Rész

 1  1| zárdába.~ ~Bella kaczagott is, sirt is, amikor meglátta. Sajnálta
 2  1|      ember, aki talán soha sem sirt még életében, ráborult az
 3  1|       visszatartani fájdalmát, sirt.~ ~Bella türelmetlenül nógatta:
 4  2|       ma is ugy veszik körül a sirt, hallgatagon, mint valami
 5  7|  sziklásabb lett; fejök felett sirt a szélrázta fenyőgaly; a
 6  8|      mint a hó. Az öreg horvát sirt, mikor meglátta; a leány
 7  8|    mikor meglátta; a leány nem sirt, csak elsápadt és letörte
 8  8|       letört a fehér rózsáról. Sirt egész héten és imádkozott,
 9  8|        vegyült. A horvát leány sirt. A legény abbahagyta az
10  8|    egész éjszakát; könyörgött, sirt, imádkozott és átkozódott.