Rész

 1  1|           nem ugrott a nyakába, mint eddig, hanem lesütötte előtte
 2  1|       szebbnek látja az életet, mint eddig akárhol. Csodálkozott, hogy
 3  1|       dolgokat is észrevesz, amikkel eddig sohasem törődött; gyámleányától
 4  1|           megszünik az akadály, mely eddig kötelességemmé tette, hogy
 5  1|              csakhogy pör alatt volt eddig. Most megnyertem a pört.~ ~-
 6  1|         végre Barduvay, akit az öreg eddig alig vett észre.~ ~Éliás
 7  1|            fogva nem a régi többé.~ ~Eddig nem adott semmit a nemességére.
 8  1|              mindent. Könnyü volt az eddig. Egyedül állott a világon;
 9  1|          ennek. Egy öreg ember, akit eddig csupán az «üzlet» kötött
10  1|           csupa képzelődés, hogy egy eddig semmibe sem vett kéz őrködött
11  1|        megaláztatást.~ ~Akármit telt eddig, jól ügyelt, hogy hozzáférhetetlen
12  1|       titoknak jutott tudatára, mely eddig is, mint egy Damokles-kard
13  2| toronymagasságu fát növeljen belőle. Eddig eszébe sem jutott, hogy
14  2|             előbb-utóbb; csuda, hogy eddig is nem szólott. Reggel mindig
15  3|        támogatná, amilyen a «bácsi». Eddig nem gondolt rá, uj keletü
16  3|          áldásos munkát, ahogy tette eddig is a faluban mindenkivel.
17  6|           vagyok neked, Alice?~ ~Még eddig sohase merte tegezni. Most,
18  7|            egyik mélyedésre, mely az eddig követett nyomhoz jobban