Rész

 1  3|                                  PIPACS KISASSZONY.~ ~Gömbölyü kis
 2  3|          elfogytak egészen. Ha a pipacs kérdezősködött róla, azt
 3  3|       irhatna néha. Szegény kis «pipacs» egyre pirosabb lett a levél
 4  3|   megkerült a szőke gyerkőcz. A «pipacs» valamit himzett a varróasztalnál,
 5  3|       betü: «Dr.»~ ~Szegény kis «pipacs» érezte, hogy még a homloka
 6  3|      nagysád» az egész ember. A «pipacs»-nak olyan rosszul esett,
 7  3|         kiabálta: «Hol vagy, kis pipacs? merre jársz, kis pipacs?»~ ~
 8  3|         pipacs? merre jársz, kis pipacs?»~ ~Pedig a leány érezte,
 9  3|         nem szólitja őt most is «pipacs»-nak, mikor mindenkitől
10  3|         kaczag rajta, hogy ő, a «pipacs», felsivalkodik a nagy fájdalomtól.~ ~
11  3|    Összecsapta a kezét, amint a «pipacs»-ot meglátta: «Nini, milyen
12  3| kisasszony lett már belőle!»~ ~A pipacs mosolygott: «Hát nem szebb
13  3|     pedig lementek a kertbe s a «pipacs» megmutatta virágait, a
14  3|          de ami mind nem volt a «pipacs»-nak való, aki azt kérdezte
15  3|          véletlenül tudta meg a «pipacs».~ ~A szobája ablaka a kerti
16  3|         lenditsen az ügyén.~ ~A «pipacs»-ot nem igen lepte meg a
17  3|       Gratulálok öcsém!~ ~A kis «pipacs» megkapaszkodott az ablakpárkányában,
18  3|     Szegény kis leányom!...~ ~A «pipacs» nem sóhajtott. Ő csak nézett
19  3|        volt szerencséje, csak a «pipacs» volt odahaza.~ ~Halvány
20  3|        penészvirág lesz ebből a «pipacs»-ból.»~ ~Azután megfogta
21  3|         az idén a csicsóka?~ ~A «pipacs» nem felelt, hanem ő kérdezett:~ ~-
22  3|        hogy maga szereti-e?~ ~A «pipacs» lázas mohósággal nézte
23  3|          és mosolygott hozzá. A «pipacs» arra vette, hogy a boldogságtól
24  3|          után és szerepelhet; a «pipacs» azt gondolta, hogy csak
25  3|         nagysága hol van?~ ~- A «pipacs?»... kint van a temetőben.~ ~-