Rész

 1  1|          leányomat olyan boldognak láttam általa, mikor ott gőgicséltek,
 2  1|           hogy legfőbb ideje volt; láttam, amint egy puskát elrejtett,
 3  1|            is. Csak a csábitó fiát láttam benne akkor, aki mellett
 4  3|          hanem az szent, hogy sose láttam ilyen karakteres embert!
 5  5|         gondviselés hozott ide!... Láttam, hogy az asszony majdnem
 6  5|     lecsuszott a kendő. Csak ekkor láttam, hogy milyen. Halvány, érdekes
 7  5|            ön meghaljon!~ ~Sohasem láttam még asszonyt ugy nézni,
 8  5|           Amig a tovarobogó kocsit láttam, utána néztem. Ablakából
 9  5|      elment mellettem; csak annyit láttam, hogy egy nő volt, sötét
10  5|   csörditett, hirtelen magam előtt láttam azt az aranysárga hajfürtöt,
11  5|           a magam kocsiját is, már láttam a halvány lámpafénynél,
12  5|          akit nem ismerek, sohasem láttam, akinek most talán valami
13  5|        menekülni akarna tőle!...~ ~Láttam a szobát, láttam az egyszerü,
14  5|        tőle!...~ ~Láttam a szobát, láttam az egyszerü, fehér falakat,
15  5|    pitvarhoz. Koromsötét volt, nem láttam semmit, csak nehéz szuszogása,
16  5|       ember, akinek egy vonását se láttam, lezuhant a földre, mintha
17  6| elkóboroltam, egy magányos beduint láttam felém közeledni. Mögötte
18  6|     valóságosan elkergetett. Pedig láttam, hogy vérzik és segiteni
19  6|       bizonyos, hogy fürdés közben láttam balkarján a sebhelyet, melynek