Rész

 1  1|   magát, hogy ebben a kertben, melynek bozótját senki más nem gondozta,
 2  1|       lehetett látni a kertre, melynek sürüjében, a fenyvesek zöldje
 3  1|      talán tetszetősebb külső, melynek rovására háttérbe kellett
 4  1|    gondolt nagy előrelátására, melynek következménye, hogy már
 5  1|    előtt azt a fátyolos képet, melynek keretéből édesanyja mintha
 6  1|       lopózott a nyaraló felé, melynek egyik oldalrésze a rózsatelepre
 7  1|       hanem egy eleven liliom, melynek ajka az ártatlanság himnuszát
 8  1|       forintot; egy váltó ára, melynek itt kell lenni, miután az,
 9  5| odajött hozzám és halk hangon, melynek rezgése nagyon is elárulta
10  6|  láttam balkarján a sebhelyet, melynek az én golyóm volt az okozója...»~ ~
11  7| erdőszéli deszkafedeles házra, melynek ablakából halvány lámpafény
12  7|     kapaszkodjék abba a karba, melynek valamikor érezte ölelését?
13  7|      volt, mint az a holttest, melynek eltorzult vonásai boszuért
14  8|       a kék tengeröböl felett, melynek partján Fiume virul, s néma
15  8|  sziklán, mint valami vén sas, melynek számára nincs többé ifjitó
16  8|       kinézett a sik tengerre, melynek tükörlapján sok, sok apró