ön azt nem tudja, Ádám ur, mert soha sem igen törődött
25  1|           Nem vagyok én poéta, Ádám ur, se nem az apai vakság csacsog
26  1|    gyönyörtől!...~ ~Ne higyje, Ádám ur, nem halt bele a halandó
27  1|         Ábrahám istene!...»~ ~«Ádám ur, hallgasson ide; egy napon
28  1|          kedvesével! Hallja-e, Ádám ur? a kedvesével ment el!~ ~
29  1|          megláttam... Istenem! Ádám ur. Az első perczben elfogott
30  1|      gyermek rám mosolygott... Ádám ur, ön nem tudja, hogy mi az,
31  1|            a részvétre.~ ~«Oh, Ádám ur! és az a szerencsétlen leány
32  1|     némaságával.~ ~«Nem hinné, Ádám ur, hogy az ember mennyire
33  1|          hivtam...~ ~Jaj, jaj, Ádám ur!... de megvert az Isten!
34  1|         beesve, megkékülve!... Ádám ur, az nem erre a világra való
35  1|        kiabálni:~ ~- Hallja-e, Ádám ur, ez az én leányom! Lefesttettem
36  1|             kemény hangon:~ ~- Ádám ur, Barduvay Ádám! Az a fiu
37  1|          szegény zsidó vagyok, Ádám ur, aki sok megaláztatást szenvedtem
38  1|          élve.~ ~Nem tudom én, Ádám ur, hogy mi az a regény, de
39  1|   töpörödött zsidó, meg egy elegáns ur, akik összeölelkeznek és
40  1|        magát:~ ~- Isten önnel, Ádám ur... milyen szerencse! - mondá,
41  1|          gentleman, a bőkezü, nemes ur, aki egyenlő rangunak tartotta
42  1|             ez, János? Hova ment az ur? - kérdezte ismét.~ ~- Nem
43  1|             magában jött vissza. Az ur elutazott... Én nem tudom,
44  1|          azt állitja, hogy Barduvay ur magával hozta.~ ~A közjegyző
45  1|        Doborkay Endre huszárhadnagy ur irányában, s a hadnagy urat
46  3|           lehetett ráismerni. Finom ur volt, elegáns tetőtől talpig,
47  3|             Mikor az előkelő doktor ur elment, megint meghajtotta
48  3|          zsalu mögül, hogy a doktor ur nagy beszédben van az édes
49  3|             kezet fogott.~ ~Az öreg ur elfojtott egy nehéz sóhajtást
50  3|          Bizzék az Istenben, doktor ur.~ ~Az pedig felkelt a székéről
51  3|        követet küldeni a «nagyságos ur»-hoz, akinél együtt volt
52  3|            teszek meg! A tekintetes ur meg nem szólott egy szót
53  3|             mondja meg a tekintetes ur, hogy szeretjük-e hát a
54  3|        könyek nélkül.~ ~A képviselő ur csak most vette észre, hogy
55  4|           fogok egyedül utazni. Egy ur, egy nagyon figyelmes fiatal
56  6|     nemzetközi társaság volt. Félig ur, félig kalandor valamennyi,
57  6|            a franczia karján. Duval ur volt az egyetlen, aki elemében