Rész

 1  1|            mint egy akrobata s nem igen látszott rajta, hogy már
 2  1|       fordult. Felesleges szót nem igen beszélt s miután tudták,
 3  1|         zavar az utczai lárma.~ ~- Igen, a hogy tetszik; üljön le,
 4  1|        mindig; oktatott, védett... igen, hiába huzódik, sokat köszönhetek
 5  1|   bejöhet-e? Barduvay felelt neki: igen. És mialatt a szolgáló nagy
 6  1|             Ádám ur, mert soha sem igen törődött vele. - Látott
 7  2|             boldogok leszünk.»~ ~- Igen, mikor még kend sem lesz
 8  2|         egyszer meg volt. Ezen nem igen lehetett változtatni, bele
 9  2|            még az erdő. A bogár se igen mozgott. Csak a levegő nagyszerü
10  2|            sürgette a menyecskét: «Igen, igen; világitson csak a
11  2|      sürgette a menyecskét: «Igen, igen; világitson csak a lovamig.»~ ~
12  3|        csak a régi. Faluhelyen nem igen változnak az emberek; a
13  3|         ügyén.~ ~A «pipacs»-ot nem igen lepte meg a dolog, nem törődött
14  3| nyárfalevél.~ ~- Köszönöm alássan; igen, hát nem mondtam? Megházasodom.~ ~-
15  3|            férfi azt felelte, hogy igen és mosolygott hozzá. A «
16  4|            kétség a szivedben?! Ha igen, akkor gyere és ölj meg,
17  4|          megteszed, a mire kérlek? Igen, igen! a nyugalmamért.~ ~
18  4|    megteszed, a mire kérlek? Igen, igen! a nyugalmamért.~ ~Majd
19  5|             Hát nővére is van?~ ~- Igen.~ ~- Szép?~ ~- Nagyon szép.~ ~-
20  5|       Fog-e szeretni engem is?~ ~- Igen.~ ~- Nagyon?~ ~- Nagyon.~ ~-
21  5|          kaczérságot akkor még nem igen ösmertem.~ ~- Oh, ne gondolja, -
22  6|            hogy haza kergetem.~ ~- Igen. Innen. A Csendes óczeán
23  7|     megnézni, - szólt a férfi.~ ~- Igen, igen, nézzük meg, Mihály.
24  7|           szólt a férfi.~ ~- Igen, igen, nézzük meg, Mihály. Az
25  7|         becsületes nőnek.~ ~Nem is igen látták azóta egymást. Mihály
26  7|           én onnan elindultam.~ ~- Igen.~ ~- Akkor az élő Istenre