Rész

 1  1|             vette körül; jól bántak vele, mert jól fizettek érte. -
 2  1|          nevét bankóra és megfizeti vele az emberek csodálatát, meg
 3  1|      Megirta neki, hogy ne törődjék vele, ha az a tisztecske nem
 4  1|           csókolta meg. Nem is bánt vele többé ugy, mint gyermekkel
 5  1|            üdülni.~ ~Tisztában volt vele, hogy mindez miért van.
 6  1|            idő alatt tisztában volt vele, hogy tudni is fogja. Az
 7  1|      levélben, de azért nem sietett vele, hogy olvassa. Egyedül volt,
 8  1|      csengettek. Éliás nem törődött vele, nagyon elfoglalta ez a
 9  1|             hogy négyszem közt akar vele lenni, de igy nem tehette,
10  1|           gyalázatos még dicsekszik vele! Szavakat keresett, amelyekkel
11  1|              Bella tán nem törődnék vele, mert hisz’ e tekintetben
12  1|          most már magamnak tartozom vele, hogy tisztázva legyek s
13  1|            józan ész. Egyedül akart vele maradni és rögtön készen
14  1|            egy széket és megkinálta vele Barduvayt. Ő maga nem ült
15  1|          vérpiros szája; nem tudott vele sirni, csak kaczagni...
16  1|         neveltem okosan, játszottam vele, mint egy pesztonka, hazaszaladtam
17  1|   szeme-szája kiván, hogy el tudjam vele feledtetni, hogy magába
18  1|         mert soha sem igen törődött vele. - Látott ön már valaha
19  1|             egy napon megfojttassam vele a saját édesapját?!...»~ ~
20  1|          forgó czimeréért. Ugy volt vele, mint az egészséggel, amit
21  1|        Bármily szigoruan bántak ott vele, az öreg ember mindig tudta
22  1|           fiókját és olvastassa fel vele a felül levő pecsétes levelet.~ ~
23  1|          miután az, akinek tartozom vele, azt állitja, hogy Barduvay
24  2|      Füttyentett Urfinak s elindult vele a falu felé. De csak a sarokig
25  2|        faluba. Elindult. Akkor jött vele szemközt lóháton az erdész.
26  2|             megsimogatta, enyelgett vele. Fél óra mulva a régi jó
27  3|         annak örült, hogy kötekedik vele. A két gyermek játszva kergette
28  3|           meg a dolog, nem törődött vele. Ő csak azért maradt ott
29  3|   szorongatott, hogy őt ijesztgesse vele.~ ~Az öreg megcsóválta a
30  3|         Rácska, ha boldoggá tehetné vele a kisasszonyt.~ ~Az öreg
31  4|         hogy menjek. Még sem szabad vele ellenkeznem. Még megsejtené
32  4|   passziánszozni!~ ~Addig is, isten vele, édes, jó barátom. Gondoljon
33  5|      szeretője van s itt találkozik vele, ebben a viskóban, messze
34  5|              dadogta, - nem törődöm vele.~ ~Azután megmozdult s előre
35  6|          esze volna, igy tett volna vele. - És összetépte az irást,
36  6|         mint egy gyermekkel. Porolt vele és leszidta, hogy csupa
37  6|      következő pillanat megérttette vele, hogy nagyon is korán volt.~ ~
38  6|         rajta semmit. Épp’ igy volt vele mindenki, akit valami rendes
39  6|               Azóta már találkoztam vele egyszer valami tengeri fürdőhelyen.
40  7|            jó oka rá, hogy törődjék vele. Csak most, hogy a férjéért
41  8| szenvedélyes volt a leány, nem birt vele senki. A hogy belebódult
42  8|             mint a legény elkészült vele, egy nagy szürke felleg
43  9|          ott voltak, együtt mondták vele a Miatyánkot, ahogy minden