Rész

 1  1|         Hogy is hivják csak? ahán, Doborkay! - Doborkay, Doborkay, -
 2  1|            csak? ahán, Doborkay! - Doborkay, Doborkay, - mormogta magában, -
 3  1|        ahán, Doborkay! - Doborkay, Doborkay, - mormogta magában, - itt
 4  1|           azonnal megmondom; tehát Doborkay Endre, huszárhadnagy, régi
 5  1|                               V.~ ~Doborkay Endre huszonöt éves volt.
 6  1|        szolgálhatok, hadnagy ur?~ ~Doborkay azt hitte, hogy minél kevesebb
 7  1|        volt előtte, azt nézegette. Doborkay ezer mértföldre kivánta
 8  1|       buzgalommal számolt valamit. Doborkay nem tudta eléggé elpalástolni
 9  1|           tartozik a hadnagy ur?~ ~Doborkay intett Éliásnak, hogy hallgasson.
10  1|         tiszt akkora adósságot?»~ ~Doborkay kitalálta. - Meg fogom fizetni, -
11  1|            terminus, - mormogta.~ ~Doborkay hozzá fordult.~ ~- Nos tehát,
12  1|         tartozom Barduvay urnak.~ ~Doborkay félig tréfásan, de nem minden
13  1| boldogságának utjába mert állni.~ ~Doborkay Endre megdöbbent és nagy
14  1|           már másnak igértem.~ ~Ha Doborkay nem lett volna annyira meglepetve,
15  1|               kérdezte gunyosan.~ ~Doborkay a kardjához kapott: Köszönje
16  1|            ember nem vehet nőül.~ ~Doborkay közbe akart szólni, de Barduvay
17  1|           vonatkozik rám, - felelt Doborkay. - Tisztelem az ön aggodalmait
18  1|      csodálkozva.~ ~- Igaza van, a Doborkay név ma már nem jelent mást,
19  1|      nemességet. De az én apám nem Doborkay volt.~ ~Barduvay és Éliás
20  1|            nem tudják, - folytatta Doborkay, - hogy én az édes anyám
21  1|           egészen uj volt előttök. Doborkay csaknem elérzékenyedve fejezte
22  1|          okozhatta ezt a kitörést? Doborkay megrendülve szólt:~ ~- Megfoghatatlan!
23  1|            lesz olyan szives?...~ ~Doborkay kész örömmel ragadta meg
24  1|        volna.~ ~- Szabó Pál!?... A Doborkay apja?!... ~- Ő volt a te
25  1|            te apád. Mikor az imént Doborkay Endre kimondta a nevét,
26  1|     megmagyarázta neki a dolgot.~ ~Doborkay későn tudta meg, hogy Bella
27  1|            egy pillanatra, - szólt Doborkay, - mielőtt hozzákezdene,
28  1|      gyöngéd érzelemmel viseltetik Doborkay Endre huszárhadnagy ur irányában,
29  1|       átölelték egymást és sirtak. Doborkay lesujtva bámult maga elé,