Rész

 1  1|  fejlett teste, lelke.~ ~De a szegény kis árvának nem sok fogalma
 2  1|       Azt kell hinnem, hogy a szegény öreg megzavarodott. Milyen
 3  1|       de hallgattam róla... A szegény megcsalt leány utóljára
 4  1|      és odament Éliás mögé. A szegény öregnek mozgott a szája,
 5  1|       felelt.~ ~- Én csak egy szegény zsidó vagyok, Ádám ur, aki
 6  1|      és otthon elmondta, hogy szegény felesége meghalt, a gyermeket
 7  1|    szabad szeretnem...~ ~- Te szegény öreg ember...~ ~- Nem vagyok
 8  1|   ember...~ ~- Nem vagyok már szegény, hiszen megöleltél. Azt
 9  2|     azonban már eltüntek.~ ~A szegény kerülőt annál inkább bántotta
10  3|      azért csak irhatna néha. Szegény kis «pipacs» egyre pirosabb
11  3| előtte ez a két betü: «Dr.»~ ~Szegény kis «pipacs» érezte, hogy
12  3|       ezt gondolta hozzá:~ ~- Szegény kis leányom!...~ ~A «pipacs»
13  3|      szomorunak látszott.~ ~- Szegény apa!...~ ~Doktor Kanócz,
14  5|     székek és padok voltak. A szegény asszonyka fáradt volt és
15  5|     feje köré.~ ~Mellette két szegény kis gyermek ült a földön;
16  6|     szobor jéghidegségével. A szegény Brown nem tehetett róla,
17  6|     az ideges kis ajkról.~ ~A szegény angol most már csakugyan
18  7|        engedelmeskedett, mert szegény öreg szüleit boldognak akarta
19  8|       csak fonnyadtabb lett a szegény bimbó.~ ~Utoljára feljött
20  9|         Mamuska, segits!»~ ~A szegény szenvedő ajak nem nyilik