Rész

 1  1| gyarapszik minden a keze alatt és ami fő: talpig becsületes. Szoros,
 2  1|         át neki egész vagyonát, - ami legnagyobbrészt készpénzből
 3  1|         Nem fogok sujtani késsel, ami csak egy pillanatig kinos,
 4  1|          oktatóm; te tettél azzá, ami vagyok, te nélküled semmi
 5  1|        önmagában találta meg azt, ami munkára, küzdésre buzditotta,
 6  1|        valóságos gyámság volt az, ami alatt tudtán kivül állott.
 7  1|      szorgalmának jutalma legyen, ami mindenekfölött emelte benne
 8  1|        rendithetetlen önbizalmat, ami pedig már magában is annyi,
 9  1|         lemondott érte mindenről, ami zaklatott életének vigasztalása
10  1|        legyen csak ő megelégedve; ami neki tetszik, abban megnyughatol
11  1|         volna attól a látványtól, ami a csipkefüggönyön át tündéri
12  2|           vagy negyven esztendős, ami parasztban már éppen nem
13  2|       megszokod; te is elfelejted ami volt, én is: boldogok leszünk.»~ ~-
14  3|    általános müveltségü ember, de ami mind nem volt a «pipacs»-
15  3|    mindenkivel. Valamire gondolt, ami megnyugvással töltötte el
16  4|         kietlenségben való halál, ami kérlelhetetlenül mutogatja
17  4|  semmisitsd meg minden emlékemet, ami nálad van. Ő megérkezett
18  4|         Nem ön őt, hanem ő önt.~ ~Ami engem illet, igazán nem
19  5|          fekete kendő volt rajta, ami betakarta a fejét is, ugy,
20  5|           rajtam valaminek lenni, ami megnyugtatta és lecsillapitotta.
21  5|           semhogy azzal törődjék, ami mögötte történik. Jó nevelésü
22  5|          az aranysárga hajfürtöt, ami az asszony barna köpenyegére
23  5|          eltünt a lelki furdalás, ami eleinte megszállott s pokoli
24  5|         mindentől és mindenkitől, ami, vagy aki veszélyes lehetne
25  6|         világot és ért mindenhez, ami a férfiut erre a névre méltóvá
26  6|       tőle az arczából valami. De ami látszott, az vetekedett
27  7|            Ne tudjon senki arról, ami örökké fáj és amin ugy sem
28  8|        van jól. Okos leány vagy s ami a gyereket illeti...~ ~A
29  8|         előtted s az a bünhődése, ami a boldogsága lehetett volna:
30  9|     gyermek. Az a kis bágyadtság, ami gyöngéd tagjaikat ellankasztotta,
31  9|         elől a menekülés utját.~ ~Ami azután következett, az a
32  9|   Vegyetek el az anyától mindent, ami boldoggá tette az életben;
33  9|         és nemcsak a fájdalom az; ami urrá lesz fölötte, hanem
34  9|     történik a világon azonkivül, ami az ő lelkét ugy összefacsarja?~ ~
35  9|          Adjátok meg az Istennek, ami az Istené!» - már pedig