Rész

 1  1|          nőnek, hogy gyámleányát oly nemes erényekben nevelte
 2  1|         Vonzalmának sokszor adta oly kifejezését, amely gyámapját
 3  1|     életjelt, de amely azért épp oly mértékben követelte a kettős
 4  1|          komor szobában, melyben oly kinos órát élt át az imént.
 5  1|   athlétára, aki mint a pelyhet, oly könnyen vitte karján.~ ~«
 6  1| fenyegette általok. Most azonban oly titoknak jutott tudatára,
 7  1|       küldenek. Biztositom, hogy oly higgadtan és világosan beszélt,
 8  4|        hogy fel ne tünjék. Hisz’ oly végtelenül kell vigyáznunk
 9  5|      korban voltam, amelyben épp oly joggal lehet valakit gyermeknek
10  5|        mondja meg az utczát...~ ~Oly zavartan, majdnem ijedten
11  5|       szép kis gyermekek, akikre oly gyönyörrel nézek, ha a véletlen
12  6|       Hazájából, ahol az emberek oly hidegszivüek, elhozta magával
13  6|   szirtek táján, s a harmadik is oly állapotban érkezett hozzánk,
14  7|          Bátorság, Anna! - mondá oly hangon, melyből kiérzett,