Rész

 1  1|      összeget meg zsebre tette maga. Az öreg Éliás volt a mestere,
 2  1|       a kezéből, hát menjen el maga hozzá, a váltót pedig hozza
 3  1|    hallgatott és megcsinálta a maga sakkhuzását. Átalakitotta
 4  1|        De azért, anélkül, hogy maga is észrevette volna, egész
 5  1|    kilehelt és hogy nem érzett maga mellett semmi vetélytársat.
 6  1|  követelte a kettős emberből a maga részét, mint az a másik,
 7  1|       akire Bellát rábizhassa: maga nyitotta ki ajtaját leghalálosabb
 8  1|        nézzen ki egy kicsit. Ő maga nem mozdult, de azért kiváncsian
 9  1|  előhuzott egy szalmaszéket és maga is leült. Illőnek látta
10  1|      hadnagy ur jól csinálta a maga dolgát.~ ~Barduvay elgondolkodott.
11  1|     kezét.~ ~- Nem fog attól a maga feje fájni, de még az enyém
12  1|        esett volna.~ ~- Tudom. Maga szeret engem, öreg Éliás.
13  1|         De ez nem üzlet; ehhez maga nem ért.~ ~- Jól van, jól;
14  1|    aranyozott kerete fénylett, maga a kép sürü fátyollal volt
15  1|          Az öreg ember betette maga után az ajtót és mintha
16  1|   megkinálta vele Barduvayt. Ő maga nem ült le; belekapaszkodott
17  1|        szobában. Barduvay Ádám maga mellé huzta az öreget:~ ~-
18  1|        senkire nem szorulva, a maga erejéből érjen el mindent.
19  1| megvannak anyagi kérdésekben a maga szabadságai, de ezek miatt
20  1|     veszélybe döntheti, mert a maga ereje nem biztosithatja
21  1|        mindig élénkebben látta maga előtt azt a fátyolos képet,
22  1|    Bellának.~ ~A fiatal leány, maga sem tudta miért, remegni
23  1|       Doborkay lesujtva bámult maga elé, egy szót sem értett
24  2|       volt. Mikor este elment, maga zárta be mindig. Az asszony
25  2|      erdész meg szokta tenni a maga heti körutját. Még feltünik
26  2|    utána. A szobaajtót bezárta maga után s fenhangon Urfit szólitotta.
27  3|         akkor mindig ugy látta maga előtt, rakonczátlanul szaladgálva
28  3|      azt kérdeztem, hanem hogy maga szereti-e?~ ~A «pipacs»
29  3|   Hallja, Kondor, miről beszél maga?~ ~Az öreg paraszt hunyoritott
30  3|      hangot adni, félt a saját maga gyengeségétől, pedig nem
31  4|        meg, hogy ne irjon. Oh, maga Don Juan! Csakugyan igaz?!
32  6|        akkor legalább élvezzen maga is. Holnap utazunk. Megengedem,
33  6| Megengedem, hogy a költségeket maga viselje.~ ~És másnap kizakatolt
34  6|        amelyiknek már megvan a maga foglalatja. A madridi megpróbálta
35  6|      volt, üldözőm elsütötte a maga pisztolyát s lovam összerogyott.~ ~
36  7|      Mihály, Szikra jobb, mint maga, ő még szeret minket.~ ~
37  8|     megdöbbent, mikor a leányt maga előtt látta és eleresztette
38  8|       halász sikoltást hallott maga mögött s mikor hátrafordult,