Rész

 1  1|          s a nemes hölgyet ezzel annyira megnyerte, hogy ez a hatvan
 2  1|        elkábult az eddigitől is, annyira, hogy eleinte meg sem értett
 3  1|       szipirtyó is, akiben pedig annyira megbizott. Kicsoda is tulajdonképpen
 4  1|          Doborkay nem lett volna annyira meglepetve, észre kellett
 5  1|           Én már tapasztaltam... Annyira szerettem azt a gyermeket,
 6  1|         kivül állott. E perczben annyira bántotta ez a gondolat,
 7  1|           csakhogy már fent van; annyira aggódom! - mondá, miközben
 8  1|          hogy miért aggódom most annyira...~ ~Bella is aggódott;
 9  4|        izgalmai, az ismerkedések annyira elfoglaltak. Azután mit
10  4|       Don Juan! Csakugyan igaz?! Annyira tetszik ön annak az asszonykának?!
11  4|         kis szórakozása?~ ~Hisz’ annyira magában van most! Jól van,
12  4|        jó barátok vagyunk s akik annyira megértjük egymást.~ ~Várjon
13  5|          majdnem gyávák vagyunk, annyira, hogy szinte bénáknak érezzük
14  5|      miatt elöntött a harag. Hát annyira gyermek volnék még, hogy
15  5| rohamosan éreztem magamban nőni, annyira, hogy már nem is zavart
16  6|          jogom lesz hozzá. Hisz’ annyira szeretem!...~ ~- Nem kérdeztem!
17  9|   előlünk azt, akitől megválnunk annyira kinos, akkor megszünik a