Rész

 1  1|           ki sem látszanak tömött hosszu szakálla közül s a homloka
 2  1|   veséjébe látni, megtanitja rá a hosszu tapasztalat. Elmosolyodott
 3  1|     felelte.~ ~Éliás megsimogatta hosszu szakállát.~ ~- Pontos, nagyon
 4  1|     megnőtt. Észre se vettem: egy hosszu ruha tette az egészet...
 5  1|      volna!?... Élesre fentem egy hosszu kést és elindultam a világba
 6  1|       támaszthat a szemben. Egész hosszu multja végig pörgött emlékezetén
 7  1|  megaláztatást szenvedtem már egy hosszu életen át. Egygyel több
 8  1|           ellen, Bella lebontotta hosszu haját, mely fejének minden
 9  1|            meg vissza, mégis csak hosszu volt, de végre hallották
10  1| kitelhetett. Elmondta benne, hogy hosszu üzleti utra indul, tul a
11  2|         husz.~ ~Az egész dolognak hosszu volna elmondani a történetét,
12  3|       darabig szorgalmasan irta a hosszu leveleket, azután a levelek
13  3|           harmatcsöppet törült le hosszu szempillájáról.~ ~*~ ~Az
14  3|      országuton látszott is már a hosszu szekérsor, amint felpántlikázva
15  3|         nyugalommal szurkálta egy hosszu rozsszállal a bedugult pipáját.~ ~-
16  5|          vettem jobban szemügyre. Hosszu esőköpenye csaknem bokájáig
17  9|           a gyászolók, egyenkint, hosszu sorban. Mikor az egymás