IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Alphabetical [« »] csacsin 1 csacsog 2 csacsogva 1 csak 187 csakhamar 5 csakhogy 8 csaknem 10 | Frequency [« »] 244 meg 235 is 206 s 187 csak 163 de 160 már 147 azt | Bársony István Dobogó szívek Concordances csak |
Rész
1 1| amelyik nem tud kételkedni, csak megbizni, vakon, feltétlenül. 2 1| eltünnek az ezrek. A hatóság csak ugy tessék-lássékképen avatkozhatott 3 1| valami különös jó kezeseket; csak adjon neki a váltójára, 4 1| huszártiszt is járatos a házhoz; csak a leányka ártatlanul őszinte 5 1| Barduvaynak ez a változás csak megérlelte titkos szándékát, 6 1| hogy erről tudomása van, csak a lemondás maradna számára.~ ~ 7 1| embert, aki előtt korábban csak az első helyen való betáblázás 8 1| utolsó hajtására jóformán csak a puszta czimer szállott. 9 1| megforditják egyszer.~ ~A váltókat csak a napokban vitte el Éliás; 10 1| levél ez, melyet a kis leány csak ereklyeként őriz, nagyon 11 1| maradt az egész aknamunka.~ ~Csak legalább Bella ne volna 12 1| megcsalták és ellene törnek! Csak ez a fehér galamb, ez az 13 1| egyedül lakott ebben a házban. Csak egy vén nőcseléd volt körülötte, 14 1| Öreg emberek, akik már csak a mult emlékein tallózva 15 1| gyermekét nem látták azontul.~ ~Csak egyszer, vagy egy félesztendő 16 1| régóta nem változik ő már. Csak annyi az egész, hogy egy 17 1| állott meg a ház előtt. Csak mikor a csengőt megrántották, 18 1| idefáradt; ok lehet arra. Tessék csak befelé,... milyen szerencse!...~ ~ 19 1| ur, de énnekem fáj. Üzlet csak üzlet; higyje el, hogy az 20 1| benne.~ ~- Hogy is hivják csak? ahán, Doborkay! - Doborkay, 21 1| legalább a kamatokban valahogy csak megtérül a kész kiadásunk. 22 1| kiadásunk. Sokáig tart, de majd csak lesz belőle generális, akkor 23 1| mondtam volna előre?~ ~- Csak; jól esett volna.~ ~- Tudom. 24 1| okos ember, akárhogy kezdi, csak jó sül ki abból. Annyi bizonyos, 25 1| vont.~ ~- Majd kiábrándul. Csak a Don Juant kell egy kicsit 26 1| gondjai is vannak s igy csak a vidámság levegőjét vitte 27 1| keltett volna. A sok dicséret csak még jobban kihozta sodrából. 28 1| valami bérletért. Kérdezze csak meg.~ ~Barduvay a nélkül, 29 1| ember, a ki rá nézve mégis csak idegen, nem firtat egy olyan 30 1| magyarázat helyett egyszerüen csak megalkusznak. Még mindig 31 1| nézve nem volt nemes ember, csak a csatákban kapott sebek 32 1| nem tudott vele sirni, csak kaczagni... az édes...~ ~ 33 1| eszébe, hogy sürgesse, hanem csak hallgatta néma figyelemmel. 34 1| visszatért előbbi helyére, mégis csak ott volt neki legjobb. Mintha 35 1| ha megtaláltam volna... Csak annyit tudtam róla, hogy 36 1| én, ha kikeresztelkedik, csak félje az Istent és legyen 37 1| szerencsétlen leány mégis csak arra kért, hogy bocsássak 38 1| esküdnöm, de ravasz voltam és csak azt fogadtam, hogy én nem 39 1| mondta e szavakat, mintha csak lelki kényszernek engedve 40 1| akkor megáldottam. Az Isten csak az áldást hallgatta meg.~ ~ 41 1| Most halt meg éppen; nézze csak, nézze!~ ~Felugrott egy 42 1| melegitett; ilyen sugarat csak a szeretet támaszthat a 43 1| kérdésben, hogy hátha mindaz, csak egy végzetes tévedés. Éliást 44 1| tartózkodó hangon felelt.~ ~- Én csak egy szegény zsidó vagyok, 45 1| fogok sujtani késsel, ami csak egy pillanatig kinos, hanem 46 1| gyászkoszoruval. Utoljára mégis csak rákezdett egy kis keserves 47 1| valóság. Éliás egyszerre csak egy ócska szekrényhez ment 48 1| kérhettem többé szeretet s akit csak titokban volt szabad szeretnem...~ ~- 49 1| düh, a régi gyülölet. Nézd csak, hogy remegek most is. Csak 50 1| csak, hogy remegek most is. Csak a csábitó fiát láttam benne 51 1| szorul soha a más eszére. Csak akkor nyultam a hónod alá, 52 1| A halott fehér arcza már csak homályos körvonalban látszott 53 1| a robogó szekeret, amig csak látta, azután becsoszogott 54 1| levegőben; néhol tünt fel csak az utszélen egy csősz alakja; 55 1| lopott nevet, mely pedig csak betetézte önmaga előtt a 56 1| fejét.~ ~Barduvay pedig csak nézte a világos éjszakát 57 1| neki, a korcsnak, mégis csak testvére s akit Bella szeret.~ ~ 58 1| ha van külömbségtétel, az csak az idősebb javára eshetik?... 59 1| szeretett minket!... Hadd legyen csak ő megelégedve; ami neki 60 1| Mit akarok én, aki csak olyan vagyok, mint egy magányos 61 1| lenne énnekem a virág, mely csak elhervad a vén fa árnyékában?... 62 1| vén fa árnyékában?... Hogy csak egy perczre is meg tudtam 63 1| kocsis nem tud irni, az csak nézte. Mikor készen voltunk, 64 1| városig, meg vissza, mégis csak hosszu volt, de végre hallották 65 1| irva, amint Barduvaytól csak kitelhetett. Elmondta benne, 66 1| világosan beszélt, mint a hogy csak egy épelméjü ember beszélhet.~ ~- 67 2| amint bekötötte a fejét, csak vitte egyenesen a pirótai 68 2| jött az uj tavasz. Egyszer csak zöld volt megint minden. 69 2| Inkább küldte az urát, hogy csak menjen magában. De vigye 70 2| magával Urfit is, mert itthon csak egyre veszekszik Kisasszonynyal.~ ~ 71 2| gondolatnál, hogy ennek csak egy oka lehet. Az, hogy 72 2| fél hát Kisasszonytól is? Csak egy felelet van rá: mert 73 2| elindult vele a falu felé. De csak a sarokig ment, ott a fák 74 2| Isten hirével. Mondja csak, van a kutjában jó viz? 75 2| ott.~ ~- Nagyon jó a viz. Csak tessék befordulni ténsuram; 76 2| közelébe került. Ez a büntárs. Csak beszélni tudna!...~ ~Egy 77 2| A bogár se igen mozgott. Csak a levegő nagyszerü üdesége, 78 2| gazda bement, lefeküdt ujra. Csak ugy a dunna alól csicseregte 79 2| volt. A vadorzók rendesen csak ugy 8-9 óra közt jelentkeztek. 80 2| Biztatta a feleségét, hogy csak feküdjék le. Ő is alszik 81 2| le. Ő is alszik mindjárt, csak kiszí még egy pipát. Az 82 2| fogadott, lefeküdt.~ ~Egyszer csak «brumm! brumm!» hangzik 83 2| szent; megyek is már, te csak maradj, szivem; aludj, majd 84 2| csütörtöki lövöldözés is csak arra való, hogy őt elcsalja 85 2| ért az semmit. Egyszerre csak egy kis csettenés szólt, 86 2| csendes lett minden, még csak egyre fogyó hörgés hallatszott...~ ~ 87 2| rajta.~ ~A buta paraszt csak bámult. «Gondolhattam volna», 88 2| itthon. Asszony, világits csak a tekintetes urnak!...~ ~ 89 2| Igen, igen; világitson csak a lovamig.»~ ~Mikor elmentek 90 3| gyürübe a haját, akkor is csak ugy futkároztak együtt a 91 3| a réteken. Hanem a leány csak megmaradt akkor is pipacs-kisasszonynak. 92 3| bánta a leány, de azért csak irhatna néha. Szegény kis « 93 3| adni», mondta anélkül, hogy csak egy ujjal is megvizsgálta 94 3| leány érezte, hogy ő most is csak a régi. Faluhelyen nem igen 95 3| dolog, nem törődött vele. Ő csak azért maradt ott tovább 96 3| Nem bánta a tudós. Neki csak mégis volna reménye, ha 97 3| pipacs» nem sóhajtott. Ő csak nézett mereven az apjára, 98 3| egyszer. Nem volt szerencséje, csak a «pipacs» volt odahaza.~ ~ 99 3| pipacs» azt gondolta, hogy csak akkor kapja meg a leányt. 100 3| emberekkel és hogy talán csak arra van itt a földön, hogy 101 3| bizottságnak; a fehér tollas csak ugy szállingózott odakint, 102 3| a rácskaiakat, akik még csak ezután szavaznak. Azok messze 103 3| mellette állóknak. - Hej, csak azok a rácskaiak hozzánk 104 3| tettünk fel fehéret.~ ~- No csak no, bácsi! Jézus Mária! - 105 3| italt, bankot, kalapot; csak ugy hajadonfőn iramodott 106 3| doktor járogat körülötte, de csak ugy kapja meg, ha lesz valami 107 3| Nem mondott az semmit, csak, hogy nagyon boldoggá tennők, 108 3| doktor urat. No már a többit csak ki lehet találni?~ ~- Mi 109 3| nélkül.~ ~A képviselő ur csak most vette észre, hogy milyen 110 4| emberek azt hiszik, hogy csak a jeges tenger komor világán 111 4| gyere és ölj meg, mert akkor csak a halál lehet még bizonyitékom. 112 4| istenemnél? A mikor arczom csak neked pirul s ajkam csupán 113 4| mielőbb, mert meghalok!~ ~Csak egy pillanatra hadd lássalak!~ ~ 114 4| szép asszonyokhoz, mert csak az enyém vagy.~ ~Nem is 115 4| Három napja vagyok itt s csak most irok először. Pedig 116 4| hogy rá sem hallgatok. Csak te vagy nekem a drága, a 117 4| azután viszontlátjuk egymást; csak ne irj, aranyom; hátha ő 118 4| nem szabad csinálni, hát csak ugy két-három szál czigánynyal 119 4| vigyáznunk minden szavunkra.~ ~Csak te ne irj, drágám!~ ~- ~ ~ 120 4| sietek, mint a multkor. Csak öt perczem van s azután 121 4| csapattal a hegyek közé.~ ~Most csak arra kérlek, hogy az istenért, 122 4| egyszer egymás iránt, akkor csak olyan örökös pallos az afféle.~ ~ 123 4| héten.~ ~Majd meglátod!... Csak semmisits meg minden emléket!...~ ~ ( 124 4| ő is tetszik önnek. Vagy csak olyan kis tréfa az egész? 125 4| magában van most! Jól van, hát csak udvaroljon annak az asszonykának, 126 4| megértjük egymást.~ ~Várjon csak, mennyit lógunk a télen 127 4| emberek mégis azt hiszik, hogy csak a jeges tenger komor világán 128 5| utána még néhány lépést.~ ~Csak mikor már a folyamhoz levezető 129 5| fejéről lecsuszott a kendő. Csak ekkor láttam, hogy milyen. 130 5| olvasni a női szemekben. Csak egy szót szólott:~ ~- Miért?!... ~- 131 5| nem tudtam hová, merre; csak mentem, amerre neki tetszett.~ ~ 132 5| léptekkel elment mellettem; csak annyit láttam, hogy egy 133 5| valami titka van.~ ~Mindez csak ugy hirtelenében villámlott 134 5| egy bérkocsi-állomáshoz?~ ~Csak ekkor vettem jobban szemügyre. 135 5| édes és félénk, amilyen csak egy fiatal asszonyé lehet, 136 5| köszönöm, semmi esetre sem ...csak mondja meg az utczát...~ ~ 137 5| eltünt előlem.~ ~Azaz, hogy csak el akart tünni, mert magaviselete 138 5| előtt hirtelen megállott. Csak éppen annyi időm volt, hogy 139 5| fátyolos asszony kiszállt.~ ~Csak most vettem észre, hogy 140 5| volt, nem láttam semmit, csak nehéz szuszogása, fujása 141 5| szatyor!... vén boszorkány!... csak piszkolj! - dadogta, - nem 142 5| szegényt, nem olyan rossz ő; csak nagyon szerencsétlen!...~ ~ 143 5| ült a földön; a kisebb még csak olyan gügyögő apróság. Sápadt 144 5| akik nem érdemelnek mást, csak hogy az átkod sujtsa őket!~ ~ 145 5| kételkedel, meg tudlak győzni; csak térj vissza hozzám! csak 146 5| csak térj vissza hozzám! csak szeress egy kicsit!~ ~A 147 6| tarkitotta; pihent a szellő, csak a hajó nyomán támadt langyos 148 6| gyötör egy férfit, a hogy csak képes. Nem elég, hogy meghóditja: 149 6| kezdve nem tett egyebet, csak vivta a párbajt a halottal.~ ~ 150 6| kérdezte kissé érzelgősen.~ ~- Csak ne ezen a hangon! Nem szeretem 151 6| Hát én még mindig csak akárki vagyok neked, Alice?~ ~ 152 6| közbe ne szóljon:~ ~- Az csak azért van, - mondá kenetesen, - 153 6| Külömben nem ölök egyebet, csak tigrist meg oroszlánt. Hanem 154 6| Vállat vont; azt mondta, hogy csak a karján van lyuk, oda se 155 6| ötven méternyire volt már csak tőle. A derék angol észrevette 156 6| rablót.~ ~A mentőcsónak csak nehány méterre volt már 157 7| fenyegetett a felhőszakadás, csak a nagy szél tartotta még 158 7| érhette volna?~ ~- Nem tudom, csak félek!...~ ~- Százszor is 159 7| Mihály még nem volt erdész, csak segéd. Várniok kellett. 160 7| rá, hogy törődjék vele. Csak most, hogy a férjéért aggódott, 161 7| nem lehet az övé.~ ~Pedig csak egy évig kellett volna még 162 7| fenyegette volna. Őt, akit mégis csak szeretett, és Károlyt, akivel 163 7| égboltozat derülni kezdett, csak a szél zugott még a fák 164 7| szél ereje már csökkent; csak a magasban kavargott még 165 8| Nugent gróf halála óta csak egy őr járkál körüle, az 166 8| karthauzi. Félvállról is csak alig felel a romok látogatóinak, 167 8| megesküdött, hogy azé lesz csak, vagy a halálé.~ ~A leány 168 8| csodálkozva nézte, a leány csak ezt felelte neki: «Majd 169 8| este. Nem gondolt egyébre, csak leste a rózsát, a levelét, 170 8| meglátta; a leány nem sirt, csak elsápadt és letörte a bimbót.~ ~ 171 8| sós tengervizzel, attól csak fonnyadtabb lett a szegény 172 8| másikat.~ ~A horvát leány csak nézte őket. A legény szótlansága 173 8| a rózsabimbót.~ ~- Nézd csak, fehér lett a rózsánk.~ ~ 174 8| fejemre! - mondá.~ ~A legény csak most vette észre rajta az 175 8| Oh te! hát elhitted? Csak ijesztgettelek. - Nevettek 176 8| ugy-e?~ ~- Persze vissza; csak itt légy idejére.~ ~- ~ ~ 177 8| fölött. Negyedóra mulva csak a fiumei világitó-torony 178 8| nevét; a pokoli sötétben csak egy hang, egy jajszó ha 179 9| nem nyilik szóra többé; csak a piczi száj széle mozog 180 9| csüng s az elhagyatottságban csak nehezebbé teheti sorsát: 181 9| szomszédhoz, nem a gazdája küldte, csak ugy magától jutott eszébe, 182 9| milyen dultak a vonásai. Csak mikor az ember hörgő zokogással 183 9| leányra, aki már nem szólt, csak a kezecskéit emelgette, 184 9| reggelre.»~ ~Barna Balázs csak zokogott és görnyedezett 185 9| kegyetlenségét, amelytől fogva csak halvány, bizonytalan, lassankint 186 9| ellenségeskedésre, akár csak képzelték, hogy kötelességök 187 9| mind a kettőre s egyszer csak diszes kőlap került az egyik