Rész

 1  1|     szentről. Nem meddő imádsággal, hanem praktikus utakon segitett
 2  1|       ugrott a nyakába, mint eddig, hanem lesütötte előtte a szemét.~ ~
 3  1|         kézcsók egyszerre elmaradt, hanem ehelyett a gyámapa a leányka
 4  1|         ágon maradt kis örökségről, hanem az már uszott; a nemes Doborkayak
 5  1|      mutatott, - feledékeny, álmos; hanem itt van a könyv, mindjárt
 6  1|        leirhatja veszteségszámlára, hanem azért mégsem prolongálunk.~ ~
 7  1|    látogatója; mi szükség van arra? Hanem azért azt hitte, hogy 
 8  1|             nem is szólt  semmit, hanem Éliásnak, aki nagyon közelről
 9  1|            már nem volt többé szép, hanem öreg és ránczosképü. Egy
10  1|         mamám? Elment, kis leányom, hanem majd visszajön; itt küldi
11  1|       jutott eszébe, hogy sürgesse, hanem csak hallgatta néma figyelemmel.
12  1|     összeesni: akkor megátkoztam... Hanem a másik perczben, mikor
13  1|          csak egy pillanatig kinos, hanem elgyötröm élve.~ ~Nem tudom
14  1|           mert mindig  gondoltam. Hanem ezt a tervet nem magamtól
15  1|             nem a fátyolos arczkép, hanem az az ölelés, az a zokogás,
16  1|          már az a szép fiatal test, hanem egy eleven liliom, melynek
17  1|           megtudta, hogy nincs itt, hanem valami urak turkálnak fent
18  1|         órától fogva nincs többé.~ ~Hanem egyet még ő sem tudott meg
19  2|       megbolondul, mikor szerelmes. Hanem amint bekötötte a fejét,
20  2|          nagyon bizott volna benne, hanem, mert azt hitte egyszerü
21  2|        megkérdezem holnap okosan.~ ~Hanem másnapra már kiment az eszéből.
22  2|          meg, a mire szüksége volt, hanem a helyett talált egy kulcsot.
23  2|       feleségére alig mert ránézni, hanem Kisasszonyt mindig iszonyuan
24  2|         házhoz ért, nem nyitott be, hanem előbb körüljárta a sövényt.
25  2|      hazulról. Jól van. Hát elment. Hanem ma megcserélte a kutyákat.
26  3|         liliomarczu uri kisasszony, hanem piros pozsgás kis parasztleány,
27  3|           kikaparta volna a szemét, hanem a szép kis szöszke gyerkőczöt
28  3|        szedték a virágot a réteken. Hanem a leány csak megmaradt akkor
29  3|         olyannak képzelni, amilyen, hanem ha rágondolt, akkor mindig
30  3|           megijedt. Neki nem szólt, hanem az apjának. «Férjhez kell
31  3|              A «pipacs» nem felelt, hanem ő kérdezett:~ ~- Mikor házasodik?~ ~-
32  3|                  Nem azt kérdeztem, hanem hogy maga szereti-e?~ ~A «
33  3|            vagy nem szóltak semmit, hanem a vállukat vonták.~ ~Végre
34  3|       ténsur! már azt nem engedjük! hanem az szent, hogy sose láttam
35  3|              Dehogy mondta, dehogy! hanem lehet már azt tudni. Alig,
36  3|            Az öreg ember nem szólt, hanem elkezdett zokogni, némán,
37  4|             az rettenetes volna?!~ ~Hanem majd irunk egymásnak. Sokat,
38  4|           két hete, hogy nem irtam, hanem ezentul ha törik, ha szakad,
39  4|   előbb-utóbb kinevesse. Nem ön őt, hanem ő önt.~ ~Ami engem illet,
40  5|       törődtem többet az ibolyával, hanem azt kérdeztem magamtól ijedten,
41  5|            való ön, hogy meghaljon, hanem hogy éljen.~ ~- Honnan tudja?!...
42  5|        susogta sóhajtva: «gyermekhanem egy kicsit mintha jobban
43  5| ellenkezőleg, talán nagyon is szép. Hanem akkor valami titka van.~ ~
44  6|               szeszélyes és ideges, hanem azért szép és én imádom.~ ~-
45  6|          más is olvashatta volna.~ ~Hanem azért, mikor az unokaöcscse
46  6|            nem vette el az asszony, hanem egyszerüen kiütötte a kezéből.
47  6|       csakugyan nem lehetett látni, hanem Warwickné a fedélzeten volt.
48  6|          jól, nem vagyok én mozlim, hanem angol, a nevem Brown. Ugy
49  6|         csak tigrist meg oroszlánt. Hanem most ülj fel hamar erre
50  6|            keresték a magyarázatot, hanem a matrózok közt teljes volt
51  7|            nem sok kárt tett benne, hanem az iszonyu vád csaknem kirántotta
52  8|             Majd megtudod, apám.»~ ~Hanem azontul a hajnal ott találta,
53  9|             legdrágább kincsetekbe, hanem bevonult házatokba diadalmas
54  9|         kimerülés a játszadozásban. Hanem reggelre megjött a láz,
55  9|              ami urrá lesz fölötte, hanem a kétségbeesés is.~ ~A Zsibói
56  9|      meghallotta. Nem a szánakozás, hanem a rémület szállotta meg
57  9|    kötelességök gyülölni egymást.~ ~Hanem a temetőben attól fogva
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License