Rész

 1  1|            kikaczagtuk egymást!... Te bolondos apa, ugy-e szebb
 2  1|       hozzá, mint egy eszelős:~ ~- Te menyországom, te aranyos
 3  1|      eszelős:~ ~- Te menyországom, te aranyos leányom!... Hogy
 4  1|              Hogy megölt a szived, te rózsaszála apádnak, te angyal!...~ ~
 5  1|             te rózsaszála apádnak, te angyal!...~ ~Azután anélkül,
 6  1|            Barduvay Ádám! Az a fiu te vagy!...~ ~ ~
 7  1|           az anyám és én...~ ~- És te unokám vagy! - sóhajtott
 8  1|         voltál hát védőm, oktatóm; te tettél azzá, ami vagyok,
 9  1|           tettél azzá, ami vagyok, te nélküled semmi se lennék.~ ~-
10  1|            szabad szeretnem...~ ~- Te szegény öreg ember...~ ~-
11  1|         Szabó Pál meghalt, mielőtt te férfi lettél volna.~ ~-
12  1|     Doborkay apja?!... ~- Ő volt a te apád. Mikor az imént Doborkay
13  1|           és reád kiáltottam, hogy te öld meg.~ ~- Az apám fiát,
14  1|           nem tudom, mit beszélek. Te férfi vagy és okos; te tudod,
15  1|             Te férfi vagy és okos; te tudod, mit csinálj. Nem
16  1|      számodra, felment a terhekre; te ugy maradtál, mint az ujjam;
17  1|      kerested a kenyeredet.~ ~- De te könnyitetted meg nekem azt
18  1|          is. Jól neveltél engem; a te iskolád volt az, hogy számtannak
19  1|            lesztek velem elégedve, te is, meg ő is.~ ~Rámutatott
20  1| fejcsóválva dörmögött magában:~ ~- Te is, meg ő is. Mit érthetett
21  1|        tetszik, abban megnyughatol te is!...~ ~És visszaindult
22  2|           majd meglásd, megszokod; te is elfelejted ami volt,
23  2|            a szent; megyek is már, te csak maradj, szivem; aludj,
24  4|           Ime, közüle nehány:~ ~I. Te zsarnokom! Te drágám!~ ~
25  4|         nehány:~ ~I. Te zsarnokom! Te drágám!~ ~Elhiszed-e most
26  4|            tart örökké semmi sem.» Te?! Te hagyhatnál el valaha
27  4|            örökké semmi sem.» Te?! Te hagyhatnál el valaha engem?!...
28  4|       verése. Behunyom a szememet, te drágám, hogy jobban lássalak;
29  4|                    II. Én bolondom te! Hát neked ujra, meg ujra
30  4|             legyen. Tudd meg tehát te édes, hogy mind azt a sok
31  4|           hát jól van, elkárhozom. Te veled! Te érted! Most már
32  4|         van, elkárhozom. Te veled! Te érted! Most már tudod te
33  4|           Te érted! Most már tudod te is, hogy mindenem vagy;
34  4|      többet, mert sietnem kell. De te vagy és te maradsz örökké
35  4|        sietnem kell. De te vagy és te maradsz örökké az egyetlen
36  4|          dehogy is semmi!~ ~Hiszen te itt maradsz! Te nélküled
37  4|             Hiszen te itt maradsz! Te nélküled fogok elmenni.~ ~
38  4|   szeretnék örömömben...~ ~De nem! Te itt maradsz! mit ér igy
39  4|          Arról, amiket irni fogsz. Te csunya! De előre megmondom,
40  4|        hogy rá sem hallgatok. Csak te vagy nekem a drága, a minden.
41  4|        ahol ugy szeretsz csókolni. Te bolondos! irj minél előbb;
42  4|            nagyon okos ember? Majd te rólad is fogunk beszélni.
43  4|           minden szavunkra.~ ~Csak te ne irj, drágám!~ ~- ~ ~VIII.
44  5|        halni. De nem halok meg, ha te szeretni fogsz, mint a nővéredet.~ ~
45  5|        térdre, az asszony elé.~ ~- Te vagy az!... hát csakugyan
46  5|          vagy az!... hát csakugyan te vagy!... Eljöttél ide, a
47  5|           kiért elhagytalak téged, te százszorta szebb, te százezerszerte
48  5|        téged, te százszorta szebb, te százezerszerte jobb! Gazember
49  5|          angyalokért elfogadnom... Te angyal! te Isten!~ ~Mint
50  5|           elfogadnom... Te angyal! te Isten!~ ~Mint a vonagló
51  5|         legyek én megint a tied, a te hü, a te jó feleséged. Hozd
52  5|          megint a tied, a te hü, a te jó feleséged. Hozd el magaddal
53  5|           meg hát! Vagy nem kell a te hü kis feleséged?~ ~A nagy
54  7|      gyermekem apját, eltartóját?! Te kutya! te kigyó!... Ugy-e,
55  7|             eltartóját?! Te kutya! te kigyó!... Ugy-e, most itt
56  8|            kezét.~ ~- Gyere velem! te az enyém vagy!...~ ~A másik
57  8|            leány kaczagott.~ ~- Oh te! hát elhitted? Csak ijesztgettelek. -