Rész

 1  1|        czélomat gyámod előtt. Boldog vagyok, hogy bizol bennem és kérve-kérlek,
 2  1|             lábak,... hehe!... nehéz vagyok már.»~ ~Barduvay megelégelte
 3  1|          üzlet, - én pedig kereskedő vagyok.~ ~Egészen belepirult a
 4  1|           meg kell nézni; öreg ember vagyok; - kaczagott hozzá és a
 5  1|         hitte, ugy-e, hogy könnyelmü vagyok, aki aláástam jövőmet s
 6  1|            bolondos apa, ugy-e szebb vagyok igy? Hát mért nem emelsz
 7  1|             szép zsidó leányt.~ ~Nem vagyok én poéta, Ádám ur, se nem
 8  1|            Én csak egy szegény zsidó vagyok, Ádám ur, aki sok megaláztatást
 9  1|               Hiszem, hogy az unokád vagyok, hiszek mindent!...~ ~A
10  1|         oktatóm; te tettél azzá, ami vagyok, te nélküled semmi se lennék.~ ~-
11  1|        szegény öreg ember...~ ~- Nem vagyok már szegény, hiszen megöleltél.
12  1|               Zavart eszü öreg ember vagyok, nem tudom, mit beszélek.
13  1|            akarok én, aki csak olyan vagyok, mint egy magányos fa a
14  3|           mosolygott: «Hát nem szebb vagyok igy, doktor bácsi?»~ ~Egyszer
15  4|            Ah istenem! olyan szomoru vagyok, pedig örülnöm kellene.
16  4|        Szentem! aranyom! Három napja vagyok itt s csak most irok először.
17  4|           szabad perczem. Este ki is vagyok fáradva, ugy, hogy alig
18  5|        észrevette, hogy mennyire meg vagyok indulva. Megfogta a kezemet
19  5|            majdnem éj idején egyedül vagyok egy szép asszonynyal.~ ~-
20  5|         magáét. Kivallatott, hogy ki vagyok, mit csinálok; hány esztendős
21  5|             csinálok; hány esztendős vagyok. Nem akartam, hogy olyan
22  5|                Nagyon.~ ~- De én nem vagyok szép?~ ~Valami végtelen
23  5|             abban a kedélyállapotban vagyok, amelyben nyulat lehet az
24  5| izgatottságát, igy szólt:~ ~- Idegen vagyok, uram, nem lenne szives
25  5|             locs-pocsban.~ ~Bizonyos vagyok benne, hogyha véletlenül
26  5|            jobb! Gazember voltam, az vagyok most is!... s neked köszönöm,
27  6|               feledi, hogy nagynénje vagyok. Különben is tudnom kellene
28  6|            én még mindig csak akárki vagyok neked, Alice?~ ~Még eddig
29  6|         Egyébiránt nézz meg jól, nem vagyok én mozlim, hanem angol,
30  7|           kérdezték belülről.~ ~- Én vagyok, Mihály; merre van az uram?!~ ~
31  7|            kigyó!... Ugy-e, most itt vagyok, azt gondolod, hogy a tiéd
32  7|            azt gondolod, hogy a tiéd vagyok; nincs aki elvegye tőled
33  7|            haza szépen, olyan fáradt vagyok.~ ~És odaadta a gyermeket
34  8|            Gyermek vagy!...~ ~- Anya vagyok!...~ ~A legény összerezzent,